Kétoldalú megállapodásokat írtak alá a magyar és szlovák kormány képviselői. A Külügyminisztérium államtitkára ennek kapcsán adott interjút a Hír TV-nek.

Műsorvezető: Vendégem a stúdióban Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Jó estét kívánok.

Németh Zsolt, államtitkár, Külügyminisztérium: Jó estét kívánok.

Mv: Orbán Viktor úgy fogalmazott a mai magyar-szlovák csúcstalálkozó után, hogy ez mindenképpen új fejezetet nyit a két ország történetében. Mi történt ma délelőtt?

Németh Zsolt: Tudjuk, hogy Szlovákiával egy nagyon nehéz időszakot zártunk le valamikor az elmúlt egy esztendőben, hiszen egy új választás volt, de azt megelőzően, az első Fico-kormánnyal számtalan nagyon súlyos feszültség terhelte a kétoldalú kapcsolatokat. Az elmúlt egy esztendőben fokozatosan megindult egy építkezés, egy bizalomépítés, és egyszerre zajlik egy pozitív agenda - fogalmazzunk így -, illetőleg zajlik ezzel párhuzamosan egy olyan kritikus párbeszéd, amelyben a nehéz kérdéseket vitatjuk meg.

Mv: Az a helyzet, hogy nem nagyon látjuk, hogy ez a párbeszéd zajlana. Tehát most már nem tudom hányadik Fico-Orbán csúcstalálkozóra kerül sor, amikor is - legalábbis a hírek szerint - ezek a kardinális kritikus kérdések nem kerülnek terítékre. Ezek a vegyes bizottságok ettől függetlenül foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel? Évekkel ezelőtt még Iveta Radičová jelentette be, hogy ezeknek a bizottságoknak lesz a feladata ezeknek a kritikus kérdéseknek az orvoslása. Nem látjuk az eredményét.

Németh Zsolt: Nézze, az mindenféleképpen egy nagyon jelentős eredmény, hogy 2006-2010 között nem volt olyan hét, nem volt olyan hónap, hogy ne lett volna egy parlamenti határozat, ne lett volna egy Malina Hedvig-ügy, ne ítélték volna el az Magyar Állandó Értekezletet, ne született volna egy ellentörvény, ne lett volna a megfélemlítésnek a légköre egy állandó jellemzője a magyar-szlovák viszonynak. Ehhez képest, amit most csinálunk – fokozatosan bizalmat építünk. Ebben nagyon sok látványos eredmény is van, hiszen ma például egy olyan megállapodást sikerült aláírni, hogy 64 határátkelő összeköttetési pont közül 25-öt az elkövetkezendő európai uniós költségvetési időszakban 2014-2020 között meg fogunk építeni. Ez, azt gondolom, hogy önmagában egy nagyon jelentős dolog. Nem beszélve arról, hogy a két miniszterelnök azt mondja, hogy egymásra vagyunk utalva, készen állunk arra, hogy ne vitatkozzunk egymással, hanem megértsük egymást, és a nehéz kérdésekre is megoldást adjunk. Hogy a kérdésére adjak egy konkrét választ, ami mondjuk az állampolgársági ügyeket illeti, a legérzékenyebb problémát, ezzel kapcsolatban már három fordulón túl vagyunk, és bízom abban, hogy előbb-utóbb elérkezünk arra a pontra, amikor értjük egymásnak az álláspontját, és bizonyára hallhatta azt, hogy Csehországban most változtatták meg...

Mv: Az állampolgársági törvényt, hogyne.

Németh Zsolt: ...az állampolgársági törvényt, és Csehországban most már lehetséges a kettős állampolgárság. Talán Szlovákia is eljuthat majd erre a következtetésre.

(…)

Mv: Ön is elkísérte Áder János köztársasági elnököt a szerbiai útjára. Mi történt, van-e tudomásuk arról, hogy hogy sikerült a szerb kormánynál ezt elérni, hogy végül is visszavonják ezt a törvényt?

