Németh Zsolt volt a Duna Televízió Közbeszéd című, 2014. január 23-i műsorának vendége. A parlamenti államtitkár az ukrajnai helyzetről, az Egyesült Államok kijelölt új budapesti nagykövetéről és a szlovák alkotmánybíróság állampolgársági törvénnyel kapcsolatos döntés elnapolásáról szólt.
Mv: Kijevi helyzetjelentés után budapesti stúdióban folytatjuk a beszélgetést Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával. Jó napot kívánok. Ezt a beszélgetést fél 6-kor rögzítjük. Ukrajna. Ugye Barroso, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy az Európai Bizottság vizsgálja, hogy milyen lépéseket tehet Ukrajnával szemben. A szankció kifejezést ő még nem ejtette ki ilyen formán a száján, de elképzelhetőnek tartja-e, hogy Brüsszel akár valamiféle fajta szankciót vezet be Ukrajnával szemben, és jó-e, helyes-e egy ilyen lépés?
Németh Zsolt, államtitkár. Én is azon az állásponton vagyok, hogy a szankciók bevezetése az a jelenlegi helyzetben lehet, hogy hozzányomja Ukrajnát Oroszországhoz, és egy ellentétes hatást érünk el, mint amit szeretnénk. Mert végső soron mit szeretnénk? Azt szeretnénk, hogy az erőszak megszűnjön, azt szeretnénk, hogy az ellenzék és a kormány között megkezdődjön egy ésszerű párbeszéd, és azt szeretnénk, hogyha Ukrajna visszatérne az európai integrációnak az útjára.
Mv: Oroszországnak ismerjük az álláspontját. Ugye Moszkva azt mondja, hogy az ellenzéken kívül gyakorlatilag a nyugati államokat hibáztatja a kialakult helyzetért, és azt mondja, hogy mélységesen elutasítja azt, hogy egy külföldi állam, vagy államok szóljanak bele az ukrán belpolitikai helyzetbe. Ezzel az állásponttal egyetért?
Németh Zsolt: Hát, nézze, azt gondolom, hogy amikor Oroszország felelősséget állapít meg, akkor magán kell kezdenie Oroszországnak, hiszen ennek a vilniusi csúcstalálkozó körüli helyzetnek a kialakulásában azok a szankciók voltak a legmeghatározóbbak, amelyeket életbe léptetett Ukrajna, illetőleg más országok ellen Oroszország. Egyik pillanatról a másikra 25%-kal esett vissza az ukrán–orosz kereskedelmi forgalom. Tehát Oroszországnak van oka arra, hogy a saját felelősségét próbálja meg ebben a helyzetben megtalálni. Természetesen az ukránoknak is megvan a felelőssége, és természetesen a nyugatnak is megvan a felelőssége, hiszen időben kellett volna Ukrajnának segítséget nyújtani. Most viszont azt gondolom, hogy nincs más lehetőség, mint hogy visszatereljük Ukrajnát az európai integrációnak az útjára, amit nem csak az ellenzék akar, hanem egyébként a kormányzó erők is hangsúlyoznak folyamatosan, hogy folytatni akarják ezt az utat.
Mv: Egy kicsit a mostani zavargások előzményeiről. Ugye a kijevi parlament múlt pénteken sebtében kézfeltartással elfogadott törvényeket, amelyek jelentős mértékben korlátozzák az ukrán polgárok gyülekezési és sajtószabadságát, és súlyosan behatárolják ugye a civil szervezetek tevékenységét. Ennek van egy kitétele is ugye, amely külföldi ügynököknek minősíti a külföldi támogatást élvező, elfogadó civil szervezeteket. Hát, azért ez a határon túli magyar szervezetekre nézve is meglehetősen hátrányos.
Németh Zsolt: Igen, és szeretnék tájékoztatást adni arról, hogy a mai nap Kárpátalja kormányzója járt nálam a Külügyminisztériumban. Egyébként erre még nem nagyon volt példa a korábbiakban, hogy Kárpátalja kormányzója ellátogat. És nekem ígéretet tett egyértelműen arra, hogy ez a kulturális szervezeteket, kisebbségi szervezeteket semmiféleképpen nem érintheti. Tehát az a fajta törvény, amely nagyon pongyola módon van megfogalmazva, és házszabály-ellenesen van elfogadva, úgy gondolom, hogy teljességgel elfogadhatatlan. Ügynökké nyilvánítaná ilyen értelemben minden civil szervezetet, aki külföldről fogad el pénzt, és ez törvénymódosítással az elkövetkezendő időszakban alapvető elvárásunk, hogy ez megváltozzon.
Mv: Tehát akkor ez a magyar szervezeteket nem érinti, erre biztosítékot kapott. Mert ugye az is elég érdekes, hogy a Szocialista Párttal szövetséges Gajdos István is megszavazta ezt a bizonyos szabályt.
