Németh Zsolt az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című adásának nyilatkozott 2013. augusztus 14-én.

A 2013-as év az utolsó, amikor a magyar politikusok nyugodtan járkálhattak Romániában, ezt mondta Traian Basescu

Mv: Jó reggelt kívánok. A 2013-as év az utolsó, amikor a magyar politikusok nyugodtan járkálhattak Romániában, és a tusnádfürdői nyári egyetem sem szervezhető meg többé, ha az idei hasonló formában zajlik. Ezek a mondatok ahhoz a Traian Basescu államfőhöz köthetőek, aki egyébként az előző években maga is részt vett a tusnádfürdői egyetemen, ott ült az emelvényen Orbán Viktor, miniszterelnökkel együtt, és akkor ott volt Németh Zsolt, külügyi államtitkár is. Jó reggelt kívánok!

Németh Zsolt: Jó reggelt kívánok, kezit csókolom.

Mv: Beszélt azóta Traian Basescuval?

Németh Zsolt: Hát, nem vagyok vele napi telefonkapcsolatban, hanem ugyanakkor természetesen a román hivatalosságokkal folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, és a magyar nagykövetet utasítottam arra, hogy tájékoztassa a román külügyminisztériumot ezekben a kérdésekben, Magyarországnak az álláspontját tegye egyértelművé. Itt alapvetően az államelnöknek a megnyilvánulása mellett az elmúlt napokban számos román hivatalosság kerül, fogalmazott meg véleményt, arról, hogy Magyarországnak mi a viszonya a szomszédjaihoz illetve, hogy mi Magyarország viszonya a határon túli magyarokhoz, és itt számos meglapozatlan vád is megfogalmazódott Magyarország politikájával összefüggésben. Az a fő vád, hogy Magyarország egyfajta protektorátust akar vállalni a határon túli magyarok felett, ez a revizionizmusnak egy eléggé nyílt vádja, valamint, hogy instabilitást teremt a régióban. Ezzel kapcsolatban azt fontos nekünk mindig világossá tenni, hogy mi nem revizionisták vagyunk, hanem felelősséget viselünk a határon túli magyarokért. Ez nekünk alkotmányos felelősségünk a nemzetnek a szétszakítottságából fakadó felelősségünk, és ezt a felelősséget, ezt a magyar külpolitika hordozza, vállalja, fölvállalja, és ennek a középpontjában nem a területek, nem a határok vannak, hanem a kisebbségi jogoknak a biztosítása a szomszédos országok területén. Úgy az emberi jogok, mint a közösségi jogoknak a biztosítása a határon túli magyar közösségek számára. Aki revizionizmussal vádol bennünket, az nagyon gyakran a kisebbségi jogoknak a biztosítását akarja elkerülni, megspórolni, és úgy gondolom, hogy a mostani román vitákban is ez egy nagyon fontos szempont. A másik, hogy Magyarország kapcsolata a szomszédos országokkal instabilitást vagy stabilitást szolgálnak, úgy gondolom, hogy az összes szomszédunk az elmúlt években nagyon látványosan sikerült konszolidálni, választásokat követően egyébként a helyzetet, tehát kiegyensúlyozott szomszédsági kapcsolataink vannak. Alapvetően olyan elemek is belevegyülnek ebbe,mint az a történelmi megbékélés,amit Szerbiával sikerült megvalósítani,de Szlovákia viszonylatában is egy nagyon nehéz helyzetben sikerült stabilizálni a kapcsolatokat, és Romániával is erre törekszünk, ugyanakkor tudomásul kell vegyék a szomszédaink,így Románia is, hogy a hosszú távú stabilitásnak része a kisebbségi közösségeknek az egyéni és kollektív jogainak a biztosítása. Csak úgy lehet tartós stabilitást megteremteni Magyarországnak a szomszédsági kapcsolataiban, hogyha ebben a kisebbségi jogoknak a garantálása is szerepel.

Mv: Persze, az egy fontos körülmény Traian Basescu kijelentésével kapcsolatban, hogy a román államfő jövőre kitölti második öt éves ciklusát, és így egyébként a romániai, az erdélyi sajtó is úgy interpretálja, hogy valójában az ő politikai jövőjének a biztosítása érdekében nyilatkozott így. De a kérdés az továbbra is adott, hogy ha valaki részt vesz a tusnádfürdői szabadegyetemen, ott ül Önnel együtt a színpadon és keresi a választ a különböző kérdésekre, amely a magyar kisebbséget is érinti, akkor mi vezet ahhoz, hogy a sokak által magyar kártyaként emlegetett helyzetbe hozza magát, meg egyáltalán, a magyar kisebbséget is?