Németh Zsolt: Életem egyik legnagyobb élménye volt. És azt kell mondanom, hogy a kormányzati ciklusunknak is egy kiemelkedően fontos eredménye azt, hogy a szerb parlamentben elhangzott, ami elhangzott, Áder János beszéde. És ezelőtt néhány nappal elítélték a kollektív bűnösséget, a magyarok ellen elkövetett bűnöket. És ezt követően pedig miután elmondta a maga bocsánatkérő szavait Áder János, felállva tapsolták meg, ez egész parlament az elnök urat. Majd ezt követően elmentünk Csúrogra, abba a faluba, ahol nagyon sok szerbet és nagyon sok magyart pusztítottak el a II. világháború folyamán. És két olyan emlékhelyet avattunk föl, amelyet a szerb áldoztatoknak az emlékhelyét a magyar kormány újította föl, illetőleg a magyar áldozatoknak az emlékhelyét pedig a szerb kormány egy nagyon szép szoborállítással kapcsolt össze. Azt kell mondanom, hogy ezek azok a gesztusok, amelyeket nem lehet eléggé értékelni. Hogy ez hogyan lehetett? Úgy gondolom, hogy azért, mert volt előtte egy olyan bizalmi felhalmozási időszak, bizalmi tőkének a felhalmozási időszaka, amelyhez nagyon szorosan kapcsolódott a kisebbségi jogok folyamatos szélesítése, a kulturális autonómiának a megteremtése, a számtalan kulturális intézmény átadása a Magyar Nemzeti Tanács számára, tehát olyan politikai lépések előzték meg, amelyek elvezethettek ehhez a történelmi megbékéléshez. Hadd kapcsolódjak vissza, amikor az előbb bizalmi tőkefelhalmozásról beszéltem szlovák viszonylatban, azt gondolom, hogy ez nélkülözhetetlen tartozéka annak, hogy esetleg egyszer eljussunk a szlovákokkal is a Benes-dekrétumoknak a hasonló meghaladásához, mint ahogy a szerbekkel el tudtunk jutni a történelmi megbékélésnek ehhez a formájához, a közös főhajtáshoz.

Mv: Azt, hogy olvad a jég a határon túli anyaországokkal, azt látjuk. Lehet-e már azt tudni, hogy a határon túli magyarok hogy szavazhatnak jövőre a parlamenti választásokon?

Németh Zsolt: Igen. Egyértelműen döntöttünk ebben a kérdésben, tehát a határon túli magyarok szavazhatnak, nem pusztán állampolgárságot kapnak. És ennek a szavazásnak a módozata a szomszédos országokban, a déli magyarok számára a levélben történő szavazás lesz, a Nyugat-Európában élő, adott esetben ott letelepedett, de Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyarok számára pedig a külképviseleti szavazás formájában.

Mv: De azáltal, hogy ugye tudjuk, hogy néhány országban, köztük Szlovákiában, ha már erről beszélünk, büntetik hát így idézőjelben a kettős állampolgárságot, nem fél, vagy fenyeget az a veszély, hogy nem lesz túl nagy a szavazási hajlandóság? Felmerik majd ezt a jogaiknak a gyakorlását vállalni a kettős állampolgárok?

Németh Zsolt: Én azt tapasztalom, hogy természetesen Szlovákia egy sajátos helyzet, ahol egyelőre nem rendelkeznek állampolgársággal, de mindenütt, ahol rendelkeznek állampolgársággal, itt különösen kiemelném Erdélyt, ott nagyon magas a részvételi hajlandóság, már az egyes közvélemény-kutatások szerint 70-75%-ot mutatnak ezek a közvélemény-kutatások.

Mv: És Ha már Erdély, akkor egy nagyon gyors kérdés a végére, milyen programokat, ennek távirati jellege, milyen programokkal várja majd az érdeklődőket a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem Tusványos?

Németh Zsolt: Igen, Tusványos. Ami eredetileg Bálványoson volt, aztán most már Tusnádfürdőn van. A mi időnk címmel kerül az idei év alkalmából megrendezésre. Ez azt jelenti, hogy azoknak a gondolatoknak jött el az ideje, amit az elmúlt 24 esztendőben ki tudtunk kristályosítani. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy most kormányzati pozícióból ezt meg is tudjuk talán valósítani. Hogyha egy mondatban kell megfogalmaznom a lényegét, akkor azt mondanám, hogy a stabilitás, a megbékélés, a kisebbségi jogok biztosítása révén, ez lesz azt gondolom az alapgondolata ennek a tábornak. És ahogy Szerbiában láthattuk és a környékünkön körülnézünk, akkor érzékelhető, hogy egyáltalán nem hiába beszélünk arról, hogy talán eljött a mi időnk.

Mv: És hát a részletekről pedig természetesen a Hír televízió is folyamatosan beszámol. Államtitkár úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Németh Zsolt: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)