Meg kell menteni az eurózónát, és ehhez egy sokkal mélyebb, erőteljesebb integrációra van szükség – mondta Németh Zsolt államtitkár az M1 Az Este című műsorában 2014. április 29-én.

Mv: Az Este vendége Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára. Jó estét kívánok! Köszönöm, hogy elfogadta meghívásunkat.

Németh Zsolt, államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok!

Mv: Lezajlott az Európai Unió frakcióinak vitája. A jövő, az elég nagy hangsúllyal kerül mostanában előtérbe. Jön egy új ötéves ciklus a választások eredményitől függően. Ön mit mond, vagy mire számít, elsősorban politikai vagy gazdasági természetű változásokat kell végrehajtani az Uniónak?

Németh Zsolt: Mindenféleképpen a gazdaságot helyezném az első helyre, de soha sem választható el a politikától. Tehát meg kell menteni az eurózónát, és ehhez egy sokkal mélyebb, erőteljesebb integrációra van szükség.

Mv: Olyan nagy baj van, hogy meg kell menteni?

Németh Zsolt: Így van, így van. Az elmúlt években fontos lépések történtek ebbe az irányba, de ezen az úton, ezen végig fog menni a német vezetéssel egyébként az Európai Unió. Ugyanakkor a hatékonyság, a gazdasági hatékonyságnak a gondolata, az számunkra is kulcsfontosságú. Mi is nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy akár mondjuk, itt Közép-Európán belül sikerüljön erősíteni a térségben, mondjuk az infrastruktúrát, tudjunk erre forrásokat fordítani, az energetikai összeköttetésekre, az útépítésekre, a kis- és középvállalkozók támogatására, a határtérségeknek a fejlesztésére. De a szolidaritás lenne a politikai értékek között a másik, amit szeretnék kiemelni. Fontos az, hogy az Európai Unión belül ne szakadjon szét ez a közösség az eurózóna mentén, hanem megőrizzük az egységét az Uniónak, és képesek legyünk egy kicsit saját magunkon a közvetlen környezetünk irányába is túltekinteni, így a keleti partnerek vagy éppen a bővítésre váró balkáni országok irányába is a szolidaritás jellemezzen bennünket.

Mv: A németek milyen Európát szeretnének? Vagy a magországok, fogalmazhatunk így.

Németh Zsolt: Én azt hiszem, hogy a németekre mindenféleképpen támaszkodhatunk ennek a víziónak a megvalósítása tekintetében. A németek nem akarják, hogy kettészakadjon az Európai Unió, ők az egészet szeretnék működőképessé és hatékonnyá tenni, és ez összhangban van a magyar Európa-politikai célkitűzésekkel, és ez nekünk egy nagyon nagy esélyt jelent. Nem véletlen, hogy Angela Merkel fontosnak tartotta, hogy Orbán Viktort az elsők között láthassa vendégül. Napokon belül a miniszterelnök Berlinbe fog látogatni, és találkozik a német kancellárral.

Mv: Itt volt Szájer József Az Estében, és beszélgetésünkben szó került arról, hogy egy nagyon komoly dilemma az, hogy ki focizik igazából Brüsszelben? A bürokraták vagy pedig az Európai Parlament? És hogy nagyon sok olyan hang van Európában, hogy jobb lenne, hogyha igazából kevésbé a bürokrácia hozna döntéseket, hanem sokkal inkább, sokkal nagyobb jogosítvánnyal az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek egy jobb megosztásban. Egyrészt a németek is hajlamosak-e egy ilyen politikát elfogadni, és mi erről a magyar kormány véleménye?

Németh Zsolt: És van egy harmadik fontos tényező, ez az Európai Tanács, tehát amelyik közvetlenül a tagállami véleményeket csatlakoztatja be. Tehát én is egyetértek azzal, hogy nem lehet hagyni, hogy a bürokrácia csóválja a kutyát, hanem az Európai Parlamentnek, illetőleg az Európai Tanácsnak, tehát a nemzetállamoknak a közvetlen véleményének is sokkal nagyobb súllyal kell esnie ebben az egyensúlyi kialakításban a latba.

