Mv: Oroszország ultimátumot intézett a krími ukrán haderőhöz, megadásra szólítva fel őket. Ezt az ukrán védelmi minisztérium közölte délután, miközben az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa mai rendkívüli ülésén agressziónak nevezte az orosz katonai akciót a Krím-félszigeten. Ezzel a témával kezdjük, vendégem pedig Németh Zsolt.

Jó estét kívánok!

Németh Zsolt, államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok!

Mv: Tehát Brüsszelben agressziónak nevezték a külügyminiszterek az orosz beavatkozást. Ott volt Magyarország képviseletében Martonyi János külügyminiszter. Meg tudja erősíteni ezt a hírt? Tényleg így szól a döntés?

Németh Zsolt: Igen, néhány perccel ezelőtt ért véget a külügyi tanácsülés, és egyértelműen a külügyi tanács elítélte, és fegyveres agressziónak minősítette Oroszországnak a fellépését Ukrajna ellen.

Mv: Ön államtitkárként tud más döntésekről? Hiszen kiszivárgott információk szerint – idézőjelben – célzott intézkedésekről, tehát Oroszország elleni szankciókról, konkrétan a vízum liberalizációs tárgyalások felfüggesztéséről is szó volt ma délután. Volt valamilyen döntés, vagy ez még egy későbbi döntés lesz?

Németh Zsolt: Kilátásba helyezte a külügyi tanács, hogyha feszültségnek az eszkalációját Oroszország nem hagyja abba, és nem tér vissza a békés tárgyalásos feszültségkezelésnek a módszeréhez, abban az esetben a vízum liberalizációs tárgyalásoknak a fölfüggesztése, a már említett célzott intézkedések, illetőleg az új megállapodásnak, ami egyfajta társulási megállapodásnak a megkötését jelentené az EU és Oroszország között, a tárgyalásainak a felfüggesztését is kilátásba helyezte az Európai Unió.

Mv: Talán erről még beszélünk később, de először az állásfoglalásokról, ha megengedi. A Külügyminisztérium a napokban több állásfoglalást adott ki, a legutóbbi azt hiszem tegnap volt. Egy idézet belőle: "elkötelezettek vagyunk a Magyarországgal szomszédos Ukrajna területi egysége és szuverenitása mellett, és a nemzetközi kötelezettségek, így az ENSZ alapokmánya figyelmen kívül hagyásaként értékeljük az ország területi épségének megsértését". A magyar külügy nem mondta ki még tegnap az agressziót. Megvárták a külügyminiszterek döntését, megfelelő irányú vagy arányú közleményt adtak ki tegnap? Nem volt egy kicsit puha még?

Németh Zsolt: Azt gondolom, hogy ez ugyanaz a megfogalmazás, szerepel is egyébként a mostani külügyi tanács megfogalmazásban is, hogy a területi sérthetetlenség elvét sértette meg Oroszország, tehát ezek szinonimák. És úgy gondolom, hogy ez a fajta világos, egyértelmű állásfoglalás, amit Magyarország ebben a kérdésben magáévá tett, ez tükröződik most szerencsére az Európai Uniónak az állásfoglalásában, és elvárható tőlünk, közép-európai népektől, akik átéltük '56-ot, '68-at, '81-et, hogy egy ilyen határozott tónusban fogalmazzuk meg a véleményünket.

Mv: Talán még határozottabb lenne, hogyha maga Orbán Viktor is megszólalna. Ezt az ellenzék mondja. Ők azt szeretnék, hogyha a miniszterelnök határozottan elítélné Oroszországot, és nyilvánvalóan a kampány hevében jogosan mondják azt, illetve az ő érdekük, hogy ezt hangoztassák, hogy a paksi úgynevezett paktum miatt nem mer megszólalni a miniszterelnök. Ön hogy látja ezt a dolgot? Tényleg azért nincs, vagy nem volt eddig bátorsága a magyar kormánynak határozottan elítélni Oroszországot, mert kötve van a szabadsága Paks ügyében?

Németh Zsolt: Először is, a miniszterelnöknek a megszólalása ma nagyon határozott volt. Azt mondta, hogy a határ mindkét oldalán, tehát a kárpátaljai magyarok ugyanúgy, mint a magyarországi oldalon élők is biztonságban érezhetik magukat. Ez azért nagyon fontos, mert elkezdődött egyfajta pánikkeltés, amelybe egyébként beszálltak a magyarországi parlamenti pártok is, némelyik parlamenti párt. Azt gondolom, hogy ma ez a legnagyobb ellensége a kárpátaljai magyarságnak, hogyha ott egy mesterséges hisztériát keltünk, hogy Magyarország nem védi meg őket, hogy lezárják a határt, és általános sorozás kezdődik. Tehát azt hiszem, hogy itt világossá kell tennünk, hogy ezzel a magatartással a leghatározottabban nem érthetünk egyet. Elítéljük. Ami pedig Paksot illeti, én azt gondolom, hogy akkor, amikor az Egyesült Államok, Kína, a globális hatalmi erőviszonyoknak a legfontosabb alakító tényezője most az ukrán válság, akkor egy üzleti ügyet ide keverni elég nevetséges. De ha most már az üzleti ügyekről beszélünk, akkor azt gondolom, hogy nyugodtan föl lehet tenni például az európai uniós nagy tagállamoknak, hogy miért adnak el fegyvert Oroszországnak?

Mv: Térjünk vissza talán még egy idézet erejéig Paksra. Hallgassuk meg együtt, hogy mit mond Bajnai Gordon tegnap, és kérem, hogy erre reagáljon. Hallgassuk meg.

