A külpolitika eddigi eredményeiről, valamint jövőbeni kihívásairól is beszélt Martonyi János külügyminiszter csütörtökön, a Budapesti Corvinus Egyetem Tárcatükör elnevezésű rendezvényén, melyen Mile Lajossal, a Lehet Más a Politika képviselőjével vitázott.

Napirend előtti kérdésként a vita levezetője, Török Gábor a köztársasági elnök körül kialakult helyzetről kérdezte a résztvevőket. Martonyi János nem kívánt a témában nyilatkozni, annyit azonban elmondott, hogy tiszteletben kell tartani az egyetemi autonómiát, mely ennek megfelelően semmilyen kommentárt nem kaphat. Mile Lajos az ügy kapcsán úgy fogalmazott: a doktori tanács döntése az első igazán komoly lépés a témában. Egyúttal jelezte, hogy Schmitt Pálnak önként kellene lemondania tisztségéről.

Mile Lajos, Martonyi János, Török Gábor (fotó: Pelsőczy Csaba)

Az egységes Európai Unió a cél

Martonyi János bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az eltelt két esztendő fényében már nem érdemes az előző kormányok munkájáról beszélni. A célok azonban továbbra is változatlanok: erőteljesebb közép-európai politika, melyet minden irányban szükséges érvényesíteni, azonban nem csak a visegrádi országok felé – tette hozzá. Mint mondta, bizonytalanság van a világban, mely nehéz helyzetben elsőként a szomszédokhoz fordulhatunk. Ennek kapcsán a térségpolitikát pozitívnak értékelte, mely hazánk és a környező országok érdeme egyaránt.

Az európai politika mára már egy kevert feltételrendszer, számos területtel az európai integráción belül – fogalmazott, hozzátéve, hogy a fejlesztések zöme is európai keretek között valósul meg. A  kül- és biztonságpolitikáról elmondta, hogy az minden nehézség ellenére formálódik és erőteljesebb, mint a Lisszaboni-szerződés hatályba lépésekor.

A felszínre hozott problémákat meg kell oldani

A gazdasági válságról szólva aláhúzta, hogy függetlenül az Európai Bizottsággal zajló vitáktól, Magyarország érdekelt abban, hogy az Unió egyben maradjon és tovább erősödjön. Tehát – tette hozzá - hazánk elutasítja a differenciált, fragmentált integrációt. A válság azonban – világított rá - egyéb problémákat is képes felszínre hozni, ami magával hozza a beavatkozás lehetőségét.

fotó: Pelsőczy Csaba

A globális nyitás politikájának kapcsán elmondta, hogy a világ egy alapvető átalakulás előtt áll. Nagyobb érdeklődést kell tanúsítani a globális kihívásokkal szemben. Fokoznunk kell az érzékenységünket ezek iránt a témák iránt, és erősítenünk kell a kapcsolatokat az Európán kívüli országokkal is – hívta fel a figyelmet.

Martonyi János kitért a soros elnökséget követő időszakra is. Mint mondta, gondolkozni kell a jövőn, újra kell gondolni az intézményi, működési kérdéseket is, hiszen 2013. január elsejével Magyarország lesz az elnöke a közép-európai kezdeményezésnek egy naptári éven keresztül. 2013. július elsejétől pedig a Visegrádi csoport elnöke is hazánk lesz, ami kiemelt időszakot fog jelenteni.

Szólt arról is, hogy minden külpolitika célja - az alapvető értékek és emberi jogok tiszteletben tartásával - a nemzeti érdekérvényesítés.

Török Gábor, Martonyi János, Mile Lajos (fotó: Pelsőczy Csaba)

Nemzeti érdekünk, hogy a centrumba tartozzunk

Mile Lajos alapvetően támogatta a kormány külpolitikai törekvéseit, azonban számos ponton vitába szállt a külügyminiszterrel. Az érdekazonosságról szólva elmondta, hogy az EU-n belül elhelyezkedő országok elhelyezkedése maga után vonja, hogy egymásra is támaszkodjanak. A szomszédságpolitika kapcsán hangsúlyozta, hogy az számos befolyásoló tényezőnek van kitéve, és több környező országban is a közeljövőben lesz választás. Megjegyezte, hogy a miniszterelnök kommunikációja gyakran nincs összhangban az integratív szemlélettel, valamint a kettős beszédről is szólt, ami véleménye szerint az ország nemzetközi megítélése szempontjából kockázatos. Kitért az energiastratégiára is, ami szerinte a periféria felé sodorja hazánkat. Erre reagálva Martonyi János elmondta, hogy alapvető nemzeti érdekünk, hogy a centrumba tartozzunk.

Az LMP képviselője a fiskális uniót érintően számos kérdőjelet lát még, mely felveti a kettős mérce alkalmazását a későbbiekben. A globális nyitásra reagálva elmondta, hogy a globális térben olyan mértékben megerősödött néhány ország, melynek hosszú távú hatását még nem ismerjük. Azonban – mint jelezte - egyetért abban, hogy nemzetközi kapcsolatainkat ki kell bővíteni.

Török Gábor, Martonyi János, Mile Lajos (fotó: Pelsőczy Csaba)

Magyarország egy forintot sem fog elveszteni

Martonyi János a kötelezettségszegési eljárásról szólva aláhúzta, hogy azokat meg fogják oldani, a kohéziós alap felfüggesztéséről pedig annyit mondott, hogy a költségvetés elvárt javítását el fogják érni, amire megvannak a bevált technikák. A szakminiszter megerősítette a kormányfő korábbi kijelentését is, miszerint Magyarország egy forintot sem fog elveszteni.

Az Nemzetközi Valutaalap kapcsán elmondta, hogy az IMF előfeltételeket támasztott, melyek megoldásán folyamatosan dolgoznak, országunk elkötelezettsége a megegyezés irányában azonban a megkérdőjelezhetetlen. Ezzel kapcsolatban kiemelte a bírók korai nyugdíjazását, melyet a szakminiszter egyből a bíróság hatáskörébe emelne, ahelyett, hogy egy hitelmegállapodás feltételéