A Szíria elleni szankciók szigorítását határozták el az Európai Unió tagállamainak külügyminiszterei 2012. július 23-án Brüsszelben. A Külügyek Tanácsa áttekintette a keleti partnerségi együttműködés helyzetét is, majd az EU-tagállamok külügyminiszterei találkoztak a hat érintett országot képviselő partnereikkel.

A külügyminiszteri találkozóról a magyar sajtót tájékoztatva Martonyi János úgy fogalmazott: Szíriában súlyos a helyzet, ugyanakkor gyorsan változik is.

Mint mondta, a most megerősített fegyverszállítási tilalom az ellenzékre is vonatkozik, de az utóbbit közös nyilatkozatuk szerint minden más területen támogatásban részesítik. Ezek közül kiemelte a humanitárius teendőket és a kommunikációt.

A miniszterek úgy döntöttek, hogy 26 személlyel és három céggel, illetve szervezettel bővítik az utazási és pénzügyi szankciókkal sújtott szíriai fizikai és jogi személyek listáját, továbbá szigorítják a fegyverembargó ellenőrzését is a közel-keleti országba tartó szállítmányokon. Összesen már a 17. szankciószigorításról van szó a damaszkuszi rezsim ellen.

Az uniós tagállamok kormányainak gondoskodniuk kell arról, hogy az európai repülőtereken, kikötőkben és felségvizeken ellenőrizzék azokat a hajókat vagy repülőgépeket, amelyek Szíriának szánt fegyverek vagy egyéb tiltott eszközök szállításával gyanúsíthatók.

Martonyi János jelezte: a következő napokban esedékes tájékoztatás alapján el kell dönteni azt is, hogy Magyarország tarthat-e még személyzetet damaszkuszi nagykövetségén, vagy erre már nincs lehetőség. „Humanitárius, konzuli segítségi okokból szeretnénk ott maradni. Hogy ott tudunk-e maradni, azt most nem tudom megmondani” – fogalmazott. Kérdésre válaszolva jelezte azt is, hogy szükség esetére kész az evakuálási terv.

Hangsúlyozta, hogy a nagykövetség már eddig is segített embereknek, akik el akartak menni az országból, és méltatta a személyzet „egészen kivételes” helytállását. Emlékeztetett továbbá arra, hogy jelenleg a magyar nagykövetség látja el Nagy-Britannia, Ausztrália és Kanada képviseletét is.

Alapvető európai érdek a párbeszéd folytatása Ukrajnával

Találkoztak az uniós miniszterek a Keleti Partnerséghez tartozó országokból (Ukrajna, Fehéroroszország, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország) érkezett kollégáikkal, hogy a következő partnerségi csúcstalálkozóig elvégzendő feladatokról tárgyaljanak. Ezt megelőzően 27-es körben is tárgyaltak a térségről.

A magyar külügyminiszter alapvető európai érdeknek nevezte, hogy Ukrajnával folytatódjék a párbeszéd, ne szigeteljék el az országot. Hozzátette ugyanakkor: „nagyon érzékeny korszak van”, ezért szóvá kell tenni az ukrán vezetésnek mindazt, ami az unió részéről kifogásokat vált ki.

Stratégiai célkitűzés, hogy az elszigetelés helyett megpróbálják az országot minél közelebb hozni az Európai Unióhoz, fejtette ki.

Bejelentette: javasolta kollégáinak, hogy a témát az ősszel tartandó ukrán parlamenti választások után ismét tűzzék a külügyi tanács napirendjére, hiszen az ottani fejlemények kiemelt jelentőségűek az EU keleti partnerségi politikájának szempontjából.

Martonyi János hangoztatta, hogy a Keleti Partnerség rendszeréhez tartozó országok helyzete továbbra is nagyon különböző a belpolitikai fejleményeket illetően.

Mint mondta, Moldova a „mintatanuló”, mert úgy tűnik, hogy belső gondjait megoldotta, és rövid időn belül befejezhetők vele a társulási és az átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra vonatkozó tárgyalások.

Grúziával szintén jól haladnak a tárgyalások a megállapodásokról.

Fehéroroszország esetében viszont a külügyminiszter úgy fogalmazott: „semmi jóról nem lehet beszámolni”. Emlékeztetett, hogy a politikai foglyok továbbra is börtönben vannak, nincsenek politikai engedmények.

Közös energiapolitika

A Külügyek Tanácsa zsúfolt napirendű ülésén kötetlen eszmecserét folytattak arról is, milyen külpolitikai lehetőségek állnak az EU rendelkezésére a közös energiapolitika célkitűzéseinek megvalósításához. Egyetértettek abban, hogy az energiaellátás az egyik legkomolyabb biztonságpolitikai kérdés is. Martonyi János úgy vélte: az energiabeszerzés szempontjából fontos partnerekkel stabil stratégiai kapcsolatok, folyamatos tárgyalások kellenek. Szükség van szerinte kemény, egységes uniós pozíciókra is.

Új EU-műveletek Afrikában

A miniszterek engedélyt adtak három új uniós műveletre Afrikában. Nigerben az unió támogatja az ottani biztonsági erők kiképzését, Dél-Szudánban az egyik repülőtér biztonsági felügyeletét segíti, Szomália körzetében pedig a tengerészeti képességek kifejlesztését célozza az akció. Tervez egy missziót az EU Líbiában is.

A többi közép-európai ország mellett Magyarország is támogatta ezeket a műveleteket, de Martonyi János jelezte, hogy figyelni kell arra: a jelenleg folyamatban lévő missziók se szenvedjenek sérelmet emberi, technikai vagy anyagi forrásokban, különös tekintettel a nyugat-balkáni küldetésekre (Koszovó, Bosznia-Hercegovina).

(MTI, eu.kormany.hu)