Németh Zsolt államtitkár a Duna Televízió Heti Hírmondó című adásában a magyar–román viszony kapcsán nyilatkozott az autonómia kérdéseiről 2013. augusztus 18-án.

Mv: Németh Zsolt külügyi államtitkár a vendégünk, jó estét kívánok!

Németh Zsolt: Jó estét kívánok!

Mv: Hol rendezik jövőre a Bálványosi Szabadegyetemet?

Németh Zsolt: Hát ezt a szervezőktől kell megkérdezni, de...

Mv: Van némi közük hozzá.

Németh Zsolt: ...de a szervezők azok nyilatkoztak az elmúlt héten. És azt mondták, hogy amíg igény van a Tusványosra, addig ők ezt megszervezik. És azt gondolom, hogy amíg demokrácia uralkodik itt a tájainkon, addig nem is lehet megakadályozni a szervezőket abban, hogy megszervezzék ezt a rendezvényt.

Mv: Betiltható egyébként?

Németh Zsolt: Én azt gondolom, hogy a jelenlegi demokrácia-felfogásunk és -értelmezésünk szerint ez egy képtelenség. Tehát úgy gondolom, hogy jövőre lesz tábor, és ha minket meghívnak, Orbán Viktort meghívják, akkor mi pedig ott leszünk.

Mv: Ugye egyrészt Tőkés László mondat verte ki a biztosítékot a román politikában. Nevezetesen az, hogy védhatalmi státust kellene gyakorolni Magyarországnak a Romániában élő kisebbség fölött vagy kisebbség érdekében – valami effélét mondott Tőkés László. Ön érti, hogy mi a védhatalmi státus?

Németh Zsolt: Igen, a védhatalmi státusz az egy bevett jogi kategória, Ausztria és Olaszország állapodott meg ennek az alkalmazásáról a dél-tiroli (olaszországi) német ajkú közösség fölött...

Mv: Tehát két ország megállapodott erről.

Németh Zsolt: Megállapodott róla, és ezt azt jelentette, hogy Ausztria lemond a szuverenitásról Dél-Tirol fölött, viszont fönntartja a felelősséget, hogy bele kíván szólni, hogy milyen módon biztosítják a jogait a...

Mv: Nem szaladt nagyon előre Tőkés László, hiszen itt ugye két ország megállapodásáról van szó. Magyarország meg Románia esetében szó sincs egyelőre megállapodásról.

Németh Zsolt: Én azt gondolom, hogy itt nagyon komoly csúsztatásra került sor, mert ezt a javaslatát a püspök úrnak, ezt úgymond protektorátusként fordították le Romániában, ami viszont már valóban arról szól, hogy valamilyen módon megkérdőjelezi a szuverenitást Erdély vagy a Székelyföld fölött az, aki ilyet kezdeményez. De azt gondolom, hogy erről szó sem volt. Egy ilyen javaslatnak ugyanakkor, azt gondolom, hogy magyar–magyar egyeztető fórumok elé kell kerülni. Meg kell vitatni nyugodtan, higgadtan az ilyen kérdéseket. Ott kell az ilyen ügyben kialakítani az álláspontot.

Mv: Nem kellene ilyenkor a magyar kormánynak annyit mondania, hogy nem a kormány álláspontja?

Németh Zsolt: Ez nem értelemszerűen nem a kormány álláspontja, hiszen ez magától értetődően Tőkés Lászlónak a z álláspontja. És rendelkezünk olyan egyeztető fórumokkal, amikor teljes értelmes, legitim fölvetett javaslatokat meg tudunk egymással vitatni. Gondolom, ha fönntartja a javaslatát Tőkés László, akkor az Erdélyi Magyar Néppárt – amelynek egyébként a védnöke – föl fogja vetni ezt a javaslatot, mondjuk a következő magyar állandó értekezleti ülésen.

Mv: Igen, csak azért kérdezem, merthogy Vona Gábor mondatától elhatárolódott a magyar kormány, pedig hát Vona Gábor talán annyit mondott, hogy ha konfliktusokat kell vállalni a magyar kisebbség érdekében, akkor konfliktusokat kell vállalni.

Németh Zsolt: Vona Gábor hozzátette még azt is, hogy minden magyart egy államba, ez a stratégiai célkitűzése – tehát eggyel tovább ment –, és hogy ezért kell konfliktusokat vállalni. És őt össze is mosták egyébként a román különféle politikai tényezők a magyar kormányzatnak az álláspontjával. Ezért mi fontosnak tartottuk tisztázni, hogy a Jobbik az egyelőre nincs kormányon Magyarországon, hanem ellenzékben van. Nem vállal semmilyen kormányzati felelősséget értelemszerűen. De azt gondolom, hogy itt alapvetően, ami igazán fontos, hogy itt akár Basescu, akár Ponta miniszterelnök, vagy akár a külügyminiszter egyfajta versenyt futott az elmúlt napokban azért, hogy ki tudja látványosabban, hangosabban megrágalmazni Magyarországot és megfélemlíteni az erdélyi magyarokat. És azt gondolom, hogy ez mindenféleképpen megköveteli tőlünk a nagyon egyértelmű visszautasítást. Amikor én berendeltem a román nagykövetet a Külügyminisztériumba a héten, akkor azt azért tettem, hogy legyen világos, hogy az hogy Magyarország irredenta lenne, revizionista lenne, újra akarná tárgyalni a békeszerződést, mint ahogy egyébként ezt a román külügyminiszter is mondta. Ez egyszerűen elfogadhatatlan.   Két stratégiai partner, baráti kapcsolatokat ápoló különféle fórumokon, nemzetközi keretekben szövetséges ország között.

