Németh Zsolt külügyminisztériumi parlamenti államtitkár és Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára az MR1 Kossuth Rádió Határok nélkül című adásának nyilatkozott 2013. október 17-én a Magyar Állandó Értekezlet Külügyi és jogi szakbizottsága Külügyminisztériumban tartott ülését követően.

Mv: A Magyar Állandó Értekezletet november 7-ére hívta össze Orbán Viktor kormányfő. Erre készülve üléseztek a MÁÉRT külügyi és jogi bizottsága, a kormány, az ellenzék és a határon túli magyar szervezetek képviselői. Németh Zsolt külügyi államtitkár és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár a tanácskozás után elmondta, hogy megvitatták a javaslatokat, megállapították, hogy az elmúlt esztendőben sikeres volt a honosítás. Eddig 516 ezren kértek magyar állampolgárságot, és rendben zajlik a regisztráció is. Sikeres volt Magyarország nemzetpolitikai érdekérvényesítése, és hasznos megállapodások jöttek létre például a határon túli oktatásfejlesztésről. Itt konkrétan az erdélyi Sapientia Egyetem új épületét és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola bővítését említette Németh Zsolt. A novemberre összehívott MÁÉRT határozni fog a következő uniós költségvetést felhasználó, a gazdaságra is kiterjedő Jó szomszéd Programról, és arról, hogy magyarbarát közigazgatási rendszer jöjjön létre a szomszéd országokban, valamint jobban érvényesüljenek a nyelvi jogok. Erről kérdezte Moszkovits János elsőként Németh Zsolt külügyi államtitkárt.

R: Mit jelent az, hogy magyarbarát közigazgatást szeretnének elérni a szomszédos országokban? Netán autonómiát? Hiszen a magyarbarát közigazgatás, az ottani magyar szervezetek elvárása szerint bizonyos autonómiaformákat jelentene, például Kárpátalján egy tiszamelléki vagy lehetne egy bácskai, nem beszélve a székely autonómiáról meg a Partiuméról.

Németh Zsolt: Így van, nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a határon túli magyar közösségek megfogalmazták az autonómiára vonatkozó célkitűzéseiket. Részben a területi autonómiára, másrészt a kulturális autonómiára vonatkoznak, és ezek mellett a célkitűzések mellett a magyar kormány immáron alkotmányos kötelezettsége, hogy támogassa. Szerbiában nagyon eredményesen működik immáron egy kulturális autonómia, a Magyar Nemzeti Tanács egyre több hatáskörrel, egyre komolyabb financiális garanciarendszerrel rendelkezik, ami nem jelenti azt, hogy ne kellene továbbfejleszteni. Egy nagyon hasonló javaslat fogalmazódott meg Erdélyben. Az RMDSZ-nek a kulturális autonómia törvénytervezete néven vált ismertté.

R: Amelyik még mindig a román parlamentben van hosszú-hosszú évek óta. Nyolc-kilenc éve.

Németh Zsolt: Így van. De ne feledjük el, hogy volt olyan koalíciós megállapodás, amely ezt a kormányprogramnak a részévé tette, és bármikor fordulhat úgy a politika, hogy ezt megint napirendre lehet venni. És ami pedig a területi közigazgatásnak a kérdéseit illeti, nincs olyan szomszédunk, ahol az elkövetkezendő időszakban a közigazgatási reform ne kerülne napirendre, illetőleg az európai uniós fejlesztési régióknak a kialakítása ne kezdődne meg, illetőleg azoknak a módosítására ne kerülne sor. Úgy gondoljuk, hogy ez elválaszthatatlan a területi autonómiának a célkitűzéseitől. Akár úgy, hogy létrejönnek magyar többségű közigazgatási egységek, akár úgy, hogy az egyes területi közigazgatási egységek között kialakul egy együttműködés, akárcsak úgy, hogy adott esetben olyan fejlesztési régiók alakulnak ki, amelyben meghatározó a magyarságnak a jelenléte. Hogyha nem is rendelkezik egyelőre a fejlesztési régió közigazgatási hatáskörökkel. Magyarországon nem rendelkeznek. De nem lehet kizárni, hogy a jövőben rendelkezni fognak.

R: Néhány példát szeretnék arra, hogy hol közigazgatási autonómiát, illetve hol gazdasági fejlesztési régiókat. Mely területekre vonatkozik?

Németh Zsolt: Európai uniós tagállamok esetében merülhet fel csak az, hogy európai uniós fejlesztési régiókat hozzanak létre, alakítsanak át. Romániában ez a kérdés előrehaladott állapotban van. Ezzel kapcsolatban a romániai magyarok megfogalmazták a javaslataikat. Hogy hogyan nézzen ki az új területi közigazgatás, hogy ez hogyan viszonyuljon a fejlesztési régiók kérdéséhez, és úgy látom, hogy hála Istennek az erdélyi magyarok körében ebben a kérdésben egyetértés van. Sőt egy nagyon komoly civil társadalmi megmozdulás is.

