Keskeny Ernő külügyminisztériumi miniszteri biztos szerint a kormány jó politikai és gazdasági kapcsolatok kialakítására törekszik Oroszországgal, a keleti irányú kapcsolatépítéshez pedig jelentős gazdasági érdekek fűződnek.
A Külügyminisztérium FÁK-államokkal kapcsolatos külpolitikai stratégiáért felelős miniszteri biztosa – akinek A magyar-orosz kapcsolatok (1989-2002) című könyvét a múlt héten mutatták be – az MTI-nek adott interjújában emlékeztetett arra, hogy a kormány már megalakulásakor megfogalmazta a keleti nyitás politikáját, amelynek fontos része az együttműködés Oroszországgal és a volt szovjet tagköztársaságokkal. Bár Magyarország, EU- és NATO-tagsága révén, az euroatlanti integráció része, fel kell tárni és ki kell aknázni a keleti kapcsolatokban rejlő lehetőségeket is – hangsúlyozta.
A magyar–orosz gazdasági együttműködési kormányközi bizottság magyar alelnöke elmondta, két év alatt csaknem 50 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalom Oroszországgal, tavaly 12,5 milliárd dollár értékű volt. Emellett több FÁK-állammal is jelentősen nőtt a kereskedelem az elmúlt években. Kiemelte: a kormány jó kapcsolatokra törekszik Oroszországgal, ehhez a "megörökölt kérdéseket" rendezni kell. Ezek között említette az orosz Szurgutnyeftyegaz kivásárlását a Molból. A lépés célja kizárólag a magyar állami pozíció erősítése volt, nem Oroszország ellen irányult – hangoztatta. Megjegyezte: továbbra is fontosnak tartják, hogy az orosz tőke jelen legyen Magyarországon, ahogyan a magyar tőkekihelyezést is ösztönzik Oroszországba.
Emlékeztetett, a kormánynak a Malév ügye is súlyos örökséget jelentett, ezzel kapcsolatban elszámolási kérdést kell rendezni, ugyanis egy orosz banknak 126 millió eurós követelése van a magyar állammal szemben. Erről folyamatosan egyeztetnek Oroszországgal – közölte.
Keskeny Ernő az energetikával, a magyar–orosz kapcsolatok legmeghatározóbb területével kapcsolatban kiemelte: a kormány célja az energiaszállítás diverzifikációja, az, hogy minél több forrásból és irányból érkezzen az országba az energia. Ma a külföldről vásárolt energia 80 százalékban Oroszországból érkezik, és ezen változtatni kell – mondta. Hangsúlyozta, minden olyan projektet támogatnak, amely ezt a diverzifikációs célt segíti, így a Déli Áramlatnak, továbbá a Nabucco továbbfejlesztett változatának és az Azerbajdzsán–Grúzia–Románia gázszállító rendszer (AGRI) megvalósítását is.
A Déli Áramlatot illetően kifejtette: ezen keresztül is orosz gáz érkezne az országba, de más útvonalon, és a vezeték révén a tranzitdíjból Magyarország bevételhez jutna. A diplomata elmondta: politikai és gazdasági oldalról is többször megerősítették, hogy Magyarországon keresztül halad majd a vezeték. A tervek szerint decemberben elkezdődik a vezeték fekete-tengeri szakaszának építése. Hozzátette: a magyarországi szakasz előkészítésére létrejött Déli Áramlat Zrt.-ben a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.-t az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. váltja fel. A Déli Áramlat az észak-oroszországi Jamal-félszigeti lelőhelyről juttatná el a földgázt Európába. A Fekete-tenger partjától egyik ágán Bulgárián és Görögországon keresztül Olaszországba, a másikon Szerbián keresztül Magyarországra, Szlovéniába és Ausztriába szállítaná az orosz gázt. 2015-től évi 63 milliárd köbmétert terveznek így eljuttatni a Gazprom európai partnereinek.
A paksi atomerőmű felújításával kapcsolatban Keskeny Ernő felidézte: a reaktorok karbantartása, felülvizsgálata folyamatos, a kormány pedig két új reaktor megépítéséről döntött. Ehhez meghívásos tendert írnak ki, amelynek keretében előzetes tárgyalásokat folytattak a Roszatommal. A többi pályázóval is szakértői tárgyalások lesznek. Kifejtette, az orosz cég vállalta, hogy új nukleáris fűtőanyagot hoz, a kiégettet elviszi, finanszírozza a projektet és nagy szerepet ad a magyar beszállítóknak. A kormány azonban egyelőre egyik pályázónak sem ígért semmit, a megbízás a legjobb ajánlattevőé lesz – tette hozzá.
Elmondta, hogy a keleti nyitás a kaukázusi és a közép-ázsiai régiót is érinti, az ottani országokkal is szeretnének élénkebb kapcsolatokat kialakítani, és növelni a magyar jelenlétet a térségben. Meglátása szerint Magyarország elsősorban a mezőgazdasági technológiák, az agrárképzés, a vízgazdálkodás és az építőipar területén fonhatja szorosra az együttműködést ezekkel az országokkal. Többi között erről is tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök a napokban Grúziában.
A miniszteri biztos arról is beszélt, hogy Magyarország jogszerűen cselekedett, amikor kiadta Azerbajdzsánnak Ramil Safarov katonatisztet. Budapest kifejezte elégedetlenségét Bakunak, amiért elnöki kegyelemben részesítették a Magyarországon életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt Safarovot. Remélhetőleg az ügy nem hat kedvezőtlenül a két ország közötti kapcsolatokra – mondta.
Kitért arra, hogy a magyar-örmény kapcsolatok rendezéséért Martonyi János külügyminiszter levelet írt örmény kollégájának, valamint a napokban jegyzéket intéztek az örmény külügyminisztériumhoz, ebben jelezték, Magyarország kész a diplomáciai kapcsolatok teljes, "előfeltételek nélküli" helyreállítására.
(MTI, Külügyminisztérium)
