Elejét kell vennünk az antiszemita jelenségeknek, Magyarország állampolgárainak biztonságát pedig garantálni kell – mondta Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára 2012. szeptember 9-én a Wallenberg-emlékesten, a Dohány utcai zsinagóga udvarán lévő felújított emlékpark avatásán, amely a jövőben az Igaz Ember, Raoul Wallenberg nevet viseli.
A Külügyminisztérium és az Élet Menete Alapítvány rendezvényén az államtitkár kiemelte: "csak a jog és a törvény képes megvédeni az egyént és közösségeit", és társadalmi feladatnak nevezte, hogy Magyarország "olyan ország legyen, amely feltétel nélkül megvédi minden polgárát", s "ebben a magyar kormány nem ismerhet kompromisszumot". Emlékeztetett arra, ezért van az, hogy Magyarország legfőbb közjogi méltóságai, a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a házelnök hivatali tekintélyük teljes súlyával kifejezik szolidaritásukat mindazokkal, akiket mégis ilyen atrocitás ér.
Németh Zsolt úgy fogalmazott: különösen fontos az ország számára az Izraelben élők sorsa. Sokan vannak közöttük, akiket Wallenberg a holokauszt idején megmentett, s közülük sokan kérték a magyar állampolgárságot – jegyezte meg. Az államtitkár beszédében felidézte: a vészkorszak alatt a magyar állam nem védte meg zsidó honfitársainak személyes biztonságát, és részt vett elpusztításukban. Mint mondta, a száz éve született Raoul Wallenbergnek társadalmi megbecsültség kellett volna, hogy az osztályrészéül jusson, "nem pedig a kommunizmus és a Gulág".
Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója az emlékpark avatása előtt a Dohány utcai zsinagógában tartott megemlékezésen rámutatott: az idén száz éve született Raoul Wallenberg "élete és tettei cselekvési mintául szolgálhatnak mindenki számára, a magyarországi zsidóság szemében ő a legnagyobb hős". Megjegyezte, Wallenberg "bátor fellépésének, humánus magatartásának köszönhetően feljutott az emberi emlékezés legmagasabb csúcsára". Mint mondta, a megemlékezésen jelenlévők "együtt tesznek fogadalmat, hogy soha többé fasizmust, náci uralmat". Felhívta a figyelmet arra is, hogy meg kell őrizni Raoul Wallenberg "soha nem feledhető emlékét és művét: a humanizmust, a hősies helytállást és az elpusztíthatatlan emberi tisztességet".
Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija az emlékpark avatásakor elhangzott beszédében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Raoul Wallenberg "küldetését messze túlteljesítette", erejét megfeszítve segített az üldözötteken, amivel "legendává, hőssé, idollá vált".
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete a zsinagógában arról beszélt, hogy a soát, a holokausztot nem szabad elfeledni hagyni. "Az igazságot meg kell ismerni és ki kell mondani" – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ebben az oktatásnak nagy szerepe van, mert meg kell küzdenie a bagatellizálással. Emlékeztetett arra, hogy a soá nem a koncentrációs táborokkal kezdődött, hanem akkor, amikor gyűlölet lepte el az utcákat. "A soá nemcsak megtörtént, hanem szisztematikusan végrehajtották a nácik és magyarországi szövetségeseik" – jegyezte meg. A nagykövet felidézte az utóbbi időkben Magyarországon tapasztalt antiszemita megnyilvánulásokat. Ennek kapcsán megjegyezte, hogy állandó kötelességünk elutasítani ezeket a negatív megnyilvánulásokat, ideológiákat. Ilan Mor üdvözölte, hogy a magyar kormány figyel a kisebbségellenes, antiszemita megnyilvánulásokra. Emlékeztetett arra, hogy 2000-ben a Fidesz-kormány kezdeményezte a holokauszt-emléknapot, Orbán Viktor miniszterelnök pedig "zéró toleranciát" hirdetett a gyűlöletkeltő megnyilvánulások ellen. Felidézte, hogy a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet által a holokauszt idején zsidó embereket mentőknek adományozott, Világ Igaza címmel 1963-ban ismerték el Wallenberg tetteit, majd 1987-ben tiszteletbeli izraeli állampolgárságot kapott.
Louise von Darden, Wallenberg unokahúga rövid beszédében ismertette Wallenberg életútját, majd elmondta, hogy családja évtizedeken keresztül mindent megtett azért, hogy nagybátyját felkutassa. "Azt is bizonyította, hogy túlléphetünk saját korlátainkon (...), nagybátyám és a hozzá hasonlók időtlen és egyetemes szereplői történelmünknek" - fogalmazott.
Karin Olofsdotter, Svédország budapesti nagykövete rámutatott, hogy Wallenberg több mint 350 tagú embermentő csoportot szervezett. "A kor egyik legkiemelkedőbb embermentője volt" - mondta, hozzátéve, hogy Wallenberg munkája "emlékeztessen bennünket, hogy még mennyi helye van a jó cselekedeteknek". Mint fogalmazott, "amíg van gyűlölet, addig Wallenberg munkája befejezetlen."
A Wallenberg-esten köszöntötték Rozsásiné Sommer Katalin holokauszt-túlélőt.
A Wallenberg-év fővédnöke Áder János köztársasági elnök; a Wallenberg-est védnökei Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi és Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek voltak.
Az emlékesten közreműködött Jávori Ferenc Fegya előadóművész, Kézdy György színművész, Korcsolán Orsolya hegedűművész, Rost Andrea operaénekes és Varnus Xavér orgonaművész.
Raoul Wallenberg svéd diplomata a második világháború végén Budapesten magyar zsidó emberek tízezreinek életét mentette meg menlevelekkel és svéd védett házakkal. A szovjet Vörös Hadsereg budapesti bevonulása után Wallenberget 1945 januárjában őrizetbe vették. A szovjet, majd az orosz hatóságok rendre azt állították, hogy a svéd diplomata 1947. július 17-én szovjet fogságban halt meg. Erre azonban Moszkva mind a mai napig nem mutatott be egyértelmű bizonyítékot, ezért történészek és Wallenberg hozzátartozói kételkednek az állításban. Magyarország a 2012-es évet Wallenberg emlékévnek nyilvánította.
(MTI)
