Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködésének lehetőségeiről tanácskoznak csütörtökön a Külügyminisztériumban, Martonyi János külügyminiszter azt emelte ki, hogy Magyarország és Kína stratégiai partnerek, kitűnőek a kapcsolataik, és azokat a továbbiakban is minden területen erősíteni kell. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt hangsúlyozta, hogy Kelet-Közép-Európa a gazdasági válság ellenére is politikailag stabil régió, és ez nagyon fontos szempont a 21. században.
A külügyminiszter a Kína-Közép- és Kelet-Európa szimpózium csütörtöki megnyitóján azt mondta, a magyar külpolitika alakításában új irányvonalként határozták meg a globális nyitás fontosságát. Magyarország mindent megtesz azért, hogy új partnereket találjon valamennyi kontinensen - mutatott rá. Úgy fogalmazott, ez a nyitás tettekben is megnyilvánul, példaként említve, hogy Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy Györgyöt a magyar-kínai kapcsolatok fejlesztéséért felelős biztosnak nevezte ki. Megjegyezte, Magyarország azonban nemcsak a közelmúltban kezdett érdeklődni Kína iránt.
Martonyi János kiemelte, a világ országai versengenek a kínai befektetőkért, és a közép-európai régióban együttműködésre van szükség azért, hogy a térség államai vonzónak tűnjenek a kínai vállalatok előtt.
Matolcsy György a rendezvényen hangsúlyozta, Kelet-Közép-Európa a gazdasági válság ellenére is politikailag stabil régió, és ez nagyon fontos szempont a 21. században. Mint mondta, erősíteni kell az együttműködést Kína és Kelet-Közép-Európa között, és ezt az új stratégiai partneri kapcsolatot szilárd alapokra kell építeni.
A tárcavezető arról is beszélt: a válság rávilágított arra, hogy új egyensúlyt kell találni az állam és a piac viszonyában, erős államra van szükség. Emellett új szabályozást kell kidolgozni a pénzügyi szektorban, mert önszabályozó piac nem létezik, azt az államnak kell szabályoznia - hangoztatta. Azt mondta: a 21. században kiemelt szerep jut az innovációnak, az oktatásnak és a kutatás-fejlesztésnek, és ezeken a területeken is hatékony együttműködést alakíthatnak ki Kínával.
Matolcsy György továbbá felhívta a figyelmet a munkahelyteremtés fontosságára is, mert - mint mondta - egy ország fejlődéséhez elengedhetetlen az ipar nyújtotta szilárd alap. Megjegyezte, erre Kína is bizonyíték.
Szong Tao (Song Tao) kínai külügyminiszter-helyettes a tanácskozáson kiemelte, a gazdasági válság megmutatta, hogy minden országban folyamatos reformokra van szükség, csak így lehet megfelelni a kihívásoknak. Az országok kölcsönösen függnek egymástól, és ebben a helyzetben Kína nem teheti meg, hogy csak Ázsiára összpontosítson külkapcsolatai építésében, ahogyan Kelet-Közép-Európa sem engedheti meg magának, hogy kizárólag Európára fókuszáljon - mutatott rá.
Mint hangsúlyozta, Kína és Kelet-Közép-Európa együttműködése az elmúlt években mindkét félnek előnyös volt, több versenyképes kínai vállalat érkezett a régióba, ahol munkahelyeket teremtett, és egyúttal erősítette a Kínához fűződő kapcsolatokat. A kínai befektetések sokat segíthetnek a térségnek a válság kezelésében is - jegyezte meg.
Justyna Szczudlik-Tatar, a Lengyel Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének elemzője előadásában arról beszélt, hogy az országok közötti kapcsolatok vizsgálatakor gyakran csak a politikai és gazdasági elemeket veszik figyelembe, a kulturális kapcsolatokat, illetve az emberek között kialakult kötődéseket nem. Pedig míg előre nem látható események - például a gazdasági válság - visszavethetik az országok közötti együttműködést, a kulturális kapcsolatok ilyenkor is megmaradnak - hangsúlyozta. Hozzátette, az elmúlt években Kína és Kelet-Közép-Európa egyaránt nagyobb figyelmet szentelt a kulturális kapcsolatoknak. A Külügyminisztérium által szervezett szimpóziumon magyar, kínai, szlovák és lengyel kutatók is felszólalnak.
(MTI)