Németh Zsolt a Boszniai Szerb Köztársaságban tett látogatásáról a Magyar Hírlapnak adott interjút, amely a lap 2013. május 9-i számában jelent meg.
Bosznia a barátunk
Őry Mariann
A Boszniai Szerb Köztársaság fővárosába, Banja Lukába látogatott tegnap a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. A Magyar Hírlap a horvát–bosnyák határon érte utol Németh Zsoltot, aki arról is beszámolt, hogy a Montenegróval kötötthöz hasonló megerősített partnerségi megállapodás készül hazánk és Bosznia-Hercegovina között.
– A Boszniai Szerb Köztársaság mely vezetőivel találkozott tegnapi látogatásán?
– Milorad Dodik elnökkel, Zeljka Cvijanovic miniszterelnökkel, valamint Mladen Bosictyal, az ellenzéki Szerb Demokrata Párt vezetőjével tárgyaltam, több fontos kérdést is érintettünk.
–Milyen témákra koncentráltak a tárgyalásokon?
– Három fő témáról beszéltünk, a kétoldalú kapcsolatokról, a térség, azaz a Nyugat-Balkán helyzetéről és Bosznia-Hercegovina euroatlanti integrációjáról. Boszniával mint tiszteletbeli szomszédunkkal olyan megerősített partnerségi megállapodást készítünk elő, amilyet Montenegróval is kötöttünk.
– Milyenek a kapcsolataink?
– Látványosan fejlődnek a gazdasági kapcsolatok, azonban fontos megjegyezni, hogy a Boszniai Szerb Köztársasággal ennek csak aránytalanul kis részét bonyolítjuk, ugyanis a Horvát–Bosnyák Konföderációba irányul a magyar export háromnegyede.
– Milyen módon szeretnének ezen változtatni?
– Közlekedési folyosó kialakítását szorgalmazzuk Pécs, Eszék és Szarajevó között, amely a Boszniai Szerb Köztársaságon is keresztülmenne. Ha létrejön ez a folyosó, az fellendíti a kapcsolatokat is, sőt Banja Lukából a közeli jövőben szakértői delegáció is érkezik Budapestre.
– Hogyan kapcsolódik hazánk a nyugat-balkáni térségpolitika alakulásához?
– A közelmúltban sorra alakultak ki a határon túli szerb közösségek, Boszniában például másfél millió szerb él, hasonlóan az erdélyi magyar közösséghez. Ez a közösség, köszönhetően a daytoni békeszerződésnek is, olyan területi autonómiát élvez, amely a koszovói szerb közösség számára is példa. A magyar–szerb együttműködésnek a kisebbségi jogok képviseletére is ki kell térnie a Balkánon, a magyar külpolitika elkötelezetten támogatja ezt az ügyet, hiszen a Nyugat-Balkán stabilitásához nagyban hozzájárul. Arról nem is beszélve, hogy Áder János köztársasági elnök májusban a magyar-szerb történelmi megbékélés jegyében Szerbiába látogat.
– Magyarország milyen szerepet játszik a boszniai NATO-integrációban?
– Bosznia-Hercegovina nagyon hálás hazánknak a stabilitásért végzett békefenntartási tevékenységéért. A következő NATO-csúcson is téma lesz a bosnyák integráció, a boszniai szerbek pedig a társulási megállapodás feltételeit a maguk részéről teljesítették, és a labda nem az ő térfelükön van. Hazánk minden támogatásra kész ennek segítésében, s Milorad Dodik államfő is hangsúlyozta, hogy mielőbb teljesíteni kell a feltételeket.
Az interjú eredetije itt is olvasható: http://www.magyarhirlap.hu/tiszteletbeli-szomszedunk-bosznia
(Külügyminisztérium)