R: Igen ám, itt szokta mondani Toró Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, hogy azért a közigazgatási régió és a gazdasági fejlesztési régió között az a különbség, mint a hintaló és a versenyló között. Közigazgatási régió az lehetne egy autonóm régió, míg a másik pusztán egy gazdasági fejlesztési statisztikai régió.

Németh Zsolt: Én azt gondolom, hogy türelmesnek kell lenni. Sok oldalról lehet az autonómiához közelíteni, hogyha ez adott esetben létrejön, egy olyan fejlesztési régió, amelyben nagy befolyással rendelkezik a magyar közösség, az is előrelépés, adott esetben az autonómia irányába tett előrelépésként kezelhető.

R: Magyarország melyiket támogatja?

Németh Zsolt: Magyarországnak nem dolga ebben a kérdésben eldönteni, ez a romániai polgároknak, romániai magyaroknak és természetesen a román politikának a feladata, a mi dolgunk az az, hogy a romániai magyarok által megfogalmazott célkitűzéseket támogassuk, ebben a kérdésben ezt tesszük.

R: Felvidék ügyében és Kárpátalja ügyében, Vajdaság ügyében mi lenne az a magyarbarát közigazgatás, amelyet a magyar állam támogatni tud, illetve célul tűzött ki majd a Magyar Állandó Értekezleten megvitatásra.

Németh Zsolt: A kárpátaljai magyarok nagy hangsúlyt fektetnek egyrészt egy Tisza menti járásnak a létrehozására, valamint szeretnének egy magyar tankerületet megvalósítani. Kulcsfontosságú terület, és számíthatnak a kárpátaljai magyarok a támogatásunkra.

R: Szlovákia?

Németh Zsolt: A Szlovákia az a viszonylat, ahol egyelőre az autonómia az nagyon komoly vitáknak a tárgya, a Magyar Koalíció Pártja megfogalmazta, hogy az autonómia iránt elkötelezett. Zajlik a magyarok között egy egyeztetés a tekintetben, hogy milyen közigazgatás lenne megfelelő. Én ma úgy gondolom, hogy a szlovák közvélemény számára az lenne nagyon fontos célkitűzés, hogy az autonómiával kapcsolatos félreértéseket el tudjuk oszlatni, hogy lehessen érdemben, civilizáltan, európai uniós tagállamokhoz méltóan az autonómia kérdésköréről párbeszédet folytatni a magyarok és szlovákok között.

R: Délvidék, Vajdaság?

Németh Zsolt: Vajdaság összefüggésében említettem, hogy ott a legfejlettebb az autonómia, a kulturális autonómia az további továbbfejlesztést igényel, a közigazgatási reform területén világos az a célkitűzés, amit a VMSZ megfogalmazott, hogy szeretnék az egykor fönnálló szabadkai járást helyreállítani, és kezd napirendre kerülni az európai uniós fejlesztési régiók, illetőleg egy Európai Unióhoz illeszkedő új közigazgatási rendszer kialakítása a Vajdaságban. Azt gondolom, hogy ez az európai uniós tárgyalási folyamatok során nagyon hangsúlyosan fog napirendre kerülni.

R: A Magyar Állandó Értekezlet külügyi és jogi bizottságának ülése után Répás Zsuzsanna arról beszélt, hogy különböző új programokat készítenek elő a Magyar Állandó Értekezletre a MÁÉRT-ra, illetve meghallgatták a határon túli magyar szervezetek javaslatait.

Répás Zsuzsanna, helyettes államtitkár, KIM: 2011 novemberében elfogadott stratégiai dokumentum alapján indult el tavaly a külhoni magyar óvodások éve, idén pedig a külhoni magyar kisiskolások éve. Szeretnénk továbbmenni ezen a vonalon, pontos részleteket most még nem tudok elárulni, hiszen ezt majd a MÁÉRT-nak kell elfogadnia.

R: Talán a külhoni középiskolások éve lesz a jövő esztendőben.

Répás Zsuzsanna: Komplexebb lesz, szeretnénk a tehetséggondozásra, a gyerekek későbbi karrierválasztására, de külön szeretnénk figyelmet szentelni a szakiskoláknak is, tehát egy komplex programot szeretnénk kidolgozni, a részleteket majd a Magyar Állandó Értekezlet ülésén fogjuk bemutatni, és én nagyon remélem, hogy a tagszervezeteknek is megnyeri majd a tetszését.

R: Milyen programot készítettek még elő?

Répás Zsuzsanna: Én inkább azt mondanám, hogy sajnos nagyon sok olyan esemény van a szomszédos országokban, amelyekre nekünk reagálni kell. Beszéljünk csak itt például a regionalizáció kérdéséről, ami súlyosan érinti az erdélyi magyarság jövendő érdekérvényesítési lehetőségeit. De olyan például a nyelvi jogok kérdése, hiszen sajnos nagyon sok területen nem megfelelőek a nyelvi jogok és nem tudnak élni sokszor a jogok adta keretekkel sem a külhoni magyarok, itt is közös fellépésre van szükség a nemzetközi fórumok előtt.

Mv: Répás Zsuzsannát, előtte Németh Zsolt külügyi államtitkárt hallottuk a november 7-ére összehívott Magyar Állandó Értekezlet előkészületeiről.

(Külügyminisztérium)