A határon túli magyarok megint bizalommal, reménykedve tekintenek egy erősödő anyaországra – jelentette ki Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára az m1 A Lényeg című műsorában 2013. december 8-án. Hangsúlyozta: Magyarországra mindenféle apró politikai vagy adott esetben stratégiai kérdésben és aggodalomban számíthatnak az anyaországra.

Mv: A Lényeg vendége Németh Zsolt külügyi államtitkár. Köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat. Jó estét kívánok!

Németh Zsolt, államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok!

Mv: Ötszázezredikként tette le az állampolgári esküt Böjte Csaba és édesanyja. Számított Ön ötszázezer magyar állampolgárra a határon túlról?

Németh Zsolt: Hát, ha őszinte vagyok, akkor azt mondom, hogy valahol hittem benne, de az eszem az azt mondta, hogy ez ilyen rövid idő alatt nem lehetséges. Nagy öröm számomra, hogy ez mégis megtörtént. Igazán ez azzal magyarázható, hogy a határon túli magyarok, különösen 2004. december 5-e után, szerették volna megerősíteni a nemzeti összetartozáshoz való kapcsolódásukat, intézményes kapcsolódásukat. És a jelentősége pedig nem pártpolitikai ennek az ötszázezer határon túli állampolgárnak. Nem az a fontos, hogy hány szavazat fog ebből az ötszázezerből erre vagy arra a pártra esni, hanem igazán az a fontos, hogy a határon túli magyarok majd a választásokon, ha élnek a szavazati jogukkal, akkor vissza fogják igazolni ezt a kedvezményes honosítást, és ezzel fogja igazán a kedvezményes honosítás betölteni a funkcióját, hogy az összmagyarságnak az összetartó intézményévé váljon. Ezért azt tartom nagyon fontosnak, hogy jövő áprilisban, májusban minél nagyobb legyen a részvétel, minél többen regisztráljanak ennek érdekében az elkövetkezendő időszakban, és ezáltal tegyük ezt a honosítást egy visszafordíthatatlan, pozitív, össznemzeti élménnyé.

Mv: Kövér László, az Országgyűlés elnöke azt mondja, hogy először fordul elő, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság közjogi értelemben részt vesz egy nagyon fontos aktuson, tehát, hogy egyszerre járulhat az urnákhoz. És ennek messze túlhaladó jelentősége van egy adott választáson. Ez történelmi fordulópont.

Németh Zsolt: Igaza van, azt gondolom, feltétlenül a házelnöknek, hiszen egy történelmileg valóban egy első élményről van szó. Ugyanakkor ez egy válasz, és reményem szerint egy hatékony válasz arra, hogy szétszórattunk, fölszabdaltattunk, hiszen az egész világon nagy számban élnek magyarok, és a Kárpát-medencében is ugye hét szomszédunknál élnek kisebb-nagyobb magyar közösségek, de a nemzet ettől még él, a nemzet ettől még egy erőforrás. Azt gondolom, hogy ez fogja jelenteni, hogyha sikeresen sikerül lebonyolítani a választásokat, és a honosításnak ezért van nagy jelentősége, de ehhez nagyon szorosan kapcsolódik a választásoknak a sikeres lebonyolítása is.

Mv: Nézzünk most meg egy filmet, hogy 2010 miben hozott változást az előtte lévő nemzetpolitikához képest, és aztán folytassuk a beszélgetést.

---

Mv: Folytatjuk a beszélgetést Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium államtitkárával. Mindaz, ami 2010 után történt, az az Ön megítélése szerint helyrehozta azokat a fájdalmakat, gyanakvásokat, csalódásokat, amelyeket 2004 után a határon túl élők megéltek?

Németh Zsolt, államtitkár, KÜM: 2004. december 5. után Erdélyben egyes kocsmáknak a falára azt írták ki, hogy magyar állampolgárokat nem szolgálunk ki. Ez volt az indulópont, ehhez képest kellett eljutnunk az elmúlt kilenc esztendőben oda, hogy meggyőződésem szerint a határon túli magyarok, azok megint bizalommal, reménykedve tekintenek egy erősödő anyaországra, és mi, Magyarország pedig úgy tekintünk a határon túli magyarokra, hogy ők pedig számíthatnak miránk. Mindenféle apró politikai vagy adott esetben stratégiai kérdésben és aggodalomban számíthatnak az anyaországra. Ezt tartom a legfontosabb változásnak az elmúlt három esztendőben.

