Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint jövőre különös hangsúlyt kap a magyar külpolitikában Közép-Európa, hiszen két fontos együttműködés, a visegrádi négyek és a Közép-Európai Kezdeményezés elnöki posztját is betölti az ország.

Közép-európai év a magyar külpolitikában címmel rendeztek konferenciát 2012. november 29-én a Magyar Külügyi Intézetben abból az alkalomból, hogy 2013-2014-ben Magyarország tölti be a visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia), valamint a Közép-európai Kezdeményezés (KEK) elnöki tisztét.

Az eseményen Németh Zsolt azt mondta, hasonló célokat tűznek ki mindkét szervezet tekintetében: erősíteni akarják a belső kapcsolatokat, együttműködést akarnak kialakítani a társadalmi felzárkóztatásban, a közös érdekeket akarják képviselni az Európával kapcsolatos vitákban, és növelni akarják a térség láthatóságát a világban.

Az ismertség, a presztízs erősítésére különösen a KEK esetében lenne szükség - vélekedett. Kifejtette, a szervezetet szkepticizmus veszi körül, de Magyarország „lát benne fantáziát”. Nem lehet túl nagy elvárásokat támasztani a KEK-kel szemben, mert túl kicsi a kohézió és túl sok a törésvonal az általa lefedett térségben, hiszen a közép-európai EU- és NATO-országoktól a Nyugat-Balkánon át Kelet-Európáig ér – mutatott rá. Hozzátette, a KEK azt a térséget fedi le, amelyet a külvilág Közép-Európaként tart számon, ezért is alkalmas a régió láthatóvá tételére.

Németh Zsolt hangsúlyozta, a térségpolitika nem korlátozódik a következő két évre, a régióban a multilaterális együttműködés, a kétoldalú kapcsolatok és a térség érdekeinek képviselete az azon kívüli országok, nemzetközi szervezetek felé mindig fontos feladat. Arról is beszélt, hogy Közép-Európa meghatározásáról régóta vita folyik, és a jövő év elejére nemzetközi tudományos konferenciát terveznek, hogy a térséggel kapcsolatos fogalmakat megtárgyalják. Ez „hasznos intellektuális háttere” lehet a közép-európai évnek – mondta. Megjegyezte, magyar megközelítésben Közép-Európa az a térség, amelyet a V4, a KEK és a Duna-stratégia csaknem teljesen lefed.

Az államtitkár arra is kitért, hogy jelenleg Lengyelország tölti be a V4 elnöki posztját, így 2011 után – amikor az EU soros elnöki feladatait látták el – ismét egy olyan év következik, amikor egymást váltja Magyarország és Lengyelország egy nemzetközi együttműködés élén. Hozzáfűzte, a két ország ezúttal is egyeztet a poszttal járó feladatokról.

Prőhle Gergely helyettes államtitkár kifejtette, Közép-Európában évszázadok óta természetes az együttélés. A belső kapcsolatok erősítése a magyar V4- és KEK-elnökség legpraktikusabb, leghasznosabb célja, mert a korábbi természetes kereskedelmi útvonalakat újjá kell éleszteni – fogalmazott.

A térség láthatóságának növelésével kapcsolatban kiemelte, ha nem tudnak a régiónak világpolitikai jelentőséget adni legalább „a brüsszeli szemek előtt”, nem lehet sikeres együttműködési forma a V4 és a KEK.

Rámutatott, minden államnak megvan a természetes külpolitikai mozgástere, amelynek földrajzi korlátai vannak, mindig a térségi kapcsolatok a legintenzívebbek. „Minél távolabb megyünk, annál fontosabb a regionális együttműködés”, azaz egy térség országainak közösen kell növelniük a tőkevonzó képességüket, magukra irányítani más országok, régiók figyelmét – magyarázta. Hozzátette, a regionális együttműködés és a globális nyitás tehát csak együtt érvényesülhet.

(MTI, Külügyminisztérium)