Mv: Azt belpolitikai szempontból még, vagy még érthetőnek látszik, hogy Basescu a jövőre lejáró államfői mandátuma után, ha vissza akar térni a politikába, ahogy ezt elemzők mondják, akkor pozícionálja magát, és mivel a szélsőjobb most viszonylag gyenge lábakon áll Romániában ez egy elfoglalandó terület.  Ez még akár a politikai logika mentén meg is lehet érteni, de a magyarok megfélemlítése, amiről ön az előbb beszélt egy fél mondatban, annak mi értelme van most?

Németh Zsolt: Így van, azt hiszem, hogy itt alapvetően ennek a vádaskodási versenynek, ami különféle román pártok és politikai szereplők folytatnak egymással alapvetően két oka van, az egyik, ez a belpolitikai pozicionálás, amelyre az előbbiekben utalt, a másik pedig, hogy a legjobb védekezés a támadás. Tehát vádoljuk meg a magyarokat és addig sem arról beszélünk, amiről beszélnünk kellene az együttműködésről és különféle jogokról, mert mi alapvetően jogokról, a Marosvásárhelyi Orvosi Egyetemről, az oktatási jogokról, Székelyföldről, a székelyzászlóról, mi ilyen kérdésekről szeretnénk tárgyalásokat folytatni a román féllel. De addig, amíg ezekkel a vádaskodásokkal foglalkozunk, addig nyilvánvalóan nincs módunk egy érdemi együttműködést kialakítani és egy érdemi párbeszédet kialakítani. Tehát a legjobb védekezés a támadás, hibás – megjegyzem – hibás stratégiája, amivel most dolgunk van ebben a helyzetben.

Mv: Megítélése szerint változott-e a régió átszervezés esélye ezeknek a nyilatkozatoknak a nyomán, illetve mondjuk a Bálványosi Szabadegyetemen elhangzott mondatok után, ahhoz képest, mint amit eddig tudtunk róla, tehát ugye fennáll az a veszély, hogy a Székelyföld nem egy régióhoz fog tartozni, hogy ha valóban úgy megy végbe a régió átszervezése, ahogy most ez látszik. És hát ez ellen tiltakoznak az ottani magyarok, tiltakozik Magyarország, már amennyiben tiltakozhat. De ezeknek a tiltakozásoknak az esélye mennyire változik ezek után?

Németh Zsolt: Úgy vélem, hogy ez a két kérdés meglehetősen jól elkülöníthető egymástól.  Fontos rögzítenünk, hogy persze vannak ilyen különféle hangerejű nyilatkozatok, de azért jóvátehetetlen kártételre a magyar–román kapcsolatokban az elmúlt egy esztendőben, mióta kormányváltásra került sor, egyelőre nem került sor. Tehát ezt nagyon fontos rögzítenünk, és a régió átszervezés az most valóban az egyik legfontosabb ügy függetlenül a mostani vitától a magyar–román viszonyban. Ezzel kapcsolatban pedig úgy látom, hogy van egy jogi helyzet, nem romolhat a kisebbségeknek az etnikai aránya az adott közigazgatási egységekben, ezt a nemzetközi jog egyértelműen előírja. Tehát ez mindenféleképpen derűlátásra ad okot.  Másrészt pedig ami talán ennél is fontosabb, egyre inkább azt látom, hogy a régió átszervezés az nem annyira etnikai problémaként jelenik meg a román politikában, hanem a regionális identitások egyre láthatóbban megjelennek, és úgy látom, hogy az erdélyi magyarok nagyon ügyesen építik a szövetséget a különféle régionális identitásokat megjelenő politikai erőkkel. Tehát én most egy fokkal derűlátóbb vagyok, mint néhány hónappal ezelőtt a tekintetben, hogy a Székelyföld kárára nem történhet meg egy olyan régiós beosztásnak a létrehozása, ami alapvető kisebbségi jogokat is hátrányosan érintene.

Mv: Autonómiakérdés? Ugye Basescu azt mondta, hogy szó sem lehet róla.

Németh Zsolt: Úgy vélem, hogy az autonómiának sok dimenziója van. Az egyik kérdés, ami a területi közigazgatási dimenziót illeti az nagyjából most a régió átszervezés összefüggésében már érintésre került. Ami pedig a kulturális autonómiát illeti, ezzel kapcsolatban pedig úgy gondolom, hogy az, ahova már egyszer eljutottunk az előző, egyébként a Basescuhoz közelebb álló politikai garnitúra időszakában, az mindenféleképpen egy olyan kérdés, amit napirenden érdemes tartani, hiszen Szerbiában éppen egy ilyen jellegű jogszabályt fogadtak el, és az nagyon látványosan hozzájárult ahhoz, hogy egy minőségi magyar–szerb viszony javulásra kerülhetett sor az elmúlt időszakban.

Mv: Államtitkár úr, köszönöm, hogy a vendégünk volt!

Németh Zsolt: Én is köszönöm!

(Duna TV)