Mv: Ugye vegyünk egy konkrét példát! Az Európa Tanács elfogadta a Kalmár-jelentést, ami szerintem egy történelmi pillanat. Hiszen egy magyar, azt hiszem, kevés ember van Európában, aki inkább érintett a konfliktusokban, mint mondjuk egy magyar politikus. Elkészített egy jelentést, amit elfogadott az Európa Tanácsa, és meglehetősen kritikus megállapításokat tartalmaz. Nevezetesen azt, hogy az Európai Unió elfeledkezett az egyik legfontosabb alapértékéről, a kisebbségi ügyekről, pedig van belőle, nemcsak keleten, hanem más részein is az Uniónak vannak ilyen konfliktusok. Ha az Európai Parlament mellett az Európa Tanácsnak jogosítványai is lennének, akkor például a jelentés szellemében székely autonómiaprobléma nem is lenne. De van.

Németh Zsolt: Így van, fontos, hogy itt az Európai Unió mellett van egy másik nagyon fontos európai szervezet, az Európa Tanács, amely az európai emberi jogokért és az alapvető jogokért visel elsődlegesen felelősséget. Odatartozik egyébként a parlamenti közgyűlés mellett, a miniszteri bizottság mellett az európai emberjogi bíróság is. Tehát van egy komoly igazságszolgáltatási karja az Európa Tanácsnak. És ott tovább olyan szerveztek, mint mondjuk a helyi és regionális kongresszus, közvetlen kapcsolódik a magyar ügyekhez ez a szervezet, vagy éppen a Velencei Bizottság, amely normákat alkot. Na, most az Európa Tanácsnak mindig nagy szerepe volt az európai kisebbségvédelemben, de valóban az elmúlt években leült a kisebbségvédelem témája. '93-ban, amikor az autonómiaajánlást, a 1201-es ajánlást elfogadta, akkor az élvonalban volt. Vagy 2003-ban, amikor az autonómiáról szóló Gross-jelentést elfogadta, akkor is. Most a Kalmár-jelentés büszkeség, hogy magyar névhez kapcsolódik...

Mv: Na, de tízéves csúszással.

Németh Zsolt: ...de tízéves csúszással, viszont most kijelentette azt, hogy itt be kell vezetni a stabilitás érdekében a különféle területi autonómiamegoldásokat Európában, és hogy a kollektív jogokat az oktatás területén, a nyelvhasználat területén, illetőleg a média területén is biztosítani kell. Egy nagyon komoly eredményről van szó, és most már csak az a kérdés, hogy az Európai Unióba az Európa Tanácsnak ezek a normái, ezek a célkitűzései, azok leképeződnek-e és hogy hogyan fognak leképeződni, lesz-e ennek az új alapjogi mechanizmusnak az Európai Unión belül kifejezetten olyan kisebbségvédelmi része, ami nekünk olya fontos a határon túli magyarok miatt.

***

Mv: Folytatjuk Németh Zsolt államtitkárral a beszélgetést. Szóval ki gondolta volna, hogy magyar gépek egy olyan légtérbe fognak repülni Európában, ahol hát finoman szólva sem békés viszonyok vannak, tehát majdhogynem éles akciókat hajtanak végre a balti légtérben, ha nem is katonai összecsapásokban vesznek még részt. Oroszország hihetetlen konszenzusokat rúgott föl? Mi történik most egyébként ebben az ügyben? A konkrétumokon túl. Azt senki nem hiszi, hogy háború lesz Ukrajna és Oroszország között, de mindenki azt mondja, hogy a régi világ mégis elmúlt.

Németh Zsolt, államtitkár, KÜM: Így van. Mindenféleképpen egy teljesen új geopolitikai helyzet alakult ki. 1989-90 után az országaink fokozatosan csatlakoztak az Európai Unióhoz, a NATO-hoz, haladt előre ez a folyamat. És úgy tűnt, hogy Oroszországgal is sikerül kiépíteni egy olyan modus vivendit, hogy beilleszkedik ebbe az euroatlanti...