Németh Zsolt: Erre én a kormányzó úrtól ígéretet kaptam, de azt gondolom, hogy nem lehet elég egy ilyen törvénnyel szemben egy mégoly fontos személyiségnek is, mint egy kormányzónak az ígérete. Itt mindenféleképpen a törvénynek a módosítására van szükség. És azokat a fajta polgári és politikai szabadságjogokat korlátozó intézkedéseket, valamint ezt a megbélyegzést, ami a civil, illetőleg a kisebbségi szervezeteket is most formálisan érinti, ezt ki kell iktatni ebből a jogszabályból.
Mv: Más téma. A Külügyminisztérium is úgy értékeli-e, hogy az Egyesült Államok új nagykövetjelöltje – ugye Colleen Bradley Bell – washingtoni szenátusi meghallgatásán pártpolitikai álláspontot képviselt a magyar belpolitikával kapcsolatban és tudatlanságról tett tanúbizonyságot? Itt most idézem, ahogy Gulyás Gergely egy terjedelmes nyílt levélben fogalmazta meg, amelyet ugye a nagykövet asszony jelöltnek intézett.
Németh Zsolt: Nézze, én azt hiszem, hogy a külügyminiszter, tehát a külügyi bizottsági meghallgatáson az amerikai nagykövetjelölt rendkívül szerencsétlen módon nyilatkozott. Nem szerencsés felolvasni adott esetben egy olyan szöveget, amit nem én írok, és amellyel nem feltétlenül értek egyet. Márpedig most ez történt ebben az esetben. Másnak, nevezetesen a State Departmentnek, az amerikai külügyminisztériumnak a forgatókönyvéből olvasott fel a nagykövetjelölt asszony.
Mv: Tehát Bradley Bell nem feltétlenül ért egyet ezzel a bizonyos szöveggel? Ön ezt úgy...
Németh Zsolt: A saját maga által elmondott válaszok, azok hangsúlyaiban lényegesen különböztek attól a szövegtől, amit ő felolvasott. Tehát felettébb szerencsétlennek tartom azt, hogy mielőtt megérkezik egy állomáshelyre egy nagykövetjelölt, pártpolitikainak tűnő nyilatkozatokat tesz. Én azt gondolom, hogy az a feladata mindenkinek, hogy érkezzen meg, tájékozódjon, alakítsa ki a saját álláspontját és csak azt követően nyilatkozzon. Különösen akkor, amikor egy országban elkezdődött a választási kampány. Azt gondolom, hogy itt lesz alkalma tájékozódnia a nagykövetjelölt asszonynak, amikor majd megérkezik.
Mv: És azt mennyire tartja szerencsés lépésnek egyébként, hogy Gulyás Gergely erre így reagált, egy ilyen nyílt levéllel?
Németh Zsolt: Én azt gondolom, hogy nem lehet mit csinálni. Jelenleg Magyarországon egy választási kampány van. Hogyha pártpolitikainak tűnő kijelentéseket tesz bárki, akkor számítania kell arra, hogy ilyen jellegű válaszokkal fog találkozni.
Mv: Nagyon rövid időnk maradt. Szlovákiára gyorsan térjünk át. Ugye azt egyszer tudjuk, hogy a szlovák alkotmánybíróság elnapolta a határozat kihirdetését az állampolgársági törvénynek az összeegyeztethetőségéről az alaptörvénnyel, az ottani alkotmánnyal. És a szlovák belügyminisztérium most gyakorlatilag egy másik országban bejegyzett állandó lakóhelyhez kötné a szlovák állampolgárság visszaszerzését. Tehát azt mondja, visszaadhatjuk az állampolgárságot azoknak, akik elvesztették, ennek viszont az a feltétele, hogy egy másik országban legyen állandó lakóhelye. Mi a véleményük erről? Egy egy megfelelő megoldása lehet-e a problémára?
Németh Zsolt: Nem lehet megfelelő megoldás. Mi egy olyan megoldást szeretnénk, mint amivel egyébként az össze szomszédos országban élő magyar élhet, hogy lehessen lakóhelytől függetlenül rendelkezniük magyar állampolgársággal. Felvidék, Szlovákia vonatkozásában is egy ilyen megoldást szeretnénk. Ugyanakkor azt gondolom, hogy az nem véletlen, hogy a szlovák alkotmánybíróság elhalasztotta ebben a kérdésben a döntést. A szlovák belügynek...
Mv: Tehát ez félsiker?
Németh Zsolt: A szlovák belügynek az álláspontja, illetőleg a szlovák alkotmánybíróságnak a halasztó döntése egyszerre jellemzi azt a fajta bizonytalanságot, amiben jelenleg Szlovákia van. És mi is folytatunk a szlovákokkal folyamatosan egy szakmai párbeszédet, ezért én üdvözlöm, hogy nem született egy olyan döntés, ami behatárolta volna a lehetőségeket. Mi azt szeretnénk, hogyha a felvidéki magyarok is ugyanúgy, ahogy az erdélyiek vagy a délvidékiek, élhetnének a kettős állampolgárság lehetőségével.
Mv: Államtitkár úr, köszönöm szépen.
Németh Zsolt: Köszönöm.
(Külügyminisztérium)