Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára szerint az emberek nagy része a történelem kritikus, drámai pillanataiban nem teszi meg azt, amit megtehetne, hanem visszahúzódik, ezért van különös jelentősége annak, ha vannak, akik mégis a cselekvést választják. Az államtitkár erről a budapesti lengyel nagykövetség, a Lengyel Intézet és a Holokauszt Emlékközpont által az embermentő Henryk Slawik emlékére szervezett konferencián beszélt 2012. szeptember 14-én.

Bába Iván kifejtette: idősebb Antall József és Henryk Slawik tudták: annak, hogy embereket mentettek a világháború évei alatt, súlyos következményei lehetnek, mégsem riadtak vissza, tették a dolgukat. Múlt vasárnap Raoul Wallenberg embermentőre emlékeztek: a svéd diplomata is tudta, hogy cselekednie kell, és azt is, hogy tetteiért nem feltétlenül "földi hála lesz a fizetsége" – idézte fel. Henryk Slawik is ugyanezt az utat választotta, amikor a Magyarországra menekülő lengyel közösséget segítette – hangsúlyozta.

Roman Kowalski budapesti lengyel nagykövet kiemelte: Henryk Slawik életével tanúságot tett arról, hogy lehetséges embernek maradni, a méltóságot megőrizni a legkegyetlenebb időkben is. Az embermentők ma is igazodási pontot, értékes példát jelentenek – mutatott rá.  Kitért arra is, hogy a magyarok kivételes segítséget nyújtottak a lengyeleknek a második világháború alatt, és ezt máig őrzik az emlékezetükben. Azokban az években nem valamely pusztító természeti erő idézte elő a tragédiát, hanem emberek, ember fordult az ember ellen – emlékeztetett. Megjegyezte, szörnyű, sötét időszak volt ez az emberiség történetében, és sokan szolgálták a pusztító rendszert.

Ilan Mor budapesti izraeli nagykövet azt mondta, Henryk Slawik zsidó gyermekeknek is segített, mert a nácik még irántuk sem éreztek kegyelmet, tőlük is el akarták venni a jövőjüket. A holokauszt túlélői ma is emlékeznek az embermentőkre, arra, ahogyan a nem zsidók segítettek a zsidóknak, ahogyan a különböző hátterű emberek összefogtak egy célért: hogy zsidókat mentsenek – hangoztatta. Hozzátette: ennek emlékére alapították a Jad Vasem Intézetet.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis budapesti amerikai nagykövet arról beszélt, hogy Henryk Slawik bátorsága ezrek életét mentette meg, és tettei segítségnyújtásra ösztönöztek másokat is. Bárcsak azt lehetne mondani, hogy a gyűlölet, amely annak idején milliókat pusztított el, mára eltűnt a világból – fogalmazott. Kifejtette, jelenleg már nem kell olyan nagy áldozatot hozni, mint Henryk Slawik tette, de ma is ki kell állni az antiszemitizmus ellen.

Karin Olofsdotter budapesti svéd nagykövete hangsúlyozta: bár Wallenbergről gyakran az a kép él, hogy magányosan mentette az életeket Budapest utcáin, nem volt egyedül, mások is részt vettek az embermentésben.

Henryk Slawik lengyel politikus és újságíró több ezer ember, lengyel civilek és katonák, köztük mintegy 5000 zsidó életét mentette meg. Slawik a Lengyel Polgári Bizottság vezetőjeként 1939-től együttműködött a magyar menekültügyi kormánybiztossal, idősebb Antall Józseffel. Munkájuk eredményeként a Magyarországra menekült lengyel zsidó gyermekeknek Vácon árvaházat és iskolát hoztak létre, amely hivatalosan a Lengyel Tiszti Árvák Otthona néven működött.

Henryk Slawik idősebb Antall József mellett is mindvégig kitartott, még akkor is, amikor 1944-ben, Magyarország német megszállásakor a Gestapo kínzással igyekezett kicsikarni belőle tanúvallomást. 1944-ben a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg. A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet 1990-től a Világ Igazai között tartja számon.

(MTI, Külügyminisztérium)