A Külügyminisztérium 1945-1950 közötti működését taglaló könyvet mutattak be 2014. január 13-án a Magyar Külügyi Intézetben (MKI). Az eseményen Bába Iván, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára azt mondta, abban az időszakban „szomorú folyamat” következtében az alapvetően demokratikus elvek alapján létrehozott fontos állami intézmény pártintézménnyé vált.
Az államtitkár Sáringer János Iratok a Magyar Külügyminisztérium történetéhez 1945-1950 című könyvének bemutatóján felszólalva kiemelte: az elmúlt időben megnövekedett az érdeklődés az intézménytörténeti kutatások iránt, ennek oka, hogy a második világháború utáni időszakból, az egypárti diktatúra idejéből származó levéltári anyagok hozzáférhetővé váltak, a kutatás szabad lett.
Az 1945 utáni időszakról sorra jelennek meg a tanulmányok, kevésbé kutatott téma azonban a Külügyminisztérium intézményi története – közölte. Hozzátette: a második világháború utáni önálló Külügyminisztérium történetének feldolgozása a nyolcvanas évek második felében kezdődött.
Bába Iván szerint a most bemutatott mű jól használható összegzés, pontos képet ad az 1945-1950 közötti meghatározó, tragikus változásokat hozó korszakról. A könyv jó tájékozódási lehetőséget jelent, fontos és érdekes dokumentumok gondos válogatása.
Az államtitkár arra is kitért, hogy a kötet nagy erénye a bevezető tanulmány, amely a tárca második világháború utáni újjászervezéséről, működéséről szól. Jól nyomon követhető az a szomorú folyamat, amelynek következtében egy alapvetően demokratikus elvek alapján létrehozott fontos állami intézmény a kommunista berendezkedés sémáját átvéve pártintézménnyé vált – mondta.
Az eseményen Fejérdy Gergely, az MKI főmunkatársa is azt hangsúlyozta, hogy a második világháborút követően a pártpolitika nagyon hamar előtérbe került a magyar külpolitikában, és a kommunista párt érdekei érvényesültek.
A szakértő szerint a bemutatott iratgyűjtemény fontos hiánypótló mű, alapos anyag. Izgalmas korszakot ölel fel, amelyet még tisztázni kell, alaposan meg kell vizsgálni.
Úgy látja, a könyv által végigkövethető a külügyi szakembergárda kicserélődése, továbbá az is, hogy miként változott meg a magyar külpolitika szellemisége. A kötet kézzelfoghatóvá teszi a külügyi dolgozók munkáját, és segítségével nyomon követhetők azok a nehézségek, amelyekkel akkoriban minden magyar állami intézménynek szembe kellett néznie – mondta Fejérdy Gergely.
(MTI)
