Martonyi János külügyminiszter 2011. április 4-én hivatalos látogatást tett Berlinben, ahol találkozott német kollégájával, Guido Westerwellével, továbbá Christoph Heusgennel, Angela Merkel kancellár kül-és biztonságpolitikai főtanácsadójával. Martonyi János eszmecserét folytatott a német tartományok Európa-ügyi minisztereivel és államtitkáraival, továbbá a Bundestag, a törvényhozás alsóháza európai uniós parlamenti csoportjának tagjaival is.
A német külügyminiszterrel folytatott tárgyaláson kiemelt helyet kapott Magyarország EU-elnökségi szerepe, továbbá a magyar médiatörvény és alkotmányozás folyamata is. Martonyi János a megbeszélés után kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok – beleértve a gazdasági kapcsolatokat is – nagyon jól fejlődnek. A külügyminiszter szerint voltak és vannak is viták – például az válságadó kérdésében –, ugyanakkor éppen ezekben az időkben olyan óriási német befektetések kezdődnek Magyarországon, amelyek jelentős mértékben segítik majd az ország gazdasági növekedését.
A magyar kormány nevében Martonyi János köszönetet mondott a német partnereknek azért a segítségért, amelyet Németország – és a többi között személyesen Guido Westerwelle – az uniós elnöki teendők ellátásához Magyarországnak nyújtott. Ez a segítség jelentős tényezője volt annak, hogy az elnökség első három hónapja meglehetősen jó eredménnyel zárult – értékelte a magyar külügyminiszter.
A magyar külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a március utolsó hetében tartott uniós csúcstalálkozó történelmi jelentőségű esemény volt. Ennek kapcsán az európai gazdasági csomag elfogadását rendkívül fontos eredménynek nevezte. A csomagban voltak olyan elemek, amelyeket Németország kezdeményezett, és voltak olyanok, amelyekben a magyar elnökségnek volt fontos szerepe – fogalmazott Martonyi János, utalva az euró stabilizálását célzó jogszabályokkal kapcsolatos megállapodásra.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a magyar elnökség előtt az elkövetkező három hónapban nagyon nagy feladatok állnak. Ezzel összefüggésben utalt az említett hatos jogszabálycsomag megvalósításával kapcsolatos további lépésekre, a Duna-stratégia, valamint a romák integrációjával kapcsolatos keretstratégia elfogadására, illetve a Horvátország csatlakozásának segítésével kapcsolatos uniós teendőkre.
Martonyi János elmondta, hogy német kollégájával megvitatták az észak-afrikai, illetve a líbiai helyzetet is. Egyetértettek abban, hogy a közelmúltban tartott londoni konferencia konstruktív eredménnyel zárult. Az Európai Uniónak – mint fogalmazott – a jelenlegi helyzetet, illetve a jövőt illetően megvannak a maga „testhez álló" feladatai. Martonyi János hangsúlyozta: soros uniós elnöki minőségében a magyar kormány mindent meg kíván tenni a humanitárius segítségnyújtás területén, valamint a politikai megoldás keresésében.
Guido Westerwelle a tárgyalásokat követő közös sajtóértekezleten úgy értékelte, hogy Európa nagyot lépett előre a magyar elnökség első félidejében. A német külügyminiszter kiemelte, hogy elnöki minőségében Magyarország különösen fontos szerepet játszott az euró stabilizálását célzó döntések meghozatalában. Mindezzel összefüggésben Westerwelle köszönetet mondott a konstruktív magyar szerepvállalásért.
A német külügyminiszter elmondta, hogy a magyar uniós elnökség második félidejétől Németország azt várja, hogy segítse az euró és általánosságban Európa stabilizálását, illetve versenyképességét célzó, az elmúlt hónapokban hozott döntések megvalósítását. Ezeket a döntéseket át kell ültetni a gyakorlatba – fogalmazott Westerwelle, mindezt igen nagy feladatnak nevezve.
Guido Westerwelle szerint a magyar uniós elnökségnek még rendkívül sok a teendője. Ezzel összefüggésben kiemelte a romák integrációjának kérdését és a Duna-stratégiát. Utalt arra, hogy Európa rendkívüli kihívások előtt áll. Mindennek fényében a magyar elnökség eddigi eredményei különösen jelentősek, amit a német kormány határozottan elismer.
A transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó Aspen Intézet és a berlini magyar nagykövetség szervezésében tartott esti előadásában Martonyi János a magyar uniós elnökség mottójának tekintett erős Európa kapcsán a kohéziós-, az agrár- és az energiapolitika fontosságát emelte ki. Az Európai Unió előtt álló külpolitikai feladatokról szólva a többi között fontosnak nevezte a szabadságért és a demokráciáért, az alapvető jogokért küzdő észak-afrikai országok, illetve népek humanitárius, valamint gazdasági megsegítését is.
(kormany.hu)
