Magyarország Külügyminisztériuma idén hatodik alkalommal rendezi meg 2013. november 7-én és 8-án a Budapesti Emberi Jogi Fórumot. Az előző évekhez hasonlóan a konferencia lehetőséget biztosít az emberi jogok nemzeti és nemzetközi szakértői, kormányzati és nem kormányzati szervezetek képviselői, valamint a tudományos élet számára a közös érdeklődésre számot tartó aktuális emberi jogi kérdések megvitatására.

Az eddigi tanácskozásokon a résztvevők áttekintették a Raoul Wallenberg emlékévhez kapcsolódóan az emberi jogi jogvédők helyzetét, a kisebbségek jogait az ENSZ Kisebbségi nyilatkozat 20. évfordulója alkalmából, a budapesti székhelyű Népirtás megelőzés Központ szerepét a népirtás megelőzéséről. Tematikus viták zajlottak az emberi jogi oktatás, a szólásszabadság kérdése, a személyek szabad mozgása, a nők és a gyermekek jogai, a vízhez való jog, illetve a védelmi felelősség elve tárgyköreiben. A korábbi fórumok olyan aktuális kérdéseket is napirendre tűztek, mint az „Arab tavasz” eseményei, az ENSZ Emberi Jogi Tanács szerepe, valamint a választási megfigyelés jelentősége, valamint az Európai Unió emberi jogi politikája.

A VI. Budapesti Emberi Jogi Fórum elismert hazai és nemzetközi szakértők előadásában a következő négy emberi jogi témakört tűzi napirendjére:

1. Az emberi jogok és fenntartható fejlődés
A fenntartható fejlődési célkitűzések (SDG) kidolgozásának folyamatához kapcsolódóan a klímaváltozás, energia, víz, gazdasági fejlődés, élelmiszerbiztonság emberi jogi aspektusai. Említésre méltó, hogy a 2015 utáni fenntartható fejlődési keret kialakítását végző ENSZ munkacsoport társelnöki feladatait hazánk látja el.

2. Hit- és vallásszabadság
Az Európai Unió és hazánk számára is kiemelten fontos a vallásszabadság, a vallási kisebbségek védelme és ezért különösen aktuális a júniusban elfogadott uniós Hit- és vallásszabadságról szóló iránymutatásainak bemutatása és megvitatása.

3. Emberi jogok és média
A tavalyi fórum internet-szabadság témakörének utókövetéseként a média mint „negyedik hatalmi ág” panel a médiaszabályozás, közösségi média, a riporterek emberi jogai, a média sokszínűsége és a személyiségi jogok és személyes adatok védelme témakörét vizsgálja.

4. A sérülékeny csoportok védelme emberi jogi perspektívából
A diszkrimináció tilalma elvének deklarálásán túlmenően a kirekesztettség, a kapcsolati erőszak, hajléktalanok, a gyermekek, a fogyatékosok, a migránsok, a menekültek jogai védelmének gyakorlatba történő átültetése és az erre vonatkozó nemzetközi tapasztalatok megosztása az elhúzódó gazdaság válság körülményei között különös aktualitással bír.

(Külügyminisztérium)