Sikeresnek értékelte a Magyarország uniós tagságáról indított tájékoztató kampányt Szűcs Tamás, a bizottság magyarországi képviseletének vezetője 2013. április 11-én rendezett budapesti sajtótájékoztatón, amelyen a Külügyminisztérium képviseletében Kaleta Gábor sajtófőnök vett részt.

Az én Európám című, az Európai Bizottság magyarországi képviselete, a Külügyminisztérium és az Európai Parlament tájékoztatási irodája szervezésében indított kampányban televíziós és rádiós reklámokat sugároztak, honlapot és Facebook-oldalt hoztak létre, továbbá beszélgetéseket szerveztek fővárosi és vidéki egyetemeken és gimnáziumokban.

Szűcs Tamás kiemelte: azért indították 2013. februárban a kampányt, mert sok más országhoz hasonlóan Magyarországon is tapasztalható egyfajta elbizonytalanodás az uniós tagsággal kapcsolatban. Emellett az idei év az európai polgárok éve az unióban, ezért különösen nagy hangsúlyt helyeznek arra, hogy megismertessék az emberekkel az EU nyújtotta lehetőségeket és jogokat – magyarázta. Hozzáfűzte: Magyarország 2004-es csatlakozása óta nem volt ilyen széles körű kampány az uniós tagságról Magyarországon.

Mindenekelőtt el akarták oszlatni azt a tévhitet, hogy a magyar és az európai identitás kizárja egymást, hiszen éppen ellenkezőleg: ezek kiegészítik egymást – mondta. Emlékeztetett arra, hogy egy 2004-es felmérés szerint a magyarok 64 százaléka csak magyarnak, 32 százalékuk pedig magyarnak és európainak tartotta magát. Egy 2012-es felmérés azonban már azt mutatta, hogy a magyarok 45 százaléka vallotta magát csak magyarnak, és 47 százalékuk magyarnak és európainak – mondta. Megjegyezte: a legtöbb kelet-közép-európai országban hasonló változások történtek.

Erősíteni kell az magyarokban azt a tudatot, hogy egyenrangú részesei az EU-nak – mondta, hozzátéve: ez egyébként a következő többéves (2014-2020) uniós költségvetési keret tárgyalásain is bebizonyosodott.

Kitért arra is, hogy a fiatalokkal folytatott beszélgetéseken a legtöbben az országnak jutó uniós támogatások iránt érdeklődtek, hiszen ez érinti őket közvetlenül, ennek eredményeit látják a mindennapokban. A legtöbben meglepődtek, hogy milyen nagy összegekről van szó – közölte, hozzáfűzve: a 2007-2013 közötti időszakban napi 3 milliárd forint támogatás jutott Magyarországnak.

Az MTI kérdésére elmondta: más országokban is indult hasonló kampány, két régi tagállamban, Németországban és Hollandiában például alapítványok és gazdasági szereplők kezdeményeztek ilyen akciót. Németországban ismert embereket is bevontak, hogy bemutassák az embereknek, milyen lehetőségeket nyújt az EU, Hollandiában pedig vállalkozások indítottak kampányt, hogy visszaszorítsák az euroszkepticizmust – közölte.

Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium Sajtó Főosztályának vezetője arról beszélt, hogy a magyarok nem táplálnak az átlagosnál több negatív érzelmet az EU-val szemben, de azért fontos, hogy az uniós ismeretek bővítése. A kampányt éppen a tájékoztatás miatt tartották lényegesnek. Fel kell kelteni az emberek érdeklődését az EU iránt, hogy megismerhessék, a hétköznapi életben milyen lehetőségeket kínál nekik az unió – mondta, hozzátéve, ha megértik, hogy az unió a mindennapjaik része, jobban bekapcsolódhatnak az integráció életébe.

A felsőoktatási hallgatóknak és az intézmények oktatóinak, munkatársainak szervezett beszélgetéseken összesen közel 650-en vettek részt, az előadók között volt Martonyi János külügyminiszter, Surján László, az Európai Parlament alelnöke, Andor László foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztos és Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára. A középiskolai rendezvényeken több mint 550 diák és pedagógus vett részt. A tájékoztató kampányt az Európai Unió finanszírozta, a költségvetése mintegy 37 millió forint volt.

(MTI, Külügyminisztérium)