Támogatjuk Ukrajna területi integritásának, egységének a megőrzését - hangsúlyozta Németh Zsolt államtitkár a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában 2014. március 19-én.
Mv: A Krím Oroszországhoz csatolása után állítólag mintegy százezer ember fog elköltözni a félszigetről. A radikális ukrán Szabadság Párt a magyarok által legsűrűbben lakott beregszászi járásba helyezné el a menekültek egy részét. Németh Zsolttal, a Külügyminisztérium államtitkárával folytatjuk, akit telefonon kapcsolunk Kárpátaljáról, ahová hivatalos látogatásra érkezett. Jó estét kívánok!
Németh Zsolt, államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok!
Mv: Ugye a Szabadság Pártról van szó, akik eddig 150 krími menekült családot helyeznének el, de többről is szó lehet. Hogyan fogadták a betelepítés hírét a helyi magyarok? Azt hiszem, Ungváron tartózkodik Ön.
Németh Zsolt: Beregszászon vagyok, és a nap folyamán a megyei vezetéssel, az új kormányzóval, a tanácselnökkel találkoztam. És biztosítottam őket arról, hogy Krím ügyében számíthatnak Magyarország támogatására, Magyarország nem fogadja el a krími népszavazást, támogatjuk Ukrajna területi integritásának, egységének a megőrzését. És támogatjuk azokat a szankciókat is, amelyeket az Európai Tanács el fog fogadni. Ugyanakkor fel szeretnénk gyorsítani Ukrajnának az európai integrációját, ennek érdekében önálló magyar javaslatoknak a sorát tettük le már az asztalra, így például a vízumkényszernek a föloldása vagy a gázellátásnak a biztosítása Magyarország részéről. Illetőleg hát nagy politikai esemény is a héten lesz, amikor alá fogja írni Ukrajna végül azt a társulási megállapodást, amit egyébként november végén kellett volna aláírni, és akkor nem hal meg 88 ember. Ami a krími menekülteket illeti, ez a Szvobodának egy kérdése, felvetése. Azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatban Ukrajnának nagyon világos nemzetközi kötelezettségei vannak, nem lehet megváltoztatni a nemzetiségileg lakott területeknek az etnikai összetételét, és...
Mv: Egyébként – bocsásson meg – a Szvoboda, a Szabadság Pártnak ez lenne a burkolt célja ezzel? Hiszen itt szakértők azt mondják, hogy most még csak 150 család, de összesen a Krímből százezren fognak a következő hónapokban elvándorolni. Egy részük Kárpátaljára jönne, és nyilvánvalóan nem véletlenül.
Németh Zsolt: Ha száz, ha százezer, ha kétszázezer, ha egymillió, nem lehet megváltoztatni az Európa Tanácsnak a vonatkozó konvenciói alapján egy területnek az etnikai összetételét. És semmilyen jellegű szándékot a megyei vezetés részéről nem tapasztaltam, épp ellenkezőleg: a megye, az kifejezetten a békés nemzetiségi együttélésnek és a stabilitásnak a szigetének számít, és ezt a fajta jellegét próbálják fönntartani a megyének. És mi ebben támogatjuk őket.
Mv: Milyen hatása volt a helyi magyaroknak a népszavazásnak, a vasárnapi népszavazásnak, és végeredményben ennek következtében a Krím Oroszországhoz való csatolásának? Hiszen ez, gondolom, sokkolta az ukrán közvéleményt, benne a magyarokat is.
Németh Zsolt: Természetesen. Tehát egyértelmű, hogy a kárpátaljai magyarok, azok nem erőszakos elszakadásban gondolkodnak, mint aminek most itt a szemtanúi lehetünk. Hanem ha valamiben, akkor a demokratikus jogérvényesítésben, adott esetben a decentralizációban, az önkormányzatoknak a társulásában. Tehát nagyon nagy különbség van az erőszakos elszakadás és mondjuk a demokratikus autonómiatörekvések között, és a magyarok e tekintetben egyértelműen ez utóbbi utat választják.
Mv: Nyilvánvalóan, a magyarok ott akarnak a szülőföldjükön maradni Kárpátalján. De mi a garancia? Milyen kisebbségügyi garanciákat kapott mai nap során akár Ön államtitkárként, hogy az új ukrán államban egy ilyen sokkszerű krími fejlemények után mondjuk nem lesznek kisebbségeket korlátozó jogszabályok Ukrajnában, akár a magyarokra vonatkozóan?
Németh Zsolt: Nagyon fontos kérdést tett föl, és itt jó hírekkel tudok szolgálni, megkezdődött az ukrán közigazgatási reformnak az előkészítése. És az önkormányzatoknak a szabad társulásának az elve, az hangsúlyosan szerepel ebben az elgondolásban, ami itt a kárpátaljai magyarok számára is kulcsfontosságú. Nagyon fontos számukra a nyelvtörvény, a nyelvtörvénnyel kapcsolatban szintén létrejött egy parlamenti bizottság, amely úgy tűnik, hogy érvényesíteni fogja az alapvető nemzetiségi elvárásokat. Erre vonatkozóan egyébként az ukrán elnök részéről is kapott a magyar nagykövet egyértelmű ígéretet, a magyar külügyminiszter is kapott erre vonatkozóan ígéretet. A harmadik kérdés, az az oktatásügy. Az oktatás ügyében a magyarok arra törekszenek már régóta, hogy önálló tankerülettel rendelkezzenek, és képesek legyenek az oktatási intézményrendszerüknek a nagyfokú autonómia keretében történő működtetésére, és...
Mv: Bocsásson meg, államtitkár úr, hogy itt félbeszakítom, de az autonómia szót használta előbb. Ezt a szót Önök már az államközi tárgyalásokon használják? A helyi magyar kisebbség ezt fölveti már politikai programként, vagy egyszerűen csak magyarok magyarok között beszélnek erről?
Németh Zsolt: Az autonómiának a fogalma, az – ahogy az előbbiekben jeleztem – az önkormányzatoknak a szabad társulásának a formájában megjelenik, és az, azt gondolom, hogy mindenféleképpen egy fontos fejlemény. De amit ebben a kérdésben fontos hangsúlyoznom, hogy nem nekünk kell megmondani, hogy mit akarnak vagy akarjanak a kárpátaljai magyarok, hanem őnekik, és őnekik kell az ezzel kapcsolatos ütemezést is meghatározni. Ezért a magyar diplomácia arra törekszik, hogy a legitim képviselők által megfogalmazott célkitűzéseket próbálja meg hangsúlyosan támogatni, képviselni és érvényesíteni az ukrán féllel való tárgyalásokon.
Mv: Tehát akkor Önnek ezt fölvetik majd a közeljövőben, ezt az igényt.
Németh Zsolt: Amennyiben fölvetik, mi azokat a célkitűzéseket örömmel fölvállaljuk.
Mv: Németh Zsolt, köszönjük szépen, hogy a rendelkezésünkre állt! Viszonthallásra!
Németh Zsolt: Köszönöm szépen, viszonthallásra!
(Külügyminisztérium)
