Németh Zsolt, a külügyminisztérium parlamenti államtitkára az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című adásában nyilatkozott 2013. október 28-án a székelyek menetéről.

Mit érhetnek el a székelyek a vasárnapi demonstrációval?

Mv: Híreinkben hallhatták és itt, a 180 percben is volt egy nagyobb összeállítás, a székelyek tegnapi nagy menetelésével foglalkoztunk. Folytatjuk is ezt a témát Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkárral. Jó reggelt kívánok államtitkár úr.

Németh Zsolt: Jó reggelt kívánok.

Mv: Hát most mindenki azt kérdezi és tegnap az újságírók már ezen az eseményen is azt kérdezték a résztvevőktől, hogy mit érhetnek el ezzel a demonstrációval a székelyek? Én is ezt kérdezem öntől.

Németh Zsolt: Én a legfontosabbnak azt tartom, hogy az elmúlt időszakban egyre erőteljesebben bontakozott ki egy történelmi, kulturális, szociológiai, filozófiai ismeretelméleti vita arról a kérdésről,  hogy van-e egyáltalán Székelyföld.  Ez a teljesen szokatlan, meghökkentő megmozdulás, hogy 53 kilométeres menetoszlopot hoztak létre 120 ezren a székelyek, ez azt gondolom, hogy leginkább erre a vitára adott egy nagyon csattanós választ: Székelyföld létezik.  És nemcsak a Székelyföld létezik, hanem a székelyek is léteznek.

Mv: És nemcsak 120 ezren, ugye, hanem hétszázezren.

Németh Zsolt: Nemcsak 120 ezren, hanem az egész világban léteznek a székelyek, hiszen ezt a székelyek nélkül, ezt az egész világra szóló megmozdulás-sorozatot nem lehetett volna megrendezni, hogy Los Angelestől Clevelandig, Clevelandtől Stuttgartig, Stuttgarttól Londonig, Londontól Pozsonyig, Pozsonytól Dunaszerdahelyig és Dunaszerdahelytől Topolyáig, a Vajdaságig sikerüljön egy ilyen világraszóló megmozdulást létrehozni. Tehát én azt gondolom, hogy a legfőbb üzenete ennek a megmozdulásnak az, hogy a Székelyföld és a székelyek léteznek.

Mv: Mi az, amit a Magyar Kormány ebben az ügyben tud tenni? Hogyan tudja az ő törekvésüket, az önállóságra való törekvést, az autonómiára, az önkormányzásra való törekvést segíteni Budapest?

Németh Zsolt: Budapest alapvetően két dolgot tud tenni. Az egyik, hogy nagyon világossá teszi a székelyek, erdélyi magyarok és a határon túli magyarok irányába, hogy együtt érez velük, mögöttük áll, hogy támogatja őket. Az a vita, amit Tőkés László körül az elmúlt időszakban kibontakozott, meglehetősen ízléstelen módon, az azt gondolom, hogy ezt a választ követeli meg szintén a magyar államtól, hogy ott állunk a határon túli magyarok mögött, érezzék a mi támogatásunkat. Ezt a Magyar Kormány az ő számukra egyértelműen megadja és kinyilvánítja.

A másik dolog, hogy támogatjuk politikailag az ő célkitűzéseiket. A Székelyek Nagy Menetelésének három fő politikai célkitűzése volt. Az egyik, hogy a Székelyföld legyen önálló fejlesztési régió, a másik, hogy a Székelyföld legyen önálló és autonóm közigazgatási régió és a harmadik célkitűzés pedig, hogy induljon párbeszéd erről a témáról a román kormányzat és az erdélyi magyarok képviselői között.  Úgy gondolom, hogy különösen ez a harmadik célkitűzés rendkívül fontos, indokolt, hiszen ne számítson arra a román kormányzat, hogy az erdélyi magyarok letesznek erről a hosszútávú, nagyon régóta megfogalmazódott és továbbra is nagyon aktuális célkitűzésükről, hiszen az aktualitását az adta ennek a megmozdulásnak, hogy a közigazgatási átalakításnak a folyamata az megindult Romániában.

 Itt a magyar kormány azt kell, hogy egyértelművé tegye, hogy természetesen Románia fogja eldönteni a közigazgatási beosztási rendszerét, ugyanakkor nagyon egyértelmű kereteket szab ennek a közigazgatási átalakításnak egyrészt az alapszerződés, másrészt pedig számos európai dokumentum, de leginkább az Európa Tanács kisebbségi keretegyezménye, ami azt mondja ki, hogy nem lehet hátrányosan megváltoztatni egy közigazgatási beosztási átalakítás révén egy közigazgatási egységben a kisebbségeknek az etnikai arányát, tehát nem csökkenhet az új közigazgatási egységben az a hetven-nyolcvan százalékos arány, amivel jelenleg az erdélyi magyarok a saját közigazgatási egységeiben rendelkeznek.

Mv: Persze, államtitkár úr, a kérdések kérdése az, hogy Románia mennyire veszi majd figyelembe ezeket az európai szerződéseket, mert az lett volna a következő kérdésem, hogy az Európai Unió ebben az ügyben tud-e és akar-e segíteni például a székelyeknek.

Németh Zsolt: Nézze, én úgy vélem, hogy a legfontosabb előfeltétel ahhoz, hogy figyelembe kelljen venni az erdélyi magyarok véleményét a román kormánynak is, de Európának is, azt  gondolom, hogy a legfontosabb üzenet az tegnap abban rejlett, hogy az egész erdélyi magyar politika, a pártok ugyanúgy, mint a közéletnek a polgári, civil résztvevői, akik szervezték ezt a  megmozdulást, ők egységesen tudtak megnyilvánulni. Hogyha ezt az egységet, amely tegnap megnyilvánult, és már megnyilvánult egyébként a márciusi esemény során is, megnyilvánult már a sepsiszentgyörgyi egyházi javak Székely Miko Kollégiummal kapcsolatos demonstráció során is, tehát ha ezt az egységet az erdélyi magyar politika fönn tudja tartani, akkor azt gondolom, van reális esély, van reális remény arra, hogy eredményt lehet elérni.

Amit pedig még szintén fontosnak tartanék elmondani itt a tegnapi eseménnyel kapcsolatban, hogy feltétlenül elismerés illeti a szervezőket, de elismerés illeti a román hatóságokat is, hiszen biztosították a gyülekezés és véleménynyilvánítási szabadságnak mint alapjognak a gyakorlását, és ez azt gondolom, hogy a román demokráciának mindenféleképpen a javára válik. Tehát hogyha Románia egy demokratikus állam lesz, akkor nem fogja figyelmen kívül hagyni hétszázezer embernek az akaratát és azt gondolom, hogy ez a másik legfontosabb érv amellett, hogy ha kitart egy közösség a célkitűzése mellett egységesen, akkor azt előbb-utóbb el fogja érni.

Mv: A tegnapi székely menetelés legfontosabb üzenete, hogy létrejött az egység, a magyar kormány pedig támogatja a székelyek törekvéseit. Erről is beszélt az imént műsorunkban Németh Zsolt, külügyminisztériumi államtitkár.

(Külügyminisztérium)