Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács elnöke kapta idén a Lőrincz Csaba-díjat. A pénteki budapesti kitüntetési ünnepségen Németh Zsolt külügyi államtitkár azt mondta: a magyar–szerb kapcsolatokban ma a megbékélés jellemző, a kisebbségi jogok érvényesülése útján.
Ezért a megbékélésért a vajdasági magyar politikai elit évek óta küzd. Ez a cél a magyar térség- és nemzetpolitika lényege is, amelynek ma a legeredményesebb területe a magyar-szerb kapcsolatrendszer – jelentette ki a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyar–szerb kapcsolatokban a történelmi áttörés időszakát éljük, de még sok a teendő. "Sok még a feltáratlan tény, a feltáratlan sír, a meg nem történt főhajtás az áldozatok előtt, a meg nem adott végtisztesség" – fogalmazott. Minden rejtett sírt, tömegsírt meg kell jelölni, mert a halottaknak adott tiszteletadás elsősorban az élőkről szól – mondta.
A politikus kifejtette: a magyar–szerb "megbékélési modell" pillérei a demokrácia és a biztonság, a gazdasági együttműködés, valamint a kisebbségi jogok érvényesítése és az autonómia. Az autonómiával kapcsolatban megjegyezte: ez nélkülözhetetlen eleme a magyar–szerb közeledésnek.
Németh Zsolt úgy vélte, talán még sosem volt "ennyire aktuális, nyilvánvaló, ünneplésre méltó a díjazott kilétének, a díj szellemiségének és az átadás időpontjának összefüggése". Emlékeztetett: a szerb parlament a múlt héten a délvidéki vérengzések elítéléséről nyilatkozatot fogadott el, Áder János köztársasági elnök szerdán felszólalt a szerb parlamentben, majd a magyar és a szerb államfő fejet hajtott a második világháború alatt és után kivégzett szerb és magyar áldozatok emléke előtt.
Korhecz Tamás az elismerés átvétele után tartott előadásában elmondta: csak a vajdasági magyaroknak van a közjogba beágyazott autonómiamodelljük. Ez más Kárpát-medencei magyar közösségek követelései között is szerepelt, mégis csak nekik sikerült elérni, pedig sokan "már élve temették" az 1990-es években a vajdasági magyar közösséget – közölte.
Úgy látja, ahhoz, hogy megvalósuljon az autonómia, elengedhetetlen, hogy azt az alkotmányban, de legalább törvényekben elismerjék, az egy nemzeti közösséghez tartozóknak lehetővé tegyék, hogy szabadon, demokratikusan megválaszthassák képviselőiket, és az így felálló választott testületnek közjogi jogosítványai legyenek, az állami hatáskörök egy részét gyakorolja.
Korhecz Tamás nagy eredménynek nevezte, hogy Szerbiában megkezdte működését egy "magyar miniparlament", amelyet demokratikusan és közvetlenül választanak, és amely legitim módon képviseli a magyar közösséget.
A magyar és a szerb államfő csúrogi megemlékezéséről – Áder János és Tomislav Nikolic fejet hajtott a második világháború alatt és után kivégzett ártatlan szerb és magyar áldozatok emléke előtt – azt mondta, hogy a történteket a lehetetlen kategóriába sorolták volna hetekkel, hónapokkal korábban. A kitüntetett közölte, hogy az elismeréssel járó pénzjutalmat a Magyar Nemzeti Tanács által a vajdasági magyar doktoranduszoknak létrehozott ösztöndíjalapba juttatja el.
Korhecz Tamás 2010-től áll a Magyar Nemzeti Tanács élén. A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány a Lőrincz Csaba-díjat a vajdasági magyarságért folytatott kitartó tevékenységéért ítélte oda neki.
(MTI)
