Az utóbbi évek vitái után stabil a német–magyar viszony – mondta a német külügyminiszter 2014. február 5-én Berlinben, a magyar diplomácia vezetőjével folytatott megbeszélését követően.
Frank-Walter Steinmeier a Martonyi Jánossal közösen tartott sajtótájékoztatón kiemelte: a magyarországi politikai, jogi és gazdasági változásokról folytatott "kritikus viták" után "megelégedéssel lehet megállapítani, hogy a kapcsolatok folytatódnak", a két ország partneri viszonya stabil és német vállalatok továbbra is teremtenek munkahelyeket Magyarországon.
Martonyi János hangsúlyozta, hogy Németország Magyarország első számú partnere, és az utóbbi években "rendkívül jelentős német beruházások történtek" Magyarországon.
"Nagyon bízunk abban, hogy ez a lendület folytatódik, és mindent megteszünk ennek érdekében" – mondta a külügyminiszter. Hozzátette: amennyiben a jövőben lesznek nézeteltérések, "akkor ezekről ugyanolyan intenzíven, őszintén és baráti légkörben fogunk beszélni, mint eddig".
A német és a magyar külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok mellett elsősorban az ukrán válságról tárgyalt. Frank-Walter Steinmeier kiemelte: "van remény, hogy legalább nincs kizárva a politikai megoldás" lehetősége, és amíg a felek tárgyalnak, az EU részéről nem időszerű szankciókat, büntetőintézkedéseket mérlegelni. Abban az esetben viszont, ha a kijevi vezetés gátolja a tárgyalásokat, előfordulhat, hogy "szankciókról kell dönteni".
Martonyi János hozzátette: a jelenlegi helyzetben "nem látjuk a szankciók célszerűségét", a német külügyminiszter által felvázolt esetben viszont "nem szúnyogcsípésekre van szükség", hanem "erőteljes szankciócsomagra".
Arra az újságírói kérdésre, hogy tárgyaltak-e a paksi bővítésről, Martonyi János hangsúlyozta, hogy a döntés célja az energiaellátás biztonságának fenntartása, világpolitikai háttere, tartalma és jelentősége pedig nincs.
Megfelelő mennyiségű fosszilis energiahordozó híján és a megújuló energiaforrások kiaknázására szolgáló pénzügyi források szűkössége miatt a paksi erőmű jelenlegi négy blokkjának leállása után az fenyegetne, hogy "Magyarország energia nélkül marad, ezt a kockázatot pedig nem vállalhatja felelős kormány vagy parlament" – fejtette ki.
Hozzátette: nem reális, hogy az évtizedek óta működő blokkok mellett teljesen más technológiával működő új blokkok épüljenek.
A "gazdasági, pénzügyi és technológiai ésszerűség úgy kívánja", hogy a fejlesztés orosz együttműködéssel valósuljon meg, de "szó sincs arról, hogy ezzel Magyarország Oroszország felé fordul" – mondta Martonyi János.
Frank-Walter Steinmeier megjegyezte, hogy Németország máshol tart, mint Magyarország, elhatározta, hogy végrehajtja az energiapolitikai fordulatot, vagyis szakít a nukleáris energia használatával és a kiseső termelést a megújuló forrásokra alapozva pótolja.
"Ez sem egyszerű" – mondta a német külügyminiszter.
(MTI)
