Összekötik a Kárpát-medence régiójának országait a hasonló múlt és a hasonló problémák – mondta Németh Zsolt külügyi államtitkár a Magyar Tudományos Akadémia A Kárpát-Pannon térség változó etnikai arculata című etnikai atlaszának bemutatóján 2013. március 8-án Budapesten.

Németh Zsolt hangsúlyozta: lényeges a párbeszéd fórumainak és a közös nevezőknek a megtalálása és erősítése. A kulturális-tudományos értékek megőrzése, bemutatása és közzététele pedig közös európai törekvés, amelyet Európa fontos feladatként kezel.

Úgy fogalmazott: régiónk kultúrák találkozásának helyszíne, amelyre jellemző a hagyománytisztelet, a szolidaritás, a sokszínűség és a kreativitás, ezek pedig fontos hívószavak a globális nemzetközi versenyben és a nemzetközi kapcsolatokban. Megemlítette, hogy az újonnan megjelent atlasz a Kárpát-Pannon térség fél évezredes változásait mutatja be, településekre lebontott részletességgel.

Az államtitkár szólt arról, hogy a kulturális sokszínűséget támogatni kell, az etnikai térképatlasz pedig „originális iránytűként szolgálhat” a közép-európai térség kultúrái közötti eligazodáshoz. Rámutatott: a magyar diplomácia számára hiánypótló ez a kiadvány, főleg azzal összefüggésben, hogy „a magyar külpolitikában felértékelődött a 2013-as esztendő”, júliustól ugyanis Magyarország tölti be a visegrádi négyek elnöki tisztségét.

Hozzátette: a magyar külpolitika nagy hangsúlyt helyez a térségi kapcsolatokra, ehhez kapcsolódik a magyar államfő szerbiai látogatása is. Áder János tavaly novemberben, Tomislav Nikolic szerb államfő budapesti látogatásán állapodott meg kollégájával abban, hogy közösen hajtanak fejet a jövő évben az 1944-45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt. A magyar államfő felajánlotta Tomislav Nikolicnak, hogy ezután – akár már másnap – egy másik helyszínen méltó módon megemlékeznek az 1942-es újvidéki „hideg napok” áldozatairól is. Áder János akkor kijelentette, ha a két eseményre sor kerül, régi vágya teljesül a Szerbiában élő szerbeknek és magyaroknak, lezárható lesz a történelemnek ez a fejezete, és a történészekre maradna annak a tisztázása, hogy mi történt azokban az időkben.

Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkár a bemutatón rámutatott: a Kárpát-medence területe 300-350 ezer négyzetkilométer, attól függően, hogy délen hol húzzák meg a határait. Ez a térség mértani középpontja Európának, ahol találkozik a germán, a latin és a szláv nyelvcsalád, közöttük pedig a magyarság különleges színt jelent.

Emlékeztetett arra, hogy először Réthelyi József mérte fel az ország anyanyelvi viszonyait, ennek eredményét Kogutowitz Manó vitte térképre, ezután pedig 1945-ig 17 néprajzi térkép jelent meg, nem számítva a Központi Statisztikai Hivatal kiadványait. Kitért arra is, hogy 1945 után „a baráti szomszéd népek érzékenységére figyelemmel” egyes tájakat is átneveztek, így született meg az Észak-borsodi karszt és az Aggteleki-karszt elnevezés.

Kocsis Károly, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóintézete Földrajztudományi Intézetének igazgatója elmondta: nemcsak a nemzetiségi állapotokat tükrözi legújabb kiadványuk, hanem a domborzati, vízrajzi viszonyokról és közigazgatásról is tartalmaz információkat.

Megállapította: az atlasz a kormányzati döntéshozóknak is segíthet, továbbá a különböző cégeknek is tájékoztatást nyújt, hogy merre érdemes elindulniuk, ha magyar területen szeretnének vállalkozásba kezdeni, sőt akár még a magyar zenészeknek is érdemes forgatniuk, hogy merre tudnak a határon túl magyarlakta területeken koncertezni.

Mint mondta, a címlapon jelmagyarázat is segíti a tájékozódásban az érdeklődőket, és egy adott településnél 500 évre visszamenőleg vissza lehet tekinteni az etnikai viszonyokat. Közlése szerint a legutóbbi, 2001-es adatokkal dolgoztak, mert ezek a legfrissebbek, Ukrajnában és Bosznia-Hercegovinában ugyanis még mindig nem tartottak népszámlálást.

Németh Tamás, az MTA főtitkára arról beszélt, hogy az atlasz felhívja arra is a figyelmet, hogy a Kárpát-medence nagyobb egység, mint egy-egy itteni ország területe. Ennek alátámasztására közölte: a jelenlegi Magyarország folyóinak 96 százaléka nem a határokon belül ered.

(MTI, Külügyminisztérium)