A jövő évi NATO-csúcstalálkozó a szövetség bővítéséről szólhat, és magyar megítélés szerint mind Montenegró, mind Macedónia alkalmas arra, hogy bekerüljön a bővítési körbe – nyilatkozott az MTI-nek 2013. február 14-én Brüsszelben Németh Zsolt, miután megbeszélést folytatott Alexander Vershbow-val, az észak-atlanti szövetség főtitkárhelyettesével.
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy Magyarország számára a nyugat-balkáni stabilitás megteremtése mindig is prioritás volt. A feladatot biztonságpolitikai értelemben még nem sikerült maradéktalanul teljesíteni – állapította meg.
Magyarország mind Bosznia-Hercegovinában, mind Koszovóban komoly egységekkel van jelen a Balkánon, ezt a szerepvállalását fenntartja, és a nemzetközi szövetségeseket is arra bátorítja, hogy „ne lankadjanak odafigyelni” a balkáni stabilizáció befejezésének a szükségességére – mondta Németh Zsolt.
Kitért arra, hogy ennek a stabilizációnak fontos része a bővítési politika. Megjegyezte: a NATO nemzetközi hitelességét is döntően befolyásolja, hogy képes-e folytatni a nyitott ajtók politikáját. Reményének adott hangot, hogy a jövő évi NATO-csúcson döntés születhet a szövetség bővítéséről.
Németh Zsolt szerint üdvözlendőek a Szerbia és Koszovó közötti politikai fejlemények, különösen a két államfő közelmúltbeli találkozója. További erőfeszítéseket kell tenni a politikai párbeszéd folytatása érdekében – mondta, ugyanakkor leszögezte: jelenleg nem látják indokoltnak a Koszovóban állomásozó, NATO vezette KFOR-erők létszámának további csökkentését.
Az államtitkár fontosnak nevezte, hogy Szerbiával megindult az egyéni NATO-partnerségi program. Elmondta, hogy Vershbow főtitkárhelyettes beszámolt neki Anders Fogh Rasmussen főtitkár nemrégiben tett bosznia-hercegovinai látogatásának tapasztalatairól, amelyek alapvetően kedvezőek voltak. Bosznia-Hercegovinának számos kérdésben – így például a katonai ingatlanok nyilvántartásában – előre kell lépnie. Ha ez megtörténik, akkor a NATO meglátása szerint elkezdődhet az ország bevonása az úgynevezett tagsági akciótervbe, ami a csatlakozásra való felkészülés időszaka lehet.
Szó esett Németh Zsolt és Alexander Vershbow megbeszélésén az orosz és az ukrán partnerekkel való együttműködésről is. A külügyi államtitkár üdvözölte, hogy újra indult a NATO-orosz tanács tevékenysége, és fontosnak minősítette, hogy Ukrajnával is kölcsönösen adott a készség az együttműködés elmélyítésére. Lényegesnek mondta, hogy megerősödjön Ukrajna szuverenitása. „Ukrajna sikere alapvető érdeke Magyarországnak” – állapította meg.
Szintén megvitatták Afganisztánt, ahol idén márciusban véget ér a magyar tartományi újjáépítési csoport hétéves tevékenysége. A NATO-ban nagy elismerést váltott ki a magyarok afganisztáni teljesítménye, beleértve a kabuli repülőtér őrzési feladatainak ellátását is. Németh Zsolt szerint nagy kérdés a 2014 utáni afganisztáni nemzetközi szerepvállalás mikéntje. Az államtitkár hangsúlyozta: a nemzetközi közösségnek meg kell találnia annak a módját, hogy a harcoló erők kivonása után se hagyja magára a közép-ázsiai országot. Magyarország – tette hozzá – az új időszakra nézve is elkötelezett, és már tett is anyagi felajánlást.
A külügyi államtitkár kitért arra, hogy Rasmussen főtitkár idén nyáron ellátogat Magyarországra a pápai nehézszállító légi ezred létrehozásának negyedik évfordulója alkalmából, szeptemberben pedig Budapesten tartja ülését a NATO vezérkari főnökeit tömörítő Katonai Bizottság. Németh Zsolt lehetőséget lát arra, hogy a pápai katonai légi bázis „kijelölt repülőtér” státust kapjon az atlanti szövetség katonai szervezetében. Ha ez megtörténik, akkor mind az infrastruktúra fejlesztése, mind a szállítási kapacitás diverzifikálása szóba jöhet.
Az államtitkár tájékoztatta a NATO főtitkárhelyettesét arról, hogy Magyarország idén és jövőre nem csökkenti a honvédelmi kiadásoknak a költségvetésen belüli arányát, utána pedig évente 0,1 százalékkal növeli azt. Így – tette hozzá – remélhető, hogy középtávon sikerül újra elérni az 1,4 százalékot.
A védelmi képességek kérdése kiemelt figyelmet kap majd az atlanti szövetség idén júniusban Brüsszelben tartandó „mini csúcstalálkozóján” is. Az utóbbi időben, a válság miatt tovább növekedett Európa elmaradása az Egyesült Államok mögött a katonai képességek fejlesztése terén.
(MTI)
