Németh Zsolt külügyi államtitkár az MTV Ma reggel című műsorának vendége volt 2010. július 13-án. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: Németh Zsolt külügyi államtitkár a vendégem, jó reggelt kívánok.

Németh Zsolt: Jó reggelt kívánok.

Műsorvezető: A magyar kormány utasítására Ukrajnába mostantól csak a beregszászi és az ungvári magyar konzulátusok adhatnak ki magyar igazolványokat, miután megállapításra került önök szerint, hogy Kárpátalján több magyar igazolványt adtak ki, mint ahányan magyarnak vallották magukat a legutóbbi népszámláláskor. Na, most a Magyar Demokrata Szövetség, az ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség visszautasítja azokat a vádakat, hogy ezért őket terheli politikai felelősség. Azt mondják, hogy nem is adhattak ki magyar igazolványokat a vonatkozó törvény értelmében, csakis a magyar kormány által kijelölt államigazgatási szervezet jogosult erre.

Németh Zsolt: A tények: Ukrajnában mintegy 150 ezer magyar él...

Műsorvezető: ...de ezt például honnan tudják – bocsásson meg – hiszen ez is csak önbevalláson alapul. Tehát aki annak, magyarnak vallják magukat.-..

Németh Zsolt: ...valószínűsíthetünk dolgokat. Nyilvánvalóan itt most nem személyre szabott jogi bizonyítási eljárás zajlik, hanem azt tudjuk, hogy Ukrajnában él mintegy 150 ezer magyar. Jogosult a magyar igazolványra a 14 év fölötti személy, tehát ilyen 120-130 ezer, most ehhez képest 165 ezernél több magyar igazolvány kering most már Ukrajnában, egy meglehetősen nagy vállalkozássá nőtte ki magát az elmúlt években. Emlékeztetnék arra, hogy a kárpátaljai magyarok valóban nagyon gyorsan repültek rá a lehetőségre. Tehát egy év alatt olyan 110 ezren igényelték, amikor még ezt a KMKSZ nevű szervezet menedzselte. Az elmúlt 8 esztendőben a szocialisták, a magyar igazolvány kiadását átadták az ő hozzájuk közel álló UMDSZ nevű szervezetnek és hát erre az időszakra esett az, hogy hát mintegy 50 ezerrel több magyar igazolvány van kint, mint amennyi feltételezhető magyar él jogosultként Kárpátalján. És hát közszájon forgott és meglehetősen sok információval is rendelkezünk arra, hogy befolyásos ukrán üzleti, gazdasági körök azért igényelték meg a magyar igazolványt az UMDSZ irodákban, – ezt szeretném hangsúlyozni – mert ezáltal hozzá lehetett jutni könnyebben a schengeni vízumhoz, tehát gyakorlatilag a világot, a szabadságot jelentette ugye, hogyha valakinek van egy schengeni vízuma, abból ma Ukrajnában meg lehet élni.

Műsorvezető: Tehát valóban ilyen sajtóhírek napvilágot láttak, hogy ukrán bűnözői csoportok gyakoroltak nyomást az UMDSZ-re. A kérdés az, hogyha ezentúl nem ők adják ki, vagy nem ők közvetítenek, akkor más szervezetre is ugyanúgy nyomást gyakorolhatnak. Nem?

Németh Zsolt: Az elgondolásunk az, hogy vissza kell a magyar diplomáciai képviseletekre, a főkonzulátusokra hozni a magyar igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést, hasonlóan a vízum ügyintézéshez és akkor talán elkerülhetőek lesznek ezek a visszaélések.

Műsorvezető: Az UMDSZ egyébként azt mondja, hogy semmi másról nincs szó, csak ezt a szervezetet akarja a Fidesz kormány ellehetetleníteni, és hogy ez teljesen ellent mond a nemzeti egyetértés programjának, együttműködés programjának.

Németh Zsolt: Erről szó nincsen. Ugyanakkor egy nagyon alapos vizsgálatot fogunk ebben a kérdésben lefolytatni. A vége az minden bizonnyal az lesz, hogy nem fogjuk ebben a rendszerben folytatni a magyar igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést. A vizsgálatnak most egyelőre az a kiindulópontja, hogy felfüggesztettük az UMDSZ-nek a jogát arra, hogy a magyar igazolvánnyal kapcsolatos ügyintézést folytassa, de az, hogy vannak határon túli magyar szervezetek és a határon túli magyar szervezetekkel az anyaország, a magyar kormány megkülönböztetés nélküli kapcsolatokra törekszik, ez az elv, ehhez ragaszkodunk.

