A külügyi tárca parlamenti államtitkára szerint az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése által a közelmúltban elfogadott Kalmár-jelentés kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét a kisebbségvédelem területén.
Németh Zsolt erről április 24-i budapesti sajtótájékoztatón beszélt. Kiemelte: az ET felszólítja az összes tagállamát, hogy a területi autonómia-megoldásokat ültessék át a gyakorlatba.
A dokumentum ezentúl utal a kollektív kisebbségi jogok jelentőségére, és olyan a magyar diplomácia számára is kulcsfontosságú elvárásokat fogalmaz meg mint a hivatalos nyelvhasználat, a speciális oktatási intézményrendszer létrehozása, illetve a szabad kisebbségi média biztosítása. A parlamenti államtitkár szerint a jelentésnek nagyon komoly aktualitást ad az ukrán-orosz konfliktus, és az egyértelműen állást foglal amellett: az erőszakos elszakadási, elszakítási, egyesítési törekvések gyengítik a stabilitást. Az ET jelentése és a magyar diplomácia is arra törekszik, hogy decentralizációval és autonómia-megoldásokkal növeljék a stabilitást - hangsúlyozta az államtitkár.
Németh Zsolt azt mondta: alapvető kérdés, hogy Európában és azon belül Közép-Kelet Európában az instabilitást növelő elszakadási törekvések lesznek a meghatározóak, vagy a stabilitást növelő decentralizáció és autonómia-megoldások.
A parlamenti államtitkár kiemelte: a Kalmár-jelentésnek komoly előzményei vannak. Ezek között említette az 1993-ban elfogadott ET-ajánlást, és a 2003-ban jóváhagyott Gross-jelentést. Aláhúzta: a mostani jelentés kibővíti a magyar diplomácia mozgásterét a kisebbségvédelem területén. Az ET a nemzetközi kisebbségvédelem motorja, ezt a szerepét erősítette meg a dokumentum jóváhagyásával.
Hozzátette: bebizonyosodott, hogy a parlamenti diplomáciának van mozgástere, és számunkra az, hogy pont egy olyan szervezet jár el a témában, amely a szomszédos országokat is a soraiban tudhatja, különösen fontos a hatékony kisebbségvédelem szempontjából.
Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár azt mondta: a jelentéssel újra fókuszba tudták állítani a kisebbségvédelem kérdését.
Nagyon fontos, hogy a szomszédos országok magyar közösségei által szorgalmazott törekvések mögött legyen a nemzetközi jogban is megfogalmazott támogatás. A dokumentum olyan szempontokat rögzít, amelyeket a külhoni magyar közösségek is a középpontba állítanak - mutatott rá a helyettes államtitkár.
A jelentés összeállítója, a kereszténydemokrata Kalmár Ferenc elmondta: 2003 óta "leült" a kisebbségvédelem kérdése, és az ET is csak "hébe-hóba" foglalkozott a témával. Az erdélyi származású politikus rámutatott: ezekre a kérdésekre nem akkor kell rátérni, amikor már robbannak. 2012-ben, miután több konzultációt folytatott, - többek között Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével - úgy gondolták, kezdeményezik: készüljön átfogó jelentés - idézte fel az előzményeket.
A dokumentum a régiók átszervezésével kapcsolatban rögzíti, hogy a történelmi régiókat figyelembe kell venni a gazdasági érvektől függetlenül - emelte ki, kitért továbbá az identitáshoz való jog védelmével összefüggő passzusokra, illetve a hivatalos nyelvhasználatra is.
A magyar tapasztalatok kivihetők Európa színpadára, amely fogékony is arra - összegzett a kormánypárti politikus, aki szerint az tud fejlődést, prosperitást biztosítani minden nemzet számára, ha az adott kisebbségekkel összefüggő kérdéseket rendezik. Kalmár Ferenc fontosnak tartotta, hogy a jelentésnek folytatása legyen, kitérve a kisebbségek múltjára, és szerinte pontosan fel kell mérni azt is: milyen elvárásaik vannak.
Az április 8-án elfogadott dokumentum hangsúlyozza azt is, hogy az Európa Tanács azon tagállamainak, amelyek ezt még nem tették meg, alá kell írniuk és ratifikálniuk kell a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezményt, valamint a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. Az ET közgyűlése felszólította a tagállamokat, hogy mozdítsák elő a hagyományos nemzeti kisebbségek által lakott területen beszélt nyelv hivatalos használatát. A közgyűlés szerint politikai prioritásként kell kezelni a nemzeti kisebbségek jogvédelmét, mert a "kisebbségvédelem a konfliktusok megelőzésének egyik eszköze".
(MTI/Külügyminisztérium)
