A magyar–román kapcsolatok szempontjából döntő kérdés az emberi jogoknak – beleértve az erdélyi magyarság emberi jogainak – a tiszteletben tartása, fejtette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2012. július 31-i budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár szerint az erdélyi magyarság távolmaradása a hétvégi népszavazástól nem választható el az utóbbi hónapokban jellemző politikai irányvonaltól, „a megfélemlítési politikára utaló eseményektől”. Példaként említette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ügyét, illetve a Székely Mikó református kollégium visszaszolgáltatását megsemmisítő, és a restitúciós bizottság tagjait elítélő bírósági határozatot.
Úgy fogalmazott: „Lehetséges az erdélyi magyarok ellen kormányozni, de nem érdemes, erről szólt a hétvégi népszavazás.” Ez a magatartás visszaigazolta a Tőkés László nevével fémjelzett Erdélyi Magyar Néppárt állásfoglalását, jegyezte meg a külügyi államtitkár.
Kitért arra is, hogy az viszony, amely az elmúlt években Traian Băsescu román államelnök és Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a Fidesz és román testvérpártja között kialakult, nagyon fontos tényezője volt a román–magyar jószomszédi és szövetségesi kapcsolatoknak.
A népszavazás végeredménye biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy ez a kapcsolat a román államelnökkel folytatódjon, és hasonló módon befolyásolja a jószomszédi kapcsolatokat, állapította meg az államtitkár.
Fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a népszavazási kampány és a lebonyolítás megfelelt a jogállamiság kritériumainak.
A magyar kormány nyitott az együttműködésre
Németh Zsolt kiemelte: amennyiben erősödik a belpolitikai stabilitás Romániában, kialakul az „együttműködés légköre”, és a román kormány részese marad a közép-európai együttműködésnek, továbbá tiszteletben tartja az alapvető emberi jogokat, folytatódhat a két országnak az elmúlt időszakot jellemző együttműködése.
Hangsúlyozta: a szolidaritásra nagyon nagy szüksége van a régiónak miközben fontos stratégiai kérdések dőlnek el, például az uniós költségvetéssel, a kohéziós politikával kapcsolatban vagy mezőgazdasági, energiabiztonsági kérdésekben.
A külügyi államtitkár rámutatott: az erdélyi magyarok alapvető jogainak a tiszteletben tartása meghatározó módon formálja az elkövetkező időszakban a román és a közép-európai kapcsolatrendszert is.
Utalva az őszi romániai parlamenti választásokra, hozzátette: ezt követően az együttműködésnek a bukaresti kormánnyal a fenti három szempont alapján kell kialakulnia. A magyar kormány nyitott az együttműködésre, függetlenül a román kormány összetételétől.
Mint mondta, az erdélyi magyar közösségnek alapvető érdeke, hogy részt vegyen a parlamenti választásokon.
„Nem látok semmilyen olyan okot, ami azt támaszthatná alá, hogy egy parlamenti vagy önkormányzati választáson (...) a magyarok ne vegyenek részt” – jelentette ki Németh Zsolt, aki hangsúlyozta, az erdélyi magyar közösségnek csak az lehet a célja, hogy megerősítse saját érdekképviseletét. A magyar kormány ennek érdekében lép fel, tette hozzá.
A magyar diplomácia nyomon követi a szíriai túszok sorsát
Kérdésre válaszolva az államtitkár közölte, a magyar diplomácia továbbra is nyomon követi a szíriai túszok sorsát. „Rajta vagyunk az ügyön” – mondta. Hozzátette, fontosnak tartják, hogy meglegyen az intézkedéseknek a szükséges „diszkréciója” a túszok kiszabadulása érdekében.
Szíriában április végén raboltak el két magyar állampolgárt, akkor Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője azt közölte, hogy rablótámadás történt egy cég telephelyén az ország északkeleti részén. A túszok kiszabadítása érdekében a helyszínre utaztak a Terrorelhárítási Központ munkatársai.
Németh Zsolt a szíriai harcokkal kapcsolatos további kérdésre kifejtette: a magyar állam elkötelezett a nemzetközi fellépés mellett, ez nem lesz megkerülhető.
Ennek a rezsimnek véget kell érnie, jelentette ki. Bíznak abban – tette hozzá –, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország és Kína is elfogadja azt az álláspontot, mely szerint nemzetközi fellépéssel kell véget vetni a szíriai „brutális vérengzésnek”.
(MTI)
