Európa versenyképességének javításához erős kohéziós politikára van szükség, ezért az a feladatunk, hogy visszaverjük az annak forrásait érő támadásokat – hangsúlyozta Martonyi János az Európai Unió többéves pénzügyi keretéről szóló konferencián 2011. november 28-án Budapesten.

Társadalmi vitát kezdeményezett a Külügyminisztérium az EU 2014 és 2020 közötti többéves keretköltségvetéséről. A nyitókonferenciát számos neves politikus, szakember és a civil szféra képviselőinek részvételével rendezték meg a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) dísztermében.

A tanácskozást megnyitva Martonyi János emlékeztetett arra, hogy a többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslat központi eleme a kohéziós politika, amelyre azért van szükség, hogy a tagállamok közötti gazdasági különbségek mérséklődjenek, illetve eltűnjenek.

A miniszter hangsúlyozta: van egy csoport – a soros elnökséget ellátó Lengyelországot nem számítva 13 országot tömörítő „Kohézió Barátai” –, amely nagyon határozottan kiáll a politika megtartása mellett. Egyik feladatunk a kohéziós politikát érő támadások visszaverése – mutatott rá Martonyi. Hozzátette, a magyar diplomácia készen áll arra, hogy érdekeit érvényesítse: „mi realisták vagyunk, erős kohéziós politikát szeretnénk, ha ennek ára van, akkor arról alkudni kell.”

Martonyi: elfogadhatatlan bizottsági javaslat

Martonyi János nem rejtette véka alá, hogy a kohéziós források tervezett megnyirbálása különösen előnytelen lenne Magyarország számára. A miniszter szerint a Magyarországnak szánt források csökkenésének egyik oka, hogy általános kifizetési korlátot (capping) vezetnének be, ami azt jelenti, hogy minden tagállam legfeljebb a bruttó hazai termék (GDP) 2,5 százalékának megfelelő összeghez juthat hozzá a kohéziós forrásokból. Másrészt az Európai Bizottság Magyarország szempontjából kedvezőtlen növekedési prognózisok alapján dolgozta ki tervét.

Martonyi utalt arra, hogy a Magyarország számára allokált forrás körülbelül 20 százalékkal lenne kevesebb, mint a jelenlegi, 2007 és 2013 közötti pénzügyi ciklusban. „Ez egy súlyos összeg, ez Magyarország számára politikailag elfogadhatatlan” – jelentette ki a külügyminiszter.

A miniszter a többéves pénzügyi keretről folyó tárgyalásokat is döntően befolyásoló válságról szólva leszögezte: elengedhetetlen, hogy minden tagállam „rendet tegyen a háza táján” vagyis az államháztartásában. A magyar diplomácia vezetője szerint emellett „fokozatosan fel kell építeni a közös felelősség érvényesítésének pénzügyi eszközeit”, el kell indulni az adósságok közössé tétele felé – mutatott rá. A miniszter megerősítette: Magyarország szándéka továbbra is az, hogy csatlakozzon az euróövezethez és egyúttal az EU centrumához, amely az ország alapvető politikai és gazdasági érdeke.

Győri: lelassult tárgyalások

Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár a konferencián aggodalmának adott hangot, amiért a pénzügyi keretről szóló tárgyalások a válság következtében lelassultak. „Folyik a vita, de nem jutottunk el arra a szintre ahová kellene” – mondta. Utalt arra, hogy maga a keretköltségvetés sem elválasztható az uniós gazdaságtól, a közös politikákra fordított források hozzájárulnak az EU versenyképességének növeléséhez.

Az államtitkár elmondta, hogy az MTA-n tartott konferencia egy fontos társadalmi konzultáció kezdete, amelybe a civil társadalmat és minden érintetett be kíván vonni a kormányzat: „Ezáltal okosabbak szeretnénk lenni, hogy jobban tudjuk képviselni az önök érdekeit, hogy a tárgyalássorozatból Magyarország a lehető legjobb eredménnyel kerüljön ki”. Győri kiemelte azt is, hogy a tervek szerint a többéves pénzügyi keret minden egyes „szeletének” is külön szakmai konferenciát szentel Magyarország. Az államtitkár hozzátette: a társadalmi konzultációra kitűnő eszköz az EU-zseton néven útjára bocsátott blog is, ahol mindenki bekapcsolódhat a szakmai diskurzusba.

Lewandowski: bőkezűség helyett önkorlátozás

Janusz Lewandowski költségvetésért és pénzügyi programozásért felelős uniós biztos az eseményen azt fejtegette, hogy ambiciózus, de realista a Bizottságnak a 2014-2020 közötti időszakra tett költségvetési javaslata. Szerinte a Lisszaboni Szerződés több új kötelezettséget határozott meg az unió számára, emiatt csökkennek a tagállamoknak szánt kifizetések és a korábbi „bőkezűség időszakát” az „önkorlátozás ideje” váltja fel.

A lengyel nemzetiségű biztos beszélt arról, hogy a Bizottság elképzelése szerint a közös agrárpolitikára fordítandó források részaránya csökkenne a teljes költségvetésen belül, hogy más területekre – például a kutatás-fejlesztésre, az oktatásra és az EU külső kapcsolataira – több pénzt különíthessenek el. A kohéziós politikával kapcsolatban hangsúlyozta: ez „nem a szegények jótékonysági intézménye”, hanem a versenyképesség növelésének és a különbségek kiegyenlítésének eszköze.

(eu.kormany.hu)