A Szíria elleni szankciók szigorításáról döntöttek az EU-tagállamok külügyminiszterei 2011. november 14-én Brüsszelben. A Külügyek Tanácsa ülését követően Martonyi János külügyminiszter leszögezte: az Európai Unió elítéli az emberi jogok folyamatos megsértését, ezért a szíriai rezsim számára nincs visszaút.
A Tanács döntéseinek értelmében további 18 személyt vettek fel azok listájára, akiket az emberi jogok szíriai megsértése miatt az EU-ba való beutazási tilalommal, illetve Európában elérhető javaik zárolásával sújtottak. Így már a damaszkuszi vezetés 74 prominens személyiségét érinti az intézkedés.
A miniszterek döntöttek arról is, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) nem köthet további támogatási szerződéseket a szíriai közszféra beruházásaihoz és nem folyósíthat tovább pénzt Szíriának a már megkötött hitelmegállapodások keretében sem. Az EU idén májusban egyszer már felszólította az EIB-t arra, hogy függessze fel az új pénzügyi műveleteket Szíriában. A döntések 2011. november 15-én, az unió hivatalos közlönyében való megjelenéssel hatályba is léptek.
A külügyminiszterek a Szíriáról elfogadott állásfoglalásukban megismételték a korábbi hónapokban visszatérően hangoztatott súlyos aggodalmukat amiatt, hogy a közel-keleti országban tovább romlik a helyzet. Felhívták a figyelmet arra, hogy az ENSZ adatai szerint március óta immár több mint 3500-an vesztették életüket. Az EU „a legerőteljesebb hangon elítéli” a folytatódó brutális elnyomást és az emberi jogok széles körű megsértését.
Szíria: nincs visszaút
A Tanács ismét szorgalmazta az ENSZ hatékony fellépését, és sürgette, hogy ezzel kapcsolatban a Biztonsági Tanács (BT) valamennyi tagállama vállalja a rá háruló felelősséget.
Az EU ugyanakkor üdvözölte, hogy a hét végén az Arab Liga felfüggesztette Szíria tagságát, mert a damaszkuszi rezsim nem hajlandó megvalósítani a pánarab szervezet által szorgalmazott – és a szíriai vezetés által november 2-án hivatalosan vállalt – megbékélési tervet.
Martonyi János külügyminiszter az ülés követően újságíróknak nyilatkozva megállapította: az Arab Liga döntésével „új szakasz” kezdődött, Szíria kérdésében immár „nincs visszaút”, és azon kell gondolkodni, hogy miként fog majd kinézni a „Basár el-Aszad utáni Szíria”. A külügyminiszter szerint most a kérdés az, hogyan reagál majd a pánarab szervezet állásfoglalására Moszkva és Peking. Martonyi úgy vélte, hogy Szíria kérdésében továbbra sem a Nyugatnak kell betöltenie a központi szerepet, hanem inkább a térségbeli arab országoknak. A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta, hogy semmilyen fegyveres beavatkozás gondolatáról nincs szó, amikor a BT határozottabb állásfoglalásának szükségességéről beszélnek.
Afganisztán: folytatódik a rendőri kiképző misszió
A miniszterek Afganisztánnal kapcsolatban úgy döntöttek, hogy 2014-ig meghosszabbítják az ott tevékenykedő több száz fős uniós rendőri kiképző misszió mandátumát. Egyúttal jelezték, hogy a nemzetközi katonai erők 2014-re tervezett kivonását követően is elkötelezett módon támogatni kívánják az afganisztáni rendőrség – egyben a jogállamiság – további erősítését. „A katonai kivonulás nem azt jelenti, hogy távozunk Afganisztánból” – jelentette ki ezzel kapcsolatban Martonyi.
Líbia és Tunézia
A külügyminiszterek közös állásfoglalást tettek közzé Líbiáról és Tunéziáról. Tripolit illetően a magyar diplomácia vezetője azt emelte ki, hogy megindult a normalizációs folyamat, amit segíteni kell. Az EU „elismeri a líbiai nép törvényes törekvéseit, amelyek kifejezésre jutottak a forradalomban, és bátorítja a megbékélési erőfeszítések folytatását” – áll a Tanács a Líbiáról szóló közös állásfoglalásban.
Tunéziával kapcsolatban a külügyminiszterek üdvözölték az október 23-i demokratikus választásokat, és hangsúlyozták: az EU készen áll az együttműködésre a választások nyomán felálló új kormánnyal. Martonyi János utalt arra, hogy a tunéziai választáson megjelentek a legfontosabb politikai családok, és várhatóan koalíció létrehozására lesz szükség a kormányzáshoz.
Figyelmeztetés Iránnak
Szintén közös állásfoglalás született Iránnal kapcsolatban, amelyben a miniszterek hangot adnak növekvő aggodalmuknak az iráni nukleáris programot illetően. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) legfrissebb jelentése arra enged következtetni, hogy Irán katonai célú nukleáris fejlesztésbe is belevágott. Ezt Teherán ugyanakkor továbbra is cáfolja.
Az uniós külügyminiszterek ezért felszólították Teheránt, hogy teljes mértékben működjön együtt a IAEA-vel, mutasson készséget a bizalomerősítő lépésekről való komoly tárgyalások folytatására. A Tanács a közeljövőben tanulmányozza, hogy milyen esetleges további korlátozó intézkedéseket hozzon Iránnal szemben.
„Bővítési vacsora”
A Tanács ülése után Martonyi János este részt vett a Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő által kezdeményezett, kötetlen jellegű „bővítési vacsorán”. Ezen főként arról volt szó, hogy az Európai Tanács december 9-i ülésén megkaphatja-e Szerbia az uniós tagjelölt-státuszt, illetve hogy a már tagjelölt Montenegróval megkezdődhetnek-e a tényleges csatlakozási tárgyalások.
Martonyi János újságírói kérdésre válaszolva elfogadhatónak nevezte a szerb rehabilitációs törvény tervezetét. A jogszabály rendezné a kollektív bűnösség elvének alkalmazása miatt bírált szerb vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény teremtette problémákat. A magyar külügyminiszter kifejezte reményét, hogy a szöveget a szerb parlament minden változtatás nélkül el fogja fogadni.
(MTI, eu.kormany.hu)