Németh Zsolt: Azt gondolom, hogy pontos az elemzése, mert valóban, Romániában jövő évben elnökválasztások lesznek, Romániában a baloldal az nagyon megerősödött az elmúlt parlamenti választáson. Kétharmados többsége van a baloldalnak, a jobboldal, az most szedi össze magát, most próbálja meghatározni az arculatát, az identitását, fölkészülni a jövő évi választásokra. Az államelnök által elindított új jobboldali párt, a Népi Mozgalom Pártja, a napokban került bejelentésre, ennek a profiljának a meghatározásában pedig Romániában úgy általában is, de most konkrétan is, azt gondolom, hogy az interetnikus viszony, a nemzet fogalmához való viszony nagyon centrális szerepet tölt be. Egyébként minden országban ilyen szerepet tölt be, de ott Romániában ennek ilyen látványos megnyilvánulásai vannak. De azt gondolom, hogyha van egy elfogadhatatlan megnyilvánulás egy adott politikai szereplőnek, akkor nyugodtan és higgadtan, világossá kell tenni az álláspontunkat, és egyébként egy szereplőt pedig a hosszú távú teljesítménye alapján kell megítélni. És úgy gondolom, hogy az, amit Orbán Viktor hangsúlyozott most is Tusnádfürdőn, hogy az államelnökkel való együttműködésünk az elmúlt évben stabilizálta a kétoldalú kapcsolatokat, és hozzájárult ahhoz a konszolidációhoz, amelyben bízunk, hogy Románia viszonylatában az elkövetkezendő időszakban is meg fog születni, erről nem szabad elfeledkeznünk. Én úgy vélem, hogy ez az államelnöki megnyilvánulás, ebben az összefüggésrendszerben általában értelmezendő. A romániai politikának egy nagyon fontos tényezője az államelnök, és hogy milyen módon fog a román belpolitika alakulni, azzal kapcsolatban nekünk egyetlenegy elvárásunk van, hogy se Magyarországnak a külpolitikáját, se pedig az erdélyi magyarság ügyét román pártpolitikai ügyeknek az áldozatául ne vesse oda semelyik politikai erő. Ez a magyar külpolitikának egy határozott elvárása a román politika irányába.

Mv: Erre az elvárásra kaptak megnyugtató választ akkor, amikor a magyar nagykövet tájékoztatást adott Bukarestben, szó volt erről?

Németh Zsolt: Igen, ezt egyértelművé tette, és a román külügyminisztérium részéről az erre irányuló nyitottság, erre irányuló szándék, az megfogalmazódott. Tusványossal kapcsolatban pedig egy apró megjegyzés, a Tusványost egy civil szerveződésnek tartjuk, és a szervezők majd eldöntik, hogy mikor szervezik meg, hányszor szervezik meg, tudomásom szerint meg kívánják a jövő évi Tusványost is szervezni, és hogyha meghívást fogunk erre kapni, akkor mi örömmel részt fogunk ezen venni. Beleértve Orbán Viktort is.

Mv: Igen, Sándor Krisztina, az egyik főszervező ezt már jelezte, hogy természetesen ezt ettől függetlenül meg fogják szervezni. Egyébként Crin Antonescu, a Romániában kormányzó Szociálliberális Szövetség társelnöke nemes egyszerűséggel csak szánalmasnak nevezte Traian Băsescu államfő kirohanását. A kérdés viszont a magyar oldalról, az az, hogy ilyenkor a kormány, a Külügyminisztérium meddig mehet el, mi a határ? Történik egy olyan kijelentés, ami sérti a magyarokat, de nyilván, ahogy ön is említette, és ahogy már beszéltünk is róla, ezt a romániai politikai kontextusban is értelmezni kell. Meddig van felelőssége ilyenkor a Külügyminisztériumnak, az államtitkárnak? Meg kell keresni még valakit, kell még ezzel többet foglalkozni?

Németh Zsolt: Nekünk az a feladatunk, hogy ezt az álláspontot, ami Magyarországnak a szomszédaihoz való viszonyát illeti, valamint a határon túli magyarokkal összefüggésben, a magyar külpolitikának az alapvető elveit és ebből fakadó konkrét lépéseket illeti, ezeket világossá tegyük, minden releváns politikai tényezőnek. Ezt mi általában a külügyminisztériumokkal való konzultáció révén tesszük meg, de kapcsolatban állunk természetesen más tényezőkkel is. Így adott esetben a román államelnöknek a hivatalával is. Nekünk az a dolgunk, hogy ezekben a viszonylatokban mindig egyértelműen és a leghatározottabban jelezzük a magyar érdekeket, a magyar álláspontot. Ezt megtettük a jelen esetben is.

(Külügyminisztérium)