Mv: Mint egy társszerződésről is szó volt még néhány évvel ezelőtt.

Németh Zsolt: Pontosan. Itt a budapesti memorandumra hadd utaljak, amely gyakorlatilag ugye az ukrán nukleáris leszerelésnek a garanciáját jelentette, és ebben Amerika és Oroszország is szerepet vállalt. Na, most valóban egy új helyzet van, ezzel az orosz–ukrán konfliktussal, és én azt hiszem, hogy a legfontosabb ebben a helyzetben az, hogy mindent tegyünk meg annak érdekében, hogy ez a katonai, politikai konfliktus ez ne eszkalálódjon tovább. Ennek érdekében értelmezhetőek szükséges lépésként a szankciók. Itt elmondanám azt, hogy egyelőre a nevezetes három szankciós lépési szintből ez most egyelőre még mindig a második szankció. Ez még nem a gazdasági szankcióknak a területe, hanem a személyekre vonatkozó vagyoni és beutazási jellegű szankcióknak az életbe léptetéséről van szó. Az ukrán területi integritásnak és a szuverenitásnak a védelmét nagyon nagy mértékben szolgálja ez a második hír, amit hallhattunk itt a híradásokban, hogy energetikai téren úgy néz ki, hogy mintegy a fele az éves ukrán gázszükségletnek ezzel az új szerződéssel megvan. Magyarország is tud több mint hatmilliárd köbméter gázt adni Ukrajnának. Most ezzel a szlovák, illetőleg a lengyel interkonnektorral nyugatról is föltölthető lesz az ukrán gáztározó.

Mv: Az vitathatatlan, hogy ezek – bocsásson meg –, hogy ezek nagyon fontos technikák. És reméljük, hogy mederbe kerül a dolog. De ami megtörtént, az megtörtént. Oroszország a Krímet gyakorlatilag leválasztotta Ukrajnáról és tulajdonképpen ezt a nyugat tehetetlenül nézte. Ezt sokan azt mondják, hogy hát odarondítottak a szalon közepére, és ez bizony ott van.

Németh Zsolt: Itt nagyon fontos az, hogy ennek a legitimitását a nemzetközi közösség nem fogadhatja el. Mint ahogy nem fogadta el egyébként Grúzia egyes területeinek az elcsatolását sem Oroszország részéről, amire 2008-ban került sor. Illetőleg nem fogadható el az a befagyott konfliktusból fakadó helyzet sem, ami adott esetben Moldova területén van. Itt a nagy kérdés az az, hogy Oroszországnak lesz-e módja arra, hogy ennek a hat keleti partnernek, akiknek a külügyminisztereit egyébként itt ma, a visegrádi országok külügyminiszterei fogadták Budapesten, lesz-e módja arra, hogy ezeket az országokat megakadályozza abban, hogy az európai integráció útjára lépjenek. És én azt gondolom, hogy erre a válasz az nem. Nem lehet Oroszországnak ereje, módja, befolyása arra, hogy ezeknek az országoknak a szabad, saját döntését megakadályozza. Nekünk pedig az a dolgunk, az a feladatunk, hogy ezeket az országokat segítsük ebben az integrációban, és a különféle technikákat – energetika, szabadkereskedelmi övezet, most a moldovaiaknak már a vízummentesség is a mai naptól hatályba lépett – fokozatosan segítsük ebben a közeledésben, és párhuzamosan Oroszországot képesek legyünk meggyőzni afelől, hogy nem érdeke konfrontálódni a nyugattal, hanem sokkal inkább érdeke az együttműködés. Mert nem nullaösszegű játékról van itt szó, hanem egy hosszú távú együttműködés lehetőségének az elvesztéséről van szó.

Mv: Államtitkár úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívást!

Németh Zsolt: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)