Mv: Nemrég volt ugye a székelyek által szervezett nagy élőlánc, amely Európa figyelmét felhívta a magyar kisebbségekre a határon túl és az ő jogaikra, amelyek megilletnék őket az Unióban. Nagy büszkeség az most már régóta a magyar külpolitikában és egyébként a Délvidéken is, hogy a vajdasági autonómia az működik. Most az Alkotmánybíróság hozott egy határozatot, amelyet kicsit nehezen lehet érteni. Sokan úgy fordították le, hogy lényegében csorbítják a vajdasági autonómiát. Ön hogyan értékeli az Alkotmánybíróság döntését?

Németh Zsolt: Minden határon túli magyar közösség ma már az autonómiában fogalmazza meg a stratégiai célkitűzését és az új alaptörvény pedig arról szól, hogy mi ezek az autonómiatörekvéseket támogatjuk a magunk diplomáciai eszközeivel. A vajdasági ügyben pedig valóban az egy nagyon fontos dolog, hogy ott van egy működő autonómia. Ez az elmúlt éveknek egy nagyon jelentős eredménye. A kulturális autonómia törvény az működik, van Magyar Nemzeti Tanács. Megválasztható ez a nemzeti tanács, ez intézményeket tud fönntartani. És ne feledjük el, hogy van egy másik fontos eleme ennek a vajdasági autonómiának, ez pedig maga a tartománynak az autonómiája. Az Alkotmánybíróságnak a döntése az a tartománynak, a vajdasági tartománynak az autonómiájáról szól, és én úgy értelmezem, hogy – egy – hat hónapig lehetőséget ad az Alkotmánybíróság arra a vajdasági tartománynak, hogy kijavítsa azokat a hibákat, amelyek a statútumában vannak, és ezek a hibák, ezek pedig nem jelentik azt, hogy ne lenne joga a tartománynak autonómiára a jövőben is. Ugyanakkor nem helyezheti kívül magát Szerbia szuverenitásán a vajdasági tartomány.

Mv: Lényegileg ez a területi autonómiáról szól.

Németh Zsolt: A vajdasági tartománynak a területi autonómiájáról, ezen túlmenően ugye van a vajdasági magyaroknak a kulturális autonómiája, és egy harmadik fontos eleme a vajdasági magyarok törekvéseinek, hogy a magyarok által lakott önkormányzatoknak az együttműködését ők is el akarják mélyíteni. Az szintén egy területi autonómia-elem.

Mv: Ukrajna. Sokan azt mondják, ami Ukrajnában történik, az forradalom. Ezt persze Budapestről önmagában is fontos dolognak tarthatjuk, de a legfontosabb az, hogy a kárpátaljai magyarságra nézve ennek milyen következményei lehetnek?

Németh Zsolt: Én három éjszakával ezelőtt ott voltam a kijevi főtéren, a Majdanon, és azt kell mondanom, hogy én ezt forradalomként éltem meg, amit ott láttam. Egy barikádokkal körülvett téren énekelnek a rockzenekarok, ezrek-tízezrek vannak jelen. Forró teát osztanak, ételt osztanak, sátrakban kitartanak. Mi mellett – ez a kérdés. És én úgy gondolom, hogy alapvetően ez a megmozdulás, ez Ukrajnának az európai elkötelezettségét tükrözi. Azért tüntetnek ezek az emberek, mert nem akarnak visszasüllyedni a posztszovjet valóságba, és ebben mindenféleképpen számíthatnak Magyarország támogatására. A vajdasági magyaroknak elemi érdeke az, hogy Ukrajna Európa felé mozogjon.

Mv: Már a kárpát-ukrajnai magyaroknak...

Németh Zsolt: Bocsánat, a kárpátaljai magyaroknak alapvető érdeke, hogy Ukrajna Európa felé mozogjon. Mi akkor tudunk igazán őnekik segíteni, hogyha Ukrajna azt látja, hogy a kárpátaljai magyarok és Magyarország egyet mond. Mi egyek vagyunk. Mi tudjuk úgy hatékonyan segíteni a kárpátaljai magyarokat, hogyha segítjük Ukrajnát. Magyarország pedig ebben az elmúlt időszakban következetes volt. Úgy gondoljuk, hogy Ukrajnának továbbra is nyitva kell tartani az európai integrációnak a lehetőségét, és bízunk abban, hogy a belpolitikai válságot tárgyalásos úton rendezni fogja tudni az ukrán hatalom és az ukrán ellenzék. Ez a magyar és ez az összeurópai érdek.

Mv: Államtitkár úr, köszönöm, hogy elfogadta a meghívásunkat.

Németh Zsolt: Köszönöm szépen.

(Külügyminisztérium)