Németh Zsolt parlamenti államtitkár a XVIII. Csángó Bálról nyilatkozott Kossuth Rádió 180 perc című műsorának 2014. február 11-én.

Mv: A hétvégén Csángó Bál. Ilyenkor érdemes néhány szót váltani a kormány csángókkal kapcsolatos politikájáról, a csángók helyzetéről. Felhívtuk telefonon Németh Zsoltot, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárát, jó reggelt kívánok.

Németh Zsolt: Jó reggelt kívánok.

Mv: Mit tesz a kormány, mit tesz a magyar Külügyminisztérium a Kárpátokon túli, moldvai csángók ügyében?

Németh Zsolt: Talán kezdjük azzal, hogy Csángó Bál lesz, valóban. És a köztársasági elnök úr, Áder János védnökséget vállalt. Immáron hagyományosan, és az idei esztendőben is a Csángó Bál fölött. Szombat este, 7 órakor, a Petőfi Csarnokban fog sor kerülni erre az egészen egyedülálló és egész éjszakán át tartó rendezvényre, ami nyilvános. Mindenki részt vehet, a színpadi műsort követően, a táncházban, a mulatozásban, a kiállításokat megtekintheti, a könyvbemutatókat meghallgathatja. A megnyitó beszédet pedig Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere fogja tartani. Hagyományosan a Pro Minoritate Alapítvány szervezi a Csángó Bált és ez alapítvány azzal tette magát ismerté, a rendszerváltozás óta, például a Bálványosi Nyári Szabadegyetemeknek a megszervezésével is, hogy társadalmasítja, népszerűsíti a magyar nemzetpolitikát. S azt kell mondanom, hogy ez a Csángó Bál az egyik legsikeresebb rendezvénye ennek az alapítványnak.

Mv: Én nagyon remélem, én nagyon remélem, hogy a hallgatók közül sokan, ha másért nem, az elmúlt években többet beszélünk a csángókról, bizonyos szempontból a legnehezebb helyzetben lévő külhoni magyarság, a moldvai csángók közössége. És egyébként, tényleg a Csángó Bál egy kiváló alkalom arra, hogy támogassa, ki-ki a csángókat magukat, illetve hát a magyar kormány ezzel kapcsolatos politikáját is.

Németh Zsolt: Így van. A csángóknak a sorsa összefonódott a magyar nemzetpolitika történelmével. Hát, de különösen itt, a XX. század, illetőleg a rendszerváltozás utáni történetével. Tehát egy klinikai lova a magyar nemzetpolitikának. Tudnunk kell róluk azt, hogy egészen a Ceausescu-rendszer bukásáig, gyakorlatilag egy zárt zónában, Moldvában éltek, azok a magyarok, akik mintegy ötven-hatvanezren még mindig beszélik az archaikus nyelvállapotban megőrzött magyar nyelvet. Illetve őrzik az egészen egyedülálló középkori magyar népi kulturális elemeket hordozó kultúrát. És nem változott meg ez egyből, egészen 1996-ig, amikor még Iliescu volt az elnöke Romániának, szinte tabutéma volt, a moldvai csángóságnak a helyzete, amikor elkezdte 18 évvel ezelőtt a Pro Minoritate Alapítvány a Csángó Bálokat. A 18. alkalomra azonban azt kell mondanom, hogy nagyon sok pozitív változás történt. Itt különösen kiemelném a csángó-magyar oktatási programot, amit a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség szervez. Ennek keretében most már 2.045 gyermek tanul, 28 helyszínen, amelyből 27 Moldvában van és a csíkszeredai, az van még középfokú oktatási szinten ebben a programban. És 19 helyszínen az állami iskolában...

Mv: Államtitkár úr...

Németh Zsolt: ...van most már a magyar oktatás. Azt kell mondanom, hogy nagyon szép eredményeket is föl lehet most már, ezen a területen is mutatni.

Mv: Államtitkár úr, kicsit beszéljünk az országos politikáról. A bukaresti, budapesti országos politikáról. Mit szól, az autonómiát érintő friss hírekhez? Hogy áll az autonómia, a csángó nyelven megfogalmazva, amely ugye, egészen más, mint a székelyföldi tömbben élő magyarság, a szórványmagyarság olvasata egészen más. Mások az autonómia törekvések, mások a feltételek. És az is fontos, azzal is tisztában vagyok, hogy az autonómia ügye nem a budapesti parlamentben, vagy a budapesti Külügyminisztériumban dől el, de talán fontos néhány támogató mondat.

Németh Zsolt: Igen. És összekapcsolódik a két kérdés, minden kisebbség számára, a tömbben élő nagy közösségek számára, illetőleg a már szórványosodott kisebbségek számára fontos fogalom az autonómia. Magyarországon is, ahol a nemzetiségek, azok szétszóródva élnek, a kulturális autonómia jelenti a megmaradásnak a zálogát. És nagy öröm számomra, hogy a mostani alkotmánymódosítási vitákban, hangsúlyosan jelenik meg Romániában a kulturális autonómia megteremtésének a lehetősége. És ezzel, hogyha ez létre fog jönni, a moldvai csángó-magyarok is fognak tudni élni, hiszen az ő saját intézményrendszerüknek a létrehozása attól függ, hogy lesz-e kulturális autonómia Romániában. Ami egyébként szintén rokonítja a magyarországi nemzetiségekkel a moldvai csángókat, hogy ők már a nagyon komoly, előrehaladott asszimilációnak a stádiumában vannak. Amikor a megoldás igazán csak az, hogy divatba lehet-e hozni újra az adott közösséghez való tartozást. A Csángó Bál, az éppen ezt a célt szolgája, hogy divatba hozzuk a csángó kultúrának az ápolását, és ebben nagyon segít bennünket két dolog. Az egyik, amit már említettem, hogy egy egészen csodálatos értéket hordoznak. XVIII. századi magyar kultúrát hordoznak a csángók. Az ember egy időutazásban vesz részt, hogyha oda fordul, a csángó-magyar kultúrához. A másik pedig, hogy rengeteg adaptáció, dzsessz, balett, tánc, különféle táncművészeti adaptációk vannak, és ezeket is föl tudja vonultatni a Csángó Bál. És ez is, valamilyen módon, a Csángó Bálnak részben köszönheti, mint katalizátornak, hogy a magyar szellemi életben, kultúrában ilyen erősen megjelent.

Mv: Csángó Bál tehát, a hétvégén. Egészen pontosan szombaton, erről is beszélgettünk Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával.

(MR1)