Németh Zsolt parlamenti államtitkár megerősítette a kormány európai elkötelezettségét Harrach Péter képviselő napirend előtti felszólalására adott válaszában az Országgyűlés 2013. május 13-i ülésnapján. A felszólalás jegyzőkönyve.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Harrach Péter frakcióvezető úr, a KDNP részéről: „Európa-nap” címmel. Parancsoljon!

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Május 9-én ünnepeltük az Európa-napot. Mindnyájan tudjuk, hogy Robert Schuman 1950. május 9-én adta azt a nyilatkozatot, amely végső soron az Európai Unió alapját képezi. Ebben egyetlen gondolat volt: az Európai Szén- és Acélközösség létrehozásának szükségessége, amit azért élt át ez a kiváló politikus, mert elzász-lotaringiai lévén naponta tapasztalta Franciaország és Németország ütközőzónájának a sajátosságait, és a hosszú távú béke biztosítékaként gondolta el az Európai Szén- és Acélközösséget. De nemcsak a konkrét mondanivaló jelent meg ebben a megnyilatkozásban, hanem mögötte volt egy gondolat, ami nem más, mint az egységes Európa víziója. Ez is Schuman személyiségéből fakadt, hiszen ő mélyen hívő emberként a keresztény emberkép képviselője volt.

Mi köze a kettőnek egymáshoz? Az ember képessége, hogy túllépjen önmagán, és a másik szempontját figyelembe vegye: ez nemcsak lehetőség, hanem kötelezettség is számára, és ezt Schuman komolyan vette, de ha az ember képes erre, akkor bizonyára a nemzetek is képesek, vagyis egyszerre lehet megélni a schumani gondolat szerint a nemzeti és az európai identitást. Ennek a kettőnek egyensúlyban kell lennie. Ő a hagyományos európai értékeket képviselte, amiben megjelenik a mai megfogalmazás szerint az európai alapérték mint a személy méltósága, a szabadság, a demokrácia és a többi.

A Schuman által képviselt európai gondolatot mi is valljuk. Nyugodtan kimondhatom, hogy a frakciószövetség minden tagja képviseli ezt, és hozzátehetjük nyugodtan azt is, hogy szeretjük ezt az Európát. Mégis miért van az, hogy Európa mai vezetőinek egy része és a brüsszeli bürokraták mintha eltávolodtak volna ettől a schumani gondolattól? Vegyünk egy példát, hogy hogyan értelmezzük mi és ők Európa alapértékeit, mondjuk, a szabadságot. Mi azt gondoljuk, hogy szabadon választjuk az élet feltétlen tiszteletét, nem pedig olyan törekvéseket támogatunk, mint az eutanázia. Mi a szabad személyiség helyett nem a függőséget, például a drogliberalizációt választjuk; az egészséges társadalom alapkövének a családot tartjuk, és nem különböző alternatív együttéléseket. Tehát lényeges különbség van a két szemlélet között, és talán abból adódik a Magyarország elleni támadások jelentős része, hogy ez a fajta különbség jelenik meg egyes európai vezetők és a Magyarországon immár három éve gyakorolt út között.

Kétségtelen, hogy egy dekadens világnézetből extrém magatartás következik, és az is tény, hogy azok, akik ezt megélik, a másság tiszteletét hirdetik, de mégis nehezen viselik el a tőlük különbözőket. Ez az igazi oka a Magyarországot ért támadásoknak is; persze a gazdasági és a politikai okot sem felejtjük el.

Még egyszer szeretném kimondani és világossá tenni, hogy mi Európa pártján vagyunk, az európai hagyományok és alapértékek schumani értelmezése mellett.

Köszönöm a figyelmüket.

ELNÖK: A kormány nevében Németh Zsolt államtitkár úr kíván válaszolni. Parancsoljon!

NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A frakcióvezető úr azzal fejezte be a felszólalását, hogy Európa pártján áll a képviselő úr. Én azt gondolom, hogy az alapvető megközelítés, amelyet fontos tisztáznunk, az, hogy ma Magyarországon nagyon sokan rossz kérdést tesznek fel: akarjuk vagy nem akarjuk Európát?

