Németh Zsolt parlamenti államtitkár a Magyar Rádió 180 perc című 2013. március 8-i adásában a magyar–román kapcsolatokról, az autonómiatörekvésekről és a tervezett romániai régióbeosztással kapcsolatos magyar kormányzati álláspontról beszélt.

Mv: Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, köszönöm, mindez tehát a vasárnapi tüntetésről. És ugyan Izsák Balázs az MSZP-t szólította meg, Szanyi Tibor egy negyed órával ezelőtt már beszélt itt a műsorban a témáról, én azért mégis csak a kormány képviselőjét Németh Zsoltot, a Külügyminisztérium államtitkárát kérdezem, hogy mit tud ehhez hozzátenni. Olyan értelemben, hogy nyilván itt a legfontosabb érvrendszer, hogy a közigazgatási régió hát legalább többségi székely többséget hozzon, hogy valahogy úgy sikerüljön megrajzolni. Mit tud ehhez hozzátenni a magyar kormány?

Németh Zsolt: Jó reggelt kívánok. A közelmúltban a külügyminiszter úr Bukarestben tárgyalt, és természetesen a régióátalakításnak a kérdése is több tárgyalásnak a napirendjén szerepelt. Az egyik fontos dolog, amit hangsúlyozni kívánok, hogy a magyar kormány alkotmányos kötelezettsége, hogy támogassa a határon túli magyarok autonómia törekvéseit. Tehát, ha a határon túli magyarok autonómiát akarnak, területit, kulturálisat, székelyek vagy a Partiumbeliek, vagy éppen a vajdaságiak, akkor a magyar kormánynak alkotmányos kötelessége, hogy ezeket a célkitűzéseket támogassa. És hasonlóképpen fontosnak gondolom ebben a helyzeten, hogy noha a magyar kormány nyilvánvalóan nem tüntet, hanem a magyar kormány az tárgyal a román féllel, mint ahogy ezt Martonyi János is tette, ugyanakkor a véleménynyilvánításnak a szabadságát ilyen értelemben az autonómiáért való tüntetésnek a szabadságát is, a magyar kormány szintén támogatja, különösen ebben a helyzetben tartom ezt fontosnak hangsúlyozni.

Mv: Azt azért szeretném még így zárójelben megjegyezni, hogy egyébként napirenden van a régiós átalakítás, tehát nem csak egy elméleti kérdésről beszélünk, és azt is tudni kell, hogy a román megyerendszert a székelylakta területeken kifejezetten úgy hozták létre, hogy ne essen egybe a magyar lakos határral, tehát hogy 1968-ban a korábbi magyar autonóm tartományt úgy osztották fel megyékre, hogy román vagy szász lakosságú kisrégiókat is hozzácsatoltak, nyilván azért, hogy rontsák a magyarok arányát. És most napirenden van Romániában a közigazgatási átalakítás.

Németh Zsolt: Így van. A közigazgatási átalakítással kapcsolatban pedig azt kívánom hangsúlyozni, hogy a jelenlegi helyzet, hogy van Romániának mintegy 42 megyéje, és ebből a 42 megyéből két és fél megyében, mert ugye Maros megyében nincs többségben a magyarság, de meghatározó száma van mégis, tehát két és fél megyében a magyarság meghatározó közigazgatási funkciókat is gyakorolni tud, ez egy olyan helyzet, amit a közigazgatási átalakítás során mindenféleképpen meg kell őrizni. Tehát nem kerülhet egy olyan helyzetben a romániai magyar közösség, hogy a közigazgatási átalakításnak az eredményeképpen azokban a közigazgatási egységekben, ahol ők élnek, kisebb arányszámuk legyen, mint a jelenlegi közigazgatási egységekben. Az Európa Tanácsnak a kisebbségi keretegyezménye ezt a kérdést egyértelművé teszi bármilyen közigazgatási átalakítás is...

Mv: Köszönöm. A magyar kormány tárgyal, míg a Székely Nemzeti Tanács szervezésére tüntetés lesz a székely autonómiáért. Izsák Balázzsal, a Székely Nemzeti Tanács elnökével korábban, és Németh Zsolttal a Külügyminisztérium államtitkárával beszélgettem.

(Külügyminisztérium)