Németh Zsolt államtitkár válaszolt az Országgyűlés 2013. szeptember 9-ei ülésnapján Pálffy István (KDNP) képviselő „Mit kíván tenni a kormány Verespatak ügyében?” című azonnali kérdésére. A kérdés és az arra adott válasz leirata.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Pálffy István, a KDNP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a külügyminiszter úrnak: „Mit kíván tenni a kormány Verespatak ügyében?” címmel. Kérdezem Pálffy képviselő urat, elfogadja-e a válaszadásra kijelölt Németh Zsolt államtitkár urat.

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Elfogadom, elnök úr.

ELNÖK: Öné a szó, képviselő úr.

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! 2000 januárjában a nagybányai Aurul bányavállalat üzemében történt egy gátszakadás, akkor 100 ezer köbméter ciántartalmú szennyvíz került a Tiszába, a koncentráció 180-szorosa volt a megengedettnek, és egy 40 kilométer hosszú méregfolt pusztított el minden élőlényt a Tiszában.

Nos, Erdélyben most valami hasonló fenyeget, de hatványozottan. A román kabinet döntése nyomán ugyanis elhárult az utolsó akadály az elől, hogy a verespataki bányát megnyissák, és kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánították a projektet. Ez a gyakorlatban annyit fog jelenteni, hogy az engedélyezési eljárást kivonják a hatósági eljárás alól, és ez még akkor is fenyeget, hogyha a mostani tüntetések nyomán, után Crin Antonescu, a szenátus elnöke visszatáncolni látszik az ötlet támogatásától.

Tisztelt Képviselőtársaim! Verespatakon egy kanadai cég Európa legnagyobb külszíni bányáját készül megnyitni. A tervekben 300 tonna arany, 1600 tonna ezüst kitermelése szerepel. Tehát sokkal, de sokkal veszélyesebb lesz annál, mint amilyen a tiszai ciánszennyezés okozta bánya volt. Egy 200 méter magas gátat kívánnak fölépíteni, több száz hektáron elterülő, 200 millió tonnányi anyagot tartalmazó zagytározót. Ha ez elszabadul, az százszorosa a devecseri iszapkatasztrófa mértékének. Biztosítása nincs a beruházásnak, a következmények tehát szinte beláthatatlanok.

Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdezem, hogy jelen helyzetben a kormány mit kíván tenni annak érdekében, hogy a hazai vizeket is potenciálisan a Tiszán keresztül veszélyeztető verespataki beruházás ne valósuljon meg.

Várom a válaszát.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Németh Zsolt államtitkár úrnak.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban, 2000-ben bekövetkezett a nagybányai bányakatasztrófa, amelynek eredményeképpen, úgy gondolom, hogy nyugodtan mondhatjuk azt, hogy egy új időszámítás kezdődött a környezetvédelmi gondolkodásban; hasonlatosképpen az 1986-os csernobili katasztrófához, egyfajta ciántudatosság jelent meg az európai és a magyar politikai gondolkodásban.

Ennek eredménye volt aztán az, hogy Áder János köztársasági elnök úr még európai parlamenti képviselőként kezdeményezte az Európai Parlamentben a ciántechnológia betiltását, és az Európai Parlament elfogadta azt a javaslatot, amivel megkereste az Európai Bizottságot a ciántechnológia betiltásával kapcsolatban. Orbán Viktor, illetőleg Kövér László házelnök úr is számos alkalommal már kezdeményezte és szorgalmazta ezt.

Augusztus 27-én valóban a román kormány elfogadta, majd beterjesztette a törvényt a verespataki kitermeléssel kapcsolatos egyes intézkedésekről. Szeptember 2-án pedig a magyar kormány is egy VM-KüM közös nyilatkozatban fontosnak tartotta kifejezni az álláspontját, amely egyrészt rögzítette, hogy továbbra is határozottan ellenezzük a ciános aranybányászatot, illetőleg azt is, hogy elvárjuk, hogy Románia tartsa tiszteletben a határokat átívelő környezeti károkról szóló úgynevezett espooi egyezményt.

Szeptember 1-jén Románia-szerte, illetőleg Washingtonban, több európai fővárosban is tüntetések zajlottak le, és ez bizonyára hozzájárult ahhoz, amiről tájékoztatni szeretném önt is és a tisztelt Házat is, képviselő úr, hogy ma Románia miniszterelnöke bejelentette, hogy a szükséges politikai támogatás hiányában visszavonja a törvénytervezetet. Szoros figyelemmel követi továbbra is a magyar kormány a verespataki törvénytervezet sorsát.

Kérem válaszom elfogadását.

ELNÖK: Köszönöm. Viszonválasz illeti meg a képviselő urat.

PÁLFFY ISTVÁN (KDNP): Köszönöm szépen, államtitkár úr. Nyilván az egész Ház nevében mondhatom, hogy rendkívül örülünk a romániai fejleményeknek. Úgy látszik, egy kegyelmi pillanat van ebben az esetben, amikor Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu is egyet állítanak. Ráadásul ezen a vonalon, ezen a nyomon tovább lehet menni, mert az Európai Parlamentben el kell érni azt, hogy az indítványból kötelező erejű jogszabály legyen. Ez nyilván nemcsak a magyar európai parlamenti képviselők, hanem a romániai magyar európai parlamenti képviselők dolga is kell hogy legyen.

Ugyanakkor az espooi egyezménnyel kapcsolatban, ha már államtitkár úr említette, ott egy adatszolgáltatási kötelezettségük van a románoknak, amit érzésünk szerint nagyon fontos lenne, ha teljesítenének. Mindenképpen szükséges tudni azt, hogy a beruházás kapcsán milyen kockázatok voltak tervezhetőek vagy egyáltalán számoltak-e ilyesmivel a jövő szempontjából, és a magyar, a Kárpát-medencei vizek szempontjából nagyon fontos kérdés.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Államtitkár úr, öné a szó egyperces időkeretben, bocsánat.

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon röviden csak annyit szeretnék jelezni Pálffy képviselő úrnak, hogy valóban nagyon felgyorsultak itt az események Verespatak körül, és fontos az, hogy se a magyar, se a nemzetközi közvélemény ne fáradjon bele Verespatak ügyének a nyomon követésébe, annál is inkább, mert nem pusztán Verespatakon akarnak ciános technológiával aranybányát nyitni Romániában, hanem fölhívnám a figyelmet arra, hogy Csertésen is, Dél-Erdélyben egy hasonló bányanyitás előtt állunk. Valóban, ez a mostani eset egy kiváló alkalom arra, hogy fokozzuk újra az Európai Unió színterén az erőfeszítéseinket, és azt a célt ne tévesszük szem elől, hogy a hosszú távú megoldást az jelentheti, hogyha az Európai Unió egész területén a ciános aranybányászatot betiltja az Európai Unió.

(Külügyminisztérium)