Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának vendége volt 2014. február 3-án. Az államtitkár szólt a keleti nyitás politikájáról és az ukrajnai válságról.

Mv: Németh Zsolt a vendégünk, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, jó estét kívánok.

Németh Zsolt, államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok.

Mv: Azt mondta ma – ezt muszáj felolvasnom – a magyar gazdaság diverzifikálását szolgálja a globális nyitás. Ez annyira szép, hogy csak szótárral lehet érteni. Mit értünk ezalatt?

Németh Zsolt: Több lábon kell állni Magyarországnak. Jelenleg az Európai Unióval zajlik a kereskedelmünknek a nyolcvan százaléka.

Mv: De ez nem baj.

Németh Zsolt: Ez nem baj, ugyanakkor Magyarországnak több lábon kell állni. Tehát, hogyha úgy lenne ez az arány, egy kicsit alacsonyabb, hogy abszolút értékben ez a kereskedelmi szint nem csökkenne, az lenne az igazán ideális.

Mv. Tehát az arány csökkenjen, de a hozott-vitt áruk mennyisége, avagy a pénz, ami gazdát cserél, az ne legyen kevesebb.

Németh Zsolt: Így van. És hát ezért indította el Magyarország a globális, illetőleg a keleti nyitásnak ezt a nagyon látványos stratégiáját. Ami az Európai Unión kívüli világgal való intenzívebb kapcsolatépítést jelenti. Jelenti Amerikával azt, hogy ne csak katonai, hanem gazdasági kapcsolataink is legyenek. Ezt segítheti például ez a transzatlanti kereskedelmi partnerség. Illetőleg az Indiával, Ázsiával, Afrikával, Latin-Amerikával bővülő kapcsolataink szintén ezt a célt szolgálják.

Mv: A kínai kapcsolat, az bedőlt? Mert úgy volt, hogy nagyon sok pénzt fognak ide kínaiak hozni, de nem nagyon hoznak.

Németh Zsolt: Nagyon látványosan fejlődik a kínai kapcsolat, nagyon jelentősen megnőtt a kereskedelem, és nagyon komoly beruházásbővítésben is gondolkodnak a kínaiak. A miniszterelnök hamarosan Kínába fog látogatni, a legmagasabb szinten fogja sínre tenni ezeket a kérdéseket.

Mv: A hamarosan, az azt jelenti, hogy február?

Németh Zsolt: Így van.

Mv: Milyen kérdéseket fognak sínre tenni Kínában?

Németh Zsolt: Hát érintettük már azt, hogy szükségünk van arra, hogy minél nagyobb szintű kereskedelem, minél nagyobb szintű befektetések érkezzenek Magyarországra. Van egy nagyon konkrét dolog, ez a Budapest –Belgrád vasútvonalnak a megépítése, amit a kínaiak megfinanszíroznának minden jel szerint. Az ezzel kapcsolatos első tárgyalások már megtörténtek. Fontosnak gondoljuk, hogy Kína úgy kezelje Magyarországot, mint egyfajta kaput az Európai Unió irányába.

Mv: Igen, hát ezt régóta mondják, hogy szeretnék, hogyha Magyarországot kapuként kezelné Kína. Vannak ennek jelei, hogy Kína is akarja ezt?

Németh Zsolt: Én úgy érzem, hogy igen. Tehát az, hogy ...

Mv: Mert ugye, mások is versengenek. Hát miért nem Csehországot, miért nem Lengyelországot?

Németh Zsolt: Magyarországon indult el az, hogy ők a térséggel egy nagyobb körben találkozzanak. Ugye, az első találkozó Budapesten volt, aztán Bukarestben, majd Varsóban. Amikor összehívtak másfél tucat közép-európai országot. Nyitnak tehát Európa irányában és Magyarországot mindenféleképpen egy hídfőállásnak tekintik ehhez. És azért azt se feledjük el, hogy a kínaiak ránk úgy is tekintenek, mint valamilyen olyan nációra, akik közel áll valahol kulturálisan is hozzájuk. Ezért is nyitottuk meg a közelmúltban a kulturális intézetünket Kínában, illetőleg örülünk annak, hogy a Konfuciusz Intézet most már három helyszínen nyitotta meg a kapuit Magyarországon. Nagyon látványosan bővülnek tehát a kulturális, tudományos kapcsolatok is Kínával.

Mv: És ha már keleti nyitás, itt van ugye, rögtön az orosz ügy is, atomerőmű bővítés, a paksi erőmű bővítése. A Medián úgy mérte, hogy a többség egyetért a paksi bővítéssel, viszont a többség ellenzi, hogy éppen orosz állami vállalat, orosz hitelből valósítsa meg ezt a bővítést. A függetlenségről beszél a kormányzati kommunikáció, hogy ez a függetlenségünket teremti meg, de hogyan lehet függetlenségről beszélni akkor, amikor felveszünk egy orosz hitelt harminc évre, és közben van egy gázfüggőségünk Oroszországtól?

