Németh Zsolt parlamenti államtitkár a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorának nyilatkozott 2014. január 20-án.
Mv: A szerb alkotmánybíróság döntéséről sajnálattal értesült Magyarország Külügyminisztériuma. Bár tiszteletben tartja az ítélkezés függetlenségének elvét, aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a határozat korlátozza a Magyar Nemzeti Tanács hatásköreit. A Külügyminisztérium Brüsszelben tartózkodó államtitkárát, Németh Zsoltot, Moszkovits János hívta fel telefonon.
R: A szerb alkotmánybíróság korlátozza a Magyar Nemzeti Tanács, illetve hát a kulturális autonómia hatásköreit.
Németh Zsolt: Szerzett kisebbségi jog amelynek a korlátozására kerül sor, úgy gondoljuk, hogy noha az örvendetes, hogy elismeri az autonómiához való jogát, az alkotmánybíróság, a szerbiai kisebbségeknek, mégis megszüntet alapvető, eddig létező kisebbségi jogokat. És ez a visszalépés az, ami elfogadhatatlan. Elvárjuk azt, hogy találja meg a módját, hogy törvénymódosítással helyreállítsa a kisebbségi jogokat. Ezeken a területeken a szerb törvényhozás.
R: Államtitkár úr, épp a kulturális autonómia alapelveit kérdőjelezte meg a szerb alkotmánybíróság.
Németh Zsolt: Így van, de az a tény, hogy a kisebbségi autonómiának a létjogosultságát meghatározó életterületeken, mint az oktatás, a kultúra, a média, a nyelvhasználat, immáron az alkotmánybíróság is jóváhagyta, ezt mindenféleképpen üdvözni tudjuk. Azt azonban határozottan elvárjuk, hogy a megszüntetett kisebbségi jogosítványokat találja meg a módját, hogy miként adja vissza, a szerb törvényhozás, a nemzeti tanácsoknak.
R: Van egy furcsa kitétel is, a szerb alkotmánybíróság határozatában, nevezetesen az, hogy törölte a kisebbségi nemzeti tanácsok azon jogát, hogy együttműködjenek az anyaországi állami szervekkel.
Németh Zsolt: Így van, ezt különlegesen sérelmesnek tartjuk, ez is indokolja azt, hogy a Külügyminisztérium azonnal fontosnak tartotta, hogy kinyilvánítsa ebben a kérdésben a véleményét. Ez ellentétes az alapvető nemzetközi jogelvekkel. Így például az Európa Tanácsnak a határon túli, nemzeti kisebbségek illetőleg az anyaországoknak a kapcsolatát szabályozó Velencei Bizottságnak a jelentésével is. Úgy gondoljuk, hogy ez is indokolja azt, hogy alapvető törvénymódosításra van szükség. Hogy lehetővé váljon újra a jogszerű kapcsolattartás, az autonómiák és az anyaországok között.
R: Államtitkár úr, ön most éppen Brüsszelben van a külügyminiszterek tanácskozásán. Szerbia pedig épp holnap kezdi a csatlakozási tárgyalásokat, Brüsszelben. Lát-e lehetőséget arra, hogy a magyarság szerzett jogai tovább ne csorbuljanak, illetve bővüljenek a jogai. Illetve, bővüljön a kollektív jogrendszer, hiszen látjuk azt, hogy Szlovákia és Románia miután csatlakozott az Európai Unióhoz, visszavett az ígéreteiből, illetve nem tartotta be az ígéreteit. Visszavett a jogokból.
Németh Zsolt: Úgy gondoljuk, hogy a magyar–szerb kapcsolatok azok rendkívül fejlettek, intenzív párbeszéd zajlik a két fél között. A kétoldalú csatornákat kívánjuk kihasználni, a véleményünknek az érvényesítésére. Természetesen, mindenféleképpen segítheti a kétoldalú érdekérvényesítést az, hogy jelenleg az európai integrációnak egy olyan folyamata kezdődik meg, ami átvilágítja az egész szerb jogrendszert, és ez kiváló alkalom arra, hogy adott esetben a kisebbségi jogok területén is érvényesüljenek azok az alapvető normák, amelyek egyébként a mi támogatásunkat élvezik, kisebbségi jogok vonatkozásában.
Mv: Németh Zsolt külügyi államtitkárt hallottuk a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács jogkörét korlátozó szerb alkotmánybírósági döntésről.
(Külügyminsiztérium)