Bajnai Gordon, társelnök, Együtt-PM Választási Szövetség: Ha már egyszer úgy alakult, hogy Magyarország átláthatatlan magánérdekek és pártérdekek mentén hosszú távú, 3700 milliárdos megállapodást kötött Paksról, akkor tekintsük úgy, hogy Magyarországnak is van a kezében nyomásgyakorlási eszköz Oroszország visszafogására. Ezért barátaim, haladéktalanul kezdjen egyeztetéseket a kormány az ellenzékkel arról, hogy Paks ügyét is felhasználva figyelmeztesse Oroszországot mindaddig, amíg orosz katonák tapodják Ukrajna földjét, a paksi megállapodást felfüggesztettnek tekinti.

Mv: Előfordulhat az, hogy mégis felfüggeszti a kormány?

Németh Zsolt: Bajnai Gordont nem tudom, hogy most a tájékozatlanság vagy a rosszindulat vezeti ebben a kérdésben. Tehát azt gondolni, hogy Ukrajnát, amikor most ugye, a Krím-félszigetet most, gyakorlatilag Oroszország elfoglalta, azzal tudjuk megsegíteni, hogyha megfenyegetjük Oroszországot, a paksi erőműnek a meg nem építésével. Ez megmosolyogtató, illetőleg fölháborító. Ezért próbálom azt hangsúlyozni, mint amit már az előbb is mondtam, hogy nagyon határozottan kérjük, a magyar parlamenti pártokat, hogy más embereknek, országoknak a nyomorúságát a saját, rövidtávú pártpolitikai céljaikra ne aknázzák ki. Különösen ne aknázzák ki a kárpátaljai magyarságnak a sanyarú helyzetét erre a pártpolitikai célra.

Mv: Egyébként gazdasági szankciók, vagy bármilyen szankciókkal az EU meg tudja fékezni Oroszországot, hogy ne tegyen ilyen katonai lépést?

Németh Zsolt: Természetesen, az úgynevezett célzott intézkedések már erről szólnak. Illetőleg hát Ukrajna számára az említett vízumliberalizációs tárgyalások, illetőleg az új megállapodás is számtalan gazdasági előnnyel jár. Az, hogy G8-akban fölfüggesztették Oroszországnak a tagságát és az összes előkészítő tárgyalást befagyasztotta a hét további, legfejlettebb nemzetközi politikai tényező, ez mind azt jelzi, hogy itt nagyon súlyos következményei lehetnek annak, hogyha Oroszország nem tér vissza a tárgyalásos útra, hogyha az erőszaknak az eszkalációját nem állítja le. Hogyha nem kezdi el a tárgyalást az ukránokkal – mert azt gondolom, hogy ez az ukránokkal való tárgyalás is megkerülhetetlen – illetőleg, hogyha a nemzetközi tényezőkkel nem kezd el egy teljesen új fejezetet.

Mv: Igen, ez az 1994-es budapesti memorandum, amelyet Oroszország is aláírt anno, és amely azt mondja, hogy a vitás kérdéseket békés eszközökkel kell a háborús eszközök helyett rendezni, valamint azt is, hogy Oroszország tiszteletben tartja Ukrajna területi integritását. Ön szerint a mai fejlemények tükrében van még esély a békés rendezésre, vagy most már eldőlt, hogy katonai akció lesz. Hiszen tudjuk, hogy az orosz haderő, állítólag – bár ezt még nem erősítették meg független források – ultimátumot adott az ukrán krími haderőnek.

Németh Zsolt: Hát én tovább mennék. Tehát nincs más lehetőség, csak békés megoldása van ennek a jelenlegi konfliktusnak. Egyelőre az Európai Uniónak a közvetítésével sikerült a vérengzést leállítani, jó egy héttel ezelőtt. Most ebben a helyzetben nem tudunk egyelőre, szerencsére halálos áldozatról. Ugyanakkor nincs katonai megoldása ennek a konfliktusnak, csak békés megoldása van. És Oroszországnak erre mindenféleképpen egyértelmű döntést kell hoznia. A nemzetközi közösségnek a nyomásgyakorlása, azt gondolom, hogy napról napra egyre látványosabb mértékben fog nőni. És akkor, amikor most még visszautalok Orbán Viktornak a mai nyilatkozatára, úgy fogalmazott, hogy békés megoldást kell találni, és a nemzetközi jogot tiszteletben tartó megoldást kell találni. Akkor a miniszterelnök is egyértelműen emellett foglalt állást.

Mv: Államtitkár úr, Kárpátaljáról szerettem volna még kérdezni, de a következő beszélgetésekben lesz erről szó, a következő percekben. Ezért az utolsó fél percben inkább egy román témáról használom ki, hogy itt van velünk. És kérem, reagáljon. Az RMDSZ esetleges kormányzati szerepléséről mi a véleménye?

Németh Zsolt: Úgy gondolom, hogy elvi kifogásunk nem lehet, egy határon túli magyar szervezetnek joga van arra, hogy ha úgy látja a közösség érdekeit képviselni a leghatékonyabb módon, hogy kormányra lép, akkor ezt megteszi. Az elmúlt 25 esztendőben számos határon túli szervezet ezt megtette. A megállapodások azok biztatóak, számos pozitív, fontos kérdés szerepel a megállapodásnak a pontjai között. Természetesen ezt részletesen szükséges tanulmányozni, ami alapján majd ez megítélhető lesz. De azt gondolom, hogy most anélkül, hogy most ezekbe belebocsátkoznék, szükség van arra, hogy Magyarország és Románia között egyfajta kiegyensúlyozottabb, harmonikusabb együttműködés alakuljon ki, és bízom benne, hogy ez a mostani megállapodás ezt is elősegítheti.

Mv: Mindannyiunk reménye ez, köszönöm szépen, hogy bejött.

Németh Zsolt: Köszönöm szépen.

Mv: Köszönöm a beszélgetést.

(Külügyminisztérium)