A Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia közreműködésével a Külügyminisztérium nemzetközi konferenciát tartott a határon kívül élő állampolgárok parlamenti képviseletéről és szavazati jogáról 2011. október 7-én. A tanácskozás célja a különböző európai országok vonatkozó jogának és gyakorlatának bemutatása volt.
Martonyi János vitaindító előadásában a külföldön élők szavazati joga kapcsán kifejtette: a kérdéskör szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, azonban az érintett országok viszonyában megértést és párbeszédet tesz szükségessé. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a korábban külföldre - például az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába - távozott magyarok általában megtartották magyar állampolgárságukat. Martonyi János szerint az ország és az állampolgárai közötti „genuine link” nem korlátozható a területi kapcsolatra: fontosabb az ember, mint a terület. A külügyminiszter előadásában rámutatott arra, hogy nem elfogadható a szavazati jog tekintetében különbséget tenni az országon belül és a külföldön élő állampolgárok között, mert az diszkriminációt jelentene.
Trócsányi László professzor beszédében hangsúlyozta: nem ritka, hogy egy külföldön élő aktív kapcsolatot akar ápolni az anyaországgal, ezt a kapcsolatot erősítheti a külföldön élők szavazati joga. Az Európa Tanács mellett működő alkotmányozási szakértői testületnek, a Velencei Bizottságnak a témáról készített jelentését ismertetve Trócsányi kifejtette: a Velencei Bizottság üdvözli a külföldön élő állampolgárok parlamenti képviseletét, ugyanakkor a jelentés rámutatott, hogy számos megoldandó gyakorlati akadály merül fel ezen a téren.
Joelle Garriaud-Maylam, a Francia Szenátus tagja a franciaországi, Manuia Aguiar egykori portugál képviselő a portugál, majd Guido Tintori a Leideni Egyetem tanára az olaszországi példákat ismertette meg a hallgatósággal.
Varga Attila, a Sapientia Egyetem docense és Korhecz Tamás, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács vezetője a hazánkkal szomszédos országok – Románia, Horvátország és Szerbia – gyakorlatát ismertette. Az előadások rávilágítottak, hogy mindegyik országban biztosítják a határokon túl élő állampolgárok parlamenti képviseletét.
A francia szenátor elmondta, országa úttörő a külföldön élők szavazati jogának szabályozásában, hiszen 2,5 millió külföldön élő francia rendelkezik parlamenti képviselettel. Eddig csak a Szenátusban volt érvényben ez a szabályozás, de a következő választáskor életbe lépő módosítás eredményeként a külföldön élő franciáknak 11 képviselőjük lesz a Nemzetgyűlésben. Az előadó rámutatott, hogy 2011 júniusa óta önálló külügyi államtitkár foglalkozik a külföldön élő franciák ügyeivel. Olaszországban 2001-ben tették lehetővé a külföldön élő olaszok szavazását, melynek köszönhetően 6 szenátort és 12 képviselőt küldhetnek a törvényhozásba a határon kívüliek, ezzel egy időben létrehozták a Határon Túli Olaszok Minisztériumát is.
Áder János EP-képviselő előadásában kiemelte: az új választójogi rendszerben létrehozzák a kisebbségi szószóló intézményét, ezzel minden, a választásokon induló kisebbségnek megvalósulhat a parlamenti képviselete.
A tudományos tanácskozás zárszavában Prőhle Gergely helyettes államtitkár felhívta a jelenlévők figyelmét arra: a terület külpolitikai, állampolgársági vonatkozásait és a felmerülő kérdéseket a Külügyminisztérium a továbbiakban is kitüntetett figyelemmel kíséri. Kiemelte, hogy a konferencia megmutatta, a hamarosan életbe lépő magyar szabályozás lényegében követi a külföldön élő állampolgárok szavazati jogát szabályozó európai gyakorlatot.
(kormany.hu)