Műsorvezető: Itthon a Külügyminisztériumban megtörtént az átadás-átvétel. Mindent rendben találtak-e?

Németh Zsolt: Hát eléggé távol vagyunk attól, hogy rendben lennének a dolgok. Most a holnapi napon a külügyi bizottságban egy rendkívüli tájékoztatót fogunk tartani arról, hogy hát mi ennek a helyzetfelmérésnek a végeredménye. Azzal kell kezdenem, hogy hát eléggé Rejtő Jenő-i állapotokra leltünk. Mintegy 10 milliárd, 12 milliárd forint hiányzik a kasszából. Tehát egy meglehetősen nagy hiánnyal szembesültünk...

Műsorvezető: ...azt is feltárták ezek a vizsgálatok, hogy az a 10-12 milliárd hova folyt el?

Németh Zsolt: Hát sok forrása van. Az egyik legkomolyabb probléma az, hogy egyszerűen amatörizmusból fakadóan a nemzetközi tagdíjak azok nincsenek benn a külügynek a költségvetésében. Ez legalább 6 milliárd forint és olyan szervezetekben, mint az Európa Tanács, az EBESZ, a NATO, a VTA, OECD, tehát legfontosabb nemzetközi szervezetekben Magyarország gyakorlatilag az idei tagdíját még nem pengette ki. A második nagyon fontosa ennek a hiánynak, mondjuk, hogy a Külügyminisztériumnak a gazdálkodása arra épülne, hogy eladjunk külügyi ingatlanokat, amit eleve eléggé megfontolatlan dolognak gondolunk. De hát 3 milliárd forintot beszedni most még felelőtlenségnek is tekinthető ebben az ingatlanpiaci helyzetben. De elő sincsenek készítve. Egy kivételével elő sincsenek készítve ezek az értékesítések. Harmadik probléma, hogy ugye bizonyára emlékszik rá, hogy 12 ingatlant, illetve külképviseletet a külügy bezárt. Na, most ezekből igazán nem jött be semmi. Továbbra is kinn maradtak a munkatársak, csak szétszórva más helyen és olyan állapotokat találtunk, hogy például Chicagoban vagy Düsseldorfban, ahol bezárt Magyarország az elmúlt évekbe, még továbbra is fizettük a bérleti díjakat az üres irodákért, mert olyan módon sikerült ezeket a külképviseleteket bezárni, hogy továbbra is fizetünk. Vagy megemlíthetném utolsóként a Rejtő Jenő-i történetben azt a New-York-i esetet, hogy tartozunk New-York városának a főkonzulátus, illetőleg a nagykövetség, illetőleg vendégszobák épületkomplexumért. Továbbra is fennáll ez a tartozásunk. Követeléssel élnek a New-York-iak, de már több mint 200 ezer dollárnyi összeget különféle ügyvédi díjakra a Külügyminisztériumnak ki kellene fizetnie. Még egy, engedjen meg még egyet. Találtunk egy számlát, hogy 2009 január 1. és június 30 között a kormányvárónak a rendelkezésre állásáért nem fizettek ki 60 millió forintot az elődeink és most kellene a 2009-es első félévi összegeket kipengetni.

Műsorvezető: Említette a külképviseleteket, a bezárt külképviseleteket. Ezeknek mi lesz a sorsuk. Elképzelhető, hogy újra nyitják ezeket, vagy ezeket a bizonyos szerződéseket, bérleti szerződés, satöbbi, visszamondják. Mit terveznek?

Németh Zsolt: Nézze. Azt hiszem, hogy volt már ez a bezárási hullám, ami egy meglehetősen átgondolatlan hozzáállásról tanúskodott. Ugye Torontó, Sydney bezárása, hogy példákat mondjak. Nagy magyar emigrációs központok. Új intézkedésként jelent meg ugye a közelmúltban a kettős állampolgárság megadása. Valószínűleg, hogy ezekben a városokban meglehetősen nagy igény lesz rá. Tehát most Martonyi János külügyminiszter úr úgy döntött, hogy egy nagy lélegzetvételű áttekintést fogunk a külképviseleti rendszer esetében elvégezni. Megnézzük azt, hogy hol lehet fenntartani a külképviseleteket. Hol kell zárni esetleg és hol szükséges újra nyitni, mert valóan, bizonyos helyeken újra nyitásra lesz szükség.

Műsorvezető: Köszönöm szépen.

Németh Zsolt: Én is köszönöm.