Németh Zsolt államtitkár az MR1 Kossuth Rádió 180 perc című műsorának vendége volt 2014. április 23-án.

Mv: A következő percekben pedig terítéken az ukrán helyzet. A vonalban a külügyi államtitkár, Németh Zsolt. Jó reggelt kívánok.

Németh Zsolt, államtitkár, KÜM: Jó reggelt kívánok.

Mv: Mielőtt arról beszélnénk, hogy milyen lehetőségei, feladatai vannak ebben a helyzetben a magyar diplomáciának, előtte értékeljük a helyzetet picit tágabb értelemben. A múlt heti genfi csúcsba sokan nagy reményeket fektettek. Most ez jól látszik, hogy mindaz, amiben ott megállapodtak, az hát, egyelőre arról szól, hogy mindkét fél a másikra mutogat, hogy miért nem tartják be az ott kötött megállapodásokat. És az is jól látszik, hogy újra és újra megszólalnak nagyhatalmak, európai politikusok, amerikai politikusok és szankciókat követelnek és felszólítanak. Ön lát arra esélyt, hogy normalizálódik a helyzet?

Németh Zsolt: Fontosnak tartom a genfi megállapodást. Az, hogy hivatkoznak rá minden oldalról, az azt jelenti, hogy most jelenleg az a tűzhely, ahonnan el lehet indulni, ahova vissza lehet térni, és ami orientálhatja a döntéshozatalt. Ugye ennek a megállapodásnak számos fontos eleme van. Az egyik az, hogy a területen az erőszaknak az eszkalációját meg kell állítani, föl kell számolni a paramilitáris csoportokat, ki kell üríteni az elfoglalt épületeket, párhuzamosan meg induljon egy olyan folyamat, egy olyan alkotmányozási folyamat, amelynek a keretei között létrejönnek a decentralizációnak és a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának, a nyelvi jogok tiszteletben tartásának feltételei. És az is benne van, hogy az EBESZ nemzetközi megfigyelői missziójának kiemelkedően fontos szerepe van nem csak a megfigyelésben, hanem mint ahogy az elmúlt napokban láthattuk, a mediációban is. Én azt tartom most nagyon fontosnak, hogy május 25-én ott is, nem csak Magyarországon, választások lesznek, mégpedig az elnökválasztások. És az elnökválasztásoknak a sikeres lebonyolítása, az döntő hatással lehet a kibontakozásra az elkövetkezendő időszakban. Tehát, ha nem tévedünk, akkor a jelenlegi feszültség fönntartásának, a genfi megállapodással kapcsolatos értelmezési vitáknak a hátterében egy nagyon felfokozott belpolitikai légkör van, amelynek a gyújtópontja, az a május 25-ei elnökválasztás. Ha ezt sikeresen le tudja bonyolítani Ukrajna, akkor van esélye a hosszabb távú konszolidációnak. Én azt hiszem, hogy erre kell...

Mv: De miért gondolja azt – bocsánat, hogy szavába... –, miért gondolja azt, hogy egy hónap múlva Vlagyimir Putyin, hogyha bizonyos értelemben sikeresek ezek a választások, akkor kvázi visszavonulót fúj?

Németh Zsolt: Vlagyimir Putyin és Oroszország nem érdekelt abban, hogy tartósan Ukrajna egy háborús gócpontként fönnmaradjon. Abban sem érdekelt, hogy fokozódjon a nemzetközi elszigetelődése. Márpedig, hogyha nyilvánvalóvá válik, hogy Oroszország beavatkozik Kelet-Ukrajnában – és ugye ez jelenleg egy olyan dolog, amit Oroszország cáfol, de ha ez nyilvánvalóvá válik –, akkor nem tudja ezt a nemzetközi elszigetelődését megakadályozni és tovább fognak folytatódni, illetőleg hatályba fognak lépni a már eldöntött, de egyelőre felfüggesztett szankciók.

Mv: Mit gondol, Vlagyimir Putyin azt egy kommunikációs technikának vagy trükknek tartja, hogy úgy tűnik, mintha nem különösebben hatnák meg ezek a szankciók, vagy van valós alapja annak, hogy olyan nagyon nem tudják sakkban tartani a nagyhatalmak Oroszországot?

Németh Zsolt: Én úgy vélem, hogy Oroszországnak az elszigetelődés, az egy rendkívül komoly kockázatot jelent. Az elmúlt évtizedekben szépen lassan, és különösen az elmúlt években Vlagyimir Putyin visszatért a nemzetközi tárgyalóasztalokhoz, és most nagyon komoly kockázata van annak, hogy ezt már nem fogja tudni Oroszország, illetőleg Putyin folytatni. Tehát én azt gondolom, hogy igenis van hatása a szankcióknak, a szankciók mélységének. Oroszországnak a hosszú távú nemzetközi tekintélyét döntő mértékben befolyásolja, de rövid távon is úgy vélem, hogy nem mellékes kérdés, hogy a minap már bejelentették azt is, hogy adott esetben Vlagyimir Putyint konkrétan, személy szerint is érinthetik szankciók, noha ez nem aktuális.

Mv: Nem csupán európaiságunk miatt vagyunk érintettek, hanem a kárpátaljai magyarok miatt is. Van olyan feladata a magyar diplomáciának most az elkövetkezendő hetekben, amit meg kell tennie, hogy segítse a kárpátaljai magyarokat?

Németh Zsolt: Feltétlenül. Mi nagyon fontosnak tartjuk, hogy folyamatosan a nemzetközi közösségnek a figyelmét fölhívjuk a kárpátaljai magyarság helyzetére, az ukrajnai kisebbségi helyzetre. Az EBESZ-missziónak a figyelmét ugyanígy fölhívtuk erre, mint ahogy az ENSZ kisebbségi jelentéstevője is, így Izsák Rita asszonynak, aki egyébként egy magyar hölgy, el is látogatott Kárpátaljára és a jelentése nagyon hangsúlyosan foglalkozik a kárpátaljai magyaroknak a helyzetével, és érint bennünket a genfi megállapodásnak is az a része, amire az előbbiekben már utaltam, tehát a decentralizáció. Ezzel kapcsolatban komoly döntések várhatóak, hiszen meg fognak szűnni a jelenlegi közigazgatási keretek, a megyei adminisztráció, mint intézmény és egy valódi önkormányzatosság irányába fog elmozdulni Ukrajna, illetőleg a nyelvi jogok területén elkészült az első nyelvtörvény tervezet. Mi fontosnak tartjuk, hogy komoly nemzetközi figyelem összpontosuljon arra, hogy milyen nyelvtörvény születik Ukrajnában. Az elmúlt években ezzel kapcsolatban nagyon komoly problémák voltak, hogy hivatalos, regionális hivatalos nyelvként lehessen használni Kárpátalján a magyar nyelvet. Illetőleg az oktatási jogok szintén közvetlenül érintik a magyar közösséget, tehát nekünk ez a jelenlegi helyzet, ez lehetőséget ad arra, hogy hosszú távon egy lényegesen kedvezőbb feltételrendszert sikerüljön kialakítani a kárpátaljai magyar közösség számára.

Mv: Németh Zsolt külügyi államtitkár hallották.

(Külügyminisztérium)