A kormány a kérdést úgy teszi fel, hogy egyértelmű, hogy a mi európai elkötelezettségünk fennáll, ugyanakkor az egy kérdés, hogy milyen Európát akarunk, és arra, hogy milyen Európát akarunk, minden országnak, minden politikai erőnek meg kell fogalmaznia a maga válaszát, különösen most, hogy az Európa jövőjéről zajló vita meglehetősen nagy lendülettel és széles körben zajlik.

Mi elkezdtünk erre a kérdésre választ adni. Akkor, amikor az európai uniós elnökségünk idején úgy fogalmaztunk, hogy erős Európát akarunk, akkor ezzel sok mindent mondtunk egyszerre. Mondtuk azt, hogy támogatjuk azt, hogy az euróválsággal küszködő eurózóna megtalálja a megoldást a problémáira, és ez élvezi a mi támogatásunkat is. De amikor erős Európáról beszéltünk, akkor beszéltünk azokról az értékkérdésekről is, amelyeket itt a frakcióvezető úr érintett. Úgy gondolom, amikor értékekről, európai értékekről van szó, akkor valóban helyes visszafordulni a kereszténydemokrata alapítóatyák felfogásához. Robert Schumannak az a gondolata, hogy Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz, mindannyiunk számára ismert gondolat, és jól összefoglalja azt, hogy hogyan húzódnak meg egy erős Európa víziója mögött az értékek.

Ugyanakkor azt is valljuk, hogy rugalmas Európára van szükség – nem falanszter Európára, hanem rugalmas Európára, amit sokan úgy fogalmaznak meg, hogy a nemzetállamok Európájára van szükség. De ami biztos: egy rugalmas Európában tiszteletben tartják az egyes tagállamok alkotmányos örökségét. A magunk részéről ragaszkodunk ahhoz, hogy a mi sajátos alkotmányos felfogásunkat és meggyőződésünket az Európai Unió keretei között tiszteletben tartsák, és mi is tiszteletben tartjuk más tagállamok, más nemzetek alkotmányos örökségét.

Harmadsorban: az erős és rugalmas Európa mellett fontosnak gondoljuk mi is az egységes Európa vízióját. Az, ha a tagállami egyenlőség helyett nap mint nap a kettős mércét tapasztalhatjuk, mindenféleképpen aláássa az egységes Európáról vallott meggyőződésünket. Az egységességnek, úgy gondolom, van két nagyon fontos előfeltétele, az egyik az, hogy átláthatók legyenek, objektívek legyenek a különféle eljárásai az Európai Uniónak. És most, amikor a túlzottdeficit-eljárásról beszélünk, és széltében-hosszában tapasztalhatóak ezzel kapcsolatban megjegyzések, kísérletek arra, hogy Magyarországot ne engedjék ki a deficiteljárás alól, akkor mi hangsúlyozzuk – azzal az intézkedéssel, amit az elmúlt héten is a kormány elfogadott –, hogy készen állunk arra, hogy ha objektív az eljárás, ha átlátható az eljárás, akkor esélyt akarunk adni az Európai Uniónak, hogy demonstrálja az objektivitását, demonstrálja az átláthatóságát, hogy kiengedi Magyarországot a túlzottdeficit-eljárás alól.

És amire az átláthatóságon túlmenően szükség van, az az, hogy az Európai Unió egyes szereplői tartsák tiszteletben az egyes határokat, azokat a határokat, amelyeket a saját működéséhez megszabnak az Európai Uniónak különféle szabályrendszerei. A hatáskörök tiszteletben tartása Viviane Reding asszonynak is feladata lenne akkor, amikor a Tobin-jelentés kapcsán Magyarországot szemmel láthatóan sértő magatartást folytat úgy, hogy túllép a saját hatáskörén, vagy Tavares úrnak is tiszteletben kellene tartania az Európai Parlamentben a hatásköröket.

Tisztelt Elnök Úr! Úgy gondolom, ha ilyen Európai Unió lesz, amelyik tiszteletben tartja ezeket a hatásköröket, ezeket az alapelveket, akkor nyugodtan lehetünk Európa-pártiak.
Köszönöm szépen a figyelmet.

(Külügyminisztérium)