Algéria hosszan tartó belpolitikai nehézségei ellenére a Maghreb-térség gazdasági szempontból legfontosabb országa, akár 300 millió dollár kivitelt jelenthet a magyar gazdaságnak – közölte a Külügyminisztérium 2013. április 11-én az MTI-vel azzal kapcsolatban, hogy Németh Zsolt, a tárca parlamenti államtitkára kétnapos hivatalos látogatáson tartózkodik Algírban.

Magyarország Algériát még függetlenné válásának évében, 1962-ben elismerte, és az elsők között nyitott nagykövetséget Algírban, az észak-afrikai ország budapesti képviselete pedig 1979-ben nyílt meg. A két ország kapcsolatai 1984-ben érték el eddigi csúcspontjukat, amikor a kereskedelmi forgalom meghaladta a 200 millió dollárt, négyezer magyar dolgozott Algériában 300 vállalat képviseletében, és akkoriban rendszeresek voltak a magas szintű látogatások is. Az együttműködés lendületét a nyolcvanas évek közepén a két ország romló gazdasági helyzete és Algéria fizetőképességi zavarai törték meg.

Az 1995-ös elnökválasztással Algéria megtette az első lépést a stabilizáció felé, így mindkét fél elérkezettnek látta az időt a kapcsolatok fokozatos újraépítésére. 2000-től ismét nagykövet vezeti az algíri magyar nagykövetséget.

Sólyom László köztársasági elnök 2007-ben látogatást tett Algériában, és a két államfő történelmi sikerként értékelte a találkozót. Kölcsönös érdeklődés alakult ki a mezőgazdasági, az energetikai, a kulturális együttműködés, valamint a szakemberképzés fejlesztésére. Sólyom László magyarországi látogatásra hívta meg Abdel-Azíz Buteflika elnököt, akinek első választási győzelme, azaz 1999 óta érvényes meghívása van.

Göncz Kinga külügyminiszter 2007-ben megerősítette algériai partnerének budapesti látogatásra szóló meghívását, amelyet Murad Medelci külügyminiszter elfogadott. 2011 elején Murad Medelci meghívólevelet küldött Martonyi János külügyminiszternek.

Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke 2009-ben utazott Algírba, a látogatás alkalmával megalakult az algériai Népi Nemzetgyűlés algériai–magyar baráti tagozata.

A Külügyminisztérium emlékeztetett arra, hogy Abdelmalek Szellal algériai miniszterelnök 1996 és 1997 között országa budapesti nagykövete volt.

A kétoldalú gazdasági kapcsolatokat illetően a tárca közölte: 2004-ben Algéria az addigi, mintegy 1,1 milliárd forintnyi tartozását kiegyenlítette.

Az afrikai országba irányuló magyar export tavaly látványosan növekedett, értéke 150 millió dollár volt (az importé 10 millió dollár). A termékforgalom alapján Algéria Magyarország második legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált Afrikában. A forgalom növekedése leginkább a gépexport nagymértékű bővülésére vezethető vissza, a gép- és szállítóeszköz-export a teljes kivitel több mint kétharmadát adja. A magyar behozatal főként szintén gépekből, gépi berendezésekből állt.

Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter algériai látogatása alkalmával 2012 márciusában aláírták a kormányközi gazdasági együttműködési megállapodást, amely alapjául szolgál a gazdasági vegyes bizottság összehívásának. Rasid Benaisza földművelési és vidékfejlesztési miniszter, aki Magyarországon végezte állatorvosi tanulmányait, és jól beszél magyarul, 2011-ben Budapestre látogatott, hogy együttműködési megállapodást írjon alá Magyarországgal.

A kulturális kapcsolatokra kitérve a tárca azt közölte: 2013. márciusban Lackfi János költő, író előadást tartott az Európai Unió által szervezett ötödik algériai–európai írótalálkozón. A Liszt-év alkalmából 2011-ben koncertet adott Jandó Jenő Kossuth-díjas zongoraművész az algíri nemzeti rádió koncerttermében.

(MTI, Külügyminisztérium)