Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár jövő júniusig jelentést készít a tagországok külügyminiszterei számára arról, hogy mennyire készült fel az atlanti szövetséghez való csatlakozásra a négy pályázó ország, Montenegró, Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Grúzia – közölte 2013. december 4-én Brüsszelben Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, miután részt vett a NATO-országok külügyminisztereinek előző nap kezdődött kétnapos tanácskozásán.
Magyar álláspont szerint Montenegró és Macedónia alkalmassá tehető arra, hogy a 2014 szeptemberi nagy-britanniai NATO-csúcson tagsági meghívást kapjon, a másik két pályázó esetében pedig az képzelhető el, hogy bevonják őket a tagsági akcióterv (Membership Action Plan, MAP) keretében zajló tevékenységbe – mondta az államtitkár.
A MAP ugyan a tagságra való felkészülés terepe, de olyan "csatlakozási előszobának" tekinthető, ahol a tartózkodás időtartama nem korlátozott, tehát a MAP-ben való részvételből korántsem következik automatikusan, záros határidőn belül a NATO-tagság elnyerése.
Mint Németh Zsolt közölte, John Kerry amerikai külügyminiszter azt hangoztatta, hogy nyitott szemléletre van szükség, amikor majd megvizsgálják a szóban forgó országok felkészültségét.
Németh Zsolt szerint nem lenne hiteles a NATO "nyitott ajtó politikája", és bizonytalanságot okozna, ha jövőre sorrendben immár a második alkalommal zajlana le NATO-csúcs bővítési döntés nélkül. Az államtitkár utalt arra is, hogy az EU keleti partnerségi csúcstalálkozója után, amelyen nem sikerült aláírni az EU–ukrán társulási megállapodást, a NATO stabilizáló szerepe felértékelődik mind a keleti szomszédsággal, mint a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban.
A magyar külügyi államtitkár beszámolt arról, hogy a jövő szeptemberi NATO-csúcs egyik nagy témája az atlanti szövetség képességfejlesztése lesz. Ezzel kapcsolatban elmondta: Magyarország vállalja, hogy 2015-ig reálértéken stabilan tartja honvédelmi költségvetését, azután pedig olyan növelést valósít meg, aminek eredményeként 2022-re megduplázódnak a magyar védelmi kiadások. Németh Zsolt szerint a transzatlanti szolidaritás jegyében az Egyesült Államoktól csak akkor várhatóak további áldozatvállalások, ha az európai szövetségesek is megfelelő mértékben kiveszik a részüket a teherviselésből.
Ami Afganisztánt illeti, Magyarország azt tervezi, hogy mintegy száz fővel részt vesz majd abban az új nemzetközi misszióban, amely a 2014 végén kivonuló ISAF harci erő helyére lépve kiképzési, tanácsadói, "mentorálási" feladatokat lát majd el a közép-ázsiai országban – tájékoztatta az MTI-t Németh Zsolt.
Kitért arra is, hogy az ISAF Afganisztánból való kivonása után felértékelődik a NATO második legfontosabb missziójának, a koszovói KFOR-nak a jelentősége. A magyar külügyi államtitkár hangsúlyozta: a Nyugat-Balkán integrálása egyelőre el nem végzett feladatnak számít, és nem szabad csökkenteni a térségnek szentelt figyelmet, illetve a felelősségvállalás mértékét.
Németh Zsolt közlése szerint Magyarország – mivel Franciaország és Marokkó jövőre kivonja a KFOR-ban szolgáló erőit – kész arra, hogy közel megkétszerezze KFOR-kontingensének létszámát.
Az MTI értesülései szerint Koszovóban jelenleg csaknem kétszáz magyar katona teljesít szolgálatot, és ez a létszám mintegy 160 fővel emelkedhet.
Az Ukrajnával kapcsolatban kedden elfogadott NATO-nyilatkozatot Németh Zsolt úgy értékelte, hogy az fontos üzenetet hordozott: az atlanti szövetség egy önálló, szuverén és sikeres Ukrajnával való együttműködésben érdekelt.
(MTI/Külügyminisztérium)
