„Érdekeltek vagyunk abban, hogy Ukrajna Európát válassza” – mondta magyar újságíróknak Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, miután 2012. május 14-én Brüsszelben részt vett a Külügyek Tanácsának ülésén. A tanácskozáson a tagállamok külügyminiszterei Afganisztánnal, a közel-keleti békefolyamattal és Szíriával is foglalkoztak.

Ukrajnával az EU 2012. május 15-én tart úgynevezett társulási tanácsülést. Az EU-ukrán társulási megállapodás szövegét már parafálták, de az aláírás egyelőre várat magára. A magyar külügyi államtitkár emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában a jogállamiság és az emberi jogok terén visszalépés tapasztalható, és a társulási megállapodás aláírása nem is várható addig, amíg e tekintetben nem lesz érzékelhető, kedvező fordulat.

A jogállamiság és a demokrácia tesztje Ukrajnában

Ukrajnában 2012. október 28-án rendeznek parlamenti választásokat, és a magyar külügyi államtitkár szerint addig aligha írják alá a társulási megállapodást. A választás a jogállamiság és a demokrácia egyfajta tesztje lesz, vélekedett Németh Zsolt.

Az államtitkár kitért arra, hogy magához a választási naphoz szorosan kapcsolódnak olyan kérdések is, mint például a választási törvény, illetve a választási körzetek kialakítása. E körzetek etnikai arányainak a megváltoztatása, miként az sajnálatos módon Ukrajnában történt, ellentmond a nemzetközi jognak, szögezte le a magyar politikus. Ezzel arra utalt, hogy a központi választási bizottság által meghúzott körzethatárok ezúttal nem teszik lehetővé, hogy a kárpátaljai magyarok saját képviselőt küldhessenek a kijevi parlamentbe.

Julija Timosenko bebörtönzött volt kormányfő ügyéről szólva közölte: azt az EU nem politikai, hanem humanitárius kérdésnek tekinti. A magyar külügyi vezető kiemelte azt is, hogy geopolitikai szempontból fontos tényezőnek tartják a független és szuverén Ukrajnát, és az EU-nak érdeke, hogy az ország erősítse európai kapcsolatait.

Szintén szó esett az uniós külügyminiszterek tanácskozásán Oroszországról. Németh Zsolt – mint elmondta – felszólalásában hangsúlyozta, hogy a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokban kölcsönösséget kell teremteni, hogy kiemelt figyelmet kell szentelni az emberi jogok és a civil társadalom kérdéseinek, hogy az Oroszországgal szomszédos térségek befagyott konfliktusait – így például a Dnyeszteren túli terület helyzetét – illetően az EU-nak kezdeményezően kell fellépnie, és ennek arra kell irányulnia, hogy tegyék lehetővé a térség Moldovába történő visszaintegrálódását. Figyelmet kell fordítani az orosz kapcsolatok építése során a vízumliberalizációban rejlő lehetőségekre is, tette hozzá.

Az uniós külügyminiszterek foglalkoztak Afganisztánnal is. Kifejezték azon szándékukat, hogy a nemzetközi haderő 2014-es tervezett távozása után is segíteni fogják a közép-ázsiai országot, egyebek közt az afgán rendőrség működőképességének fejlesztése révén. Utaltak ugyanakkor arra, hogy magának a kabuli kormányzatnak is reformokat kell végrehajtania.

Közel-kelet: a kétállami megoldás mellet az EU

A közel-keleti békefolyamattal kapcsolatban Külügyek Tanácsa által elfogadott következtetésekben a miniszterek támogatásukról biztosították azt a célkitűzést, hogy az érintett felek a közel-keleti konfliktus úgynevezett kétállami megoldása érdekében – vagyis Izrael mellett a palesztin államiságot is megteremtve és azt elismerve – folytassanak érdemi megbeszéléseket.

Az EU – olvasható a közleményben – mélységesen aggódik az olyan fejlemények miatt, amelyek a kétállami megoldás ellehetetlenüléséhez vezethetnek. A tagállamok külügyminiszterei ennek kapcsán utaltak arra, hogy Izrael 2010 óta fokozta a palesztin területeken a zsidó telepek építését, Kelet-Jeruzsálemben pedig folytatta a kényszer kilakoltatásokat. Az EU a telepépítést továbbra is a nemzetközi joggal ellentétesnek tekinti. Az EU szerint a tárgyalások során olyan rendezési módot kell találni, hogy Jeruzsálem lehessen mindkét állam fővárosa.

Szíria: uniós támogatás az Annan-tervnek

Az EU-országok külügyminiszterei megállapodtak a Szíriával szembeni korlátozó intézkedések – vagyonzárlat, illetve vízumtilalom – további szigorításában: ezúttal három természetes személyt és két újabb vállalatot vettek fel az uniós „feketelistára”.

Állásfoglalásukban a külügyminiszterek támogatásukról biztosították Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár szíriai megbékélési tervét.

Németh Zsolt közölte, hogy Magyarország is részt vesz öt fővel a szíriai nemzetközi megfigyelői küldetésben. Magyar újságíróknak elmondta: örvendetes, hogy megkezdődött azoknak a nemzetközi megfigyelőknek a telepítése, akiknek az Annan által kidolgozott terv értelmében ellenőrizniük kell a kormányerők és a felkelők közötti erőszakcselekmények beszüntetését. A háromszáz megfigyelő telepítése még e hónap végéig megtörténik, vélekedett az államtitkár. Hozzátette azonban, hogy a külügyminiszteri ülésen hangsúlyosan felvetődött: a feladat nagyságrendje ennél több megfigyelőt is igényel majd.

Szíriával kapcsolatban a sürgős teendők sorában kiemelkedő szerepe van a humanitárius tevékenységnek, amiben Magyarország aktív szerepet kíván játszani mind a Szírián belüli, mind a Szíriát övező, így például törökországi menekülttáborokban, közölte Németh Zsolt. Mint hozzátette, Magyarország orvosi segédeszközöket és gyógyszereket ad, segélyszervezetekkel működik együtt e vonatkozásban.

Magyar–román kapcsolatok: felelős magatartásra van szükség

Az államtitkár a brüsszeli tanácskozás során – mint fogalmazott – „a folyosón találkozott” Andrei Marga román külügyminiszterrel, régi ismerősével is.

Közölte: nagyon örvendetesnek tartja azt a véleményt, amit a román külügyminiszter úgy fogalmazott meg, hogy együttműködésre törekednek Magyarországgal. Emlékeztetett arra: az előző héten maga is Romániában járt, és hangot adott annak a magyar álláspontnak, hogy „elkötelezett, kétoldalú, felelős magatartással” elkerülhető a magyar–román kapcsolatok megromlása.

„A magyar fél részéről megvan ez a nyitottság, és örömmel hallottam, hogy a külügyminiszter úr részéről is megvan ez a magatartás” – mondta Németh Zsolt.

(MTI)