Németh Zsolt: A nukleáris kérdés, azt gondolom, önmagában kezelendő. Tehát Magyarországon a nukleáris energia jelenleg negyven százalékát adja a villanyáram termelésnek és ez feltehetően növekedni fog az elkövetkezendő időszakban. Ez önmagában valóban egy jelentős függőséget jelent. Akár orosz, akár nem orosz, de azt gondolom, hogy Magyarország mivel nem rendelkezik komoly egyéb erőforrással, ezért nem véletlen, hogy a magyar társadalom is nem kérdőjelezi meg, hogy itt nukleáris energiára Magyarország rászorul. Most ezt miért jelent hosszú távon Magyarország számára mégis egy függetlenedést? Azért, mert hogyha olcsó lesz Magyarországon az áramnak az ára, márpedig úgy tűnik, hogy az lesz ennek a beruházásnak az eredményeként, akkor lényegesen nagyobb lesz a mozgástér mind a lakossági, mind pedig a vállalati irányba. Tehát komoly befektetéseket várhatunk majd erre az olcsó energiára. Magyarországnak és egész Európának egyébként Amerikával szemben az a legfontosabb versenyhátránya jelenleg, hogy túl drága az energia. Viszont, ha olcsóbb lesz az energia, akkor várhatunk komoly befektetéseket.

Mv: Hát valószínűleg a bizalmatlanságot az is táplálja, hogy tíz évre titkosították a dokumentumokat.

Németh Zsolt: Nézze, a lényeg az látszik. Tehát itt látszik arról, hogy milyen nagyságrendről, tízmilliárd eurós nagyságról...

Mv: Igen, de hát ezt akkor tudnánk eldönteni, ha látnánk, ami titkos.

Németh Zsolt: Egyelőre viszont még nem végleges, ugye, a megállapodásnak némely részletkérdése, de azt gondolom, hogy az, hogy van egy hosszú távú, évtizedekre előre egy garancia arra, hogy Magyarországon lesz olcsó energia, ez mindenkit sokkal inkább megnyugtathat. Mint ahogy egyébként hatvanas években is, hogyha nem született volna meg az akkori paksi beruházás, akkor ma nem adná a magyar energiafogyasztás negyven százalékát Paks.

Mv: Jöjjünk egy picit közelebb, Martonyi János külügyminiszter azt mondta, hogy Ukrajna kapcsán fel kell készülnünk a legrosszabbra. Mi a legrosszabb?

Németh Zsolt: Hát, nyilvánvaló, hogy ha nem stabilizálódik az ország, hogyha megindul adott esetben egy menekültáradat, hogyha a kárpátaljai magyarok is, adott esetben ennek az áldozatai lesznek. Ezért az elkövetkezendő napokban, úgy érzem, hogy fogy az időnk, itt a Szocsi Olimpia mindenféleképpen egy határkő, az oroszoknak ez a magatartása, ami jelenleg egyfajta csendes magatartás, ez félő, hogy megváltozik.

Mv: Már az Olimpia után.

Németh Zsolt: Már az Olimpia után, ezért azt gondolom, hogy van egy olyan időtáv, amíg a belpolitikai megegyezést, azt tető alá kell hozni. Nekünk az az érdekünk, hogy az ellenzék és a kormány az meg tudjon egyezni. Illetőleg az egy nagyon fontos dolog, hogy a Nyugat az most már lássa be, hogy Ukrajna kérdése az egy alapvető, a Nyugat jövőjét meghatározó kérdés. Egy független, szuverén Ukrajnának a megvalósításáért viszont a Nyugatnak áldoznia kell, bele kell nyúlni egy kicsit a pénztárcába és nem szabad hagyni azt, hogy ezt kizárólag az oroszok csinálják meg. Adott esetben zsaroló eszközrendszerrel.

Mv: Az Operatív Törzs itthon, annak mi a dolga? Mit csinál?

Németh Zsolt: Az Operatív Törzsnek föl kell készülni, erre a szcenárióra, hogy Magyarországot nagy számban érik el menekültek. Mint ahogy volt már erre példa, amikor a délszláv háború időszakában ez a helyzet előállt. De azt gondolom, hogy most még nagyon komoly tartalékai vannak a politikai megoldásnak, és nekünk, visegrádi partnereinkkel együtt ezt a célt kell szolgálni.

Mv: A legrosszabb esetben milyen, mekkora menekülthullámra számíthat Magyarország? Gondolom, vannak számítások.

Németh Zsolt: Ukrajnában negyvenmillió ember lakik.

Mv: Nohát, azért az nem fog mind ide menekülni.

Németh Zsolt: Nyilvánvalóan nem, de azt gondolom, hogy a probléma súlyát jól jelzi, hogy a legjelentősebb szomszédunknál nagyon nagy fokú, belső belpolitikai békétlenség van. És ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ez a fajta politikai megoldás, ez megszülessen.

Mv: Államtitkár úr, köszönöm, hogy a vendégünk volt.

Németh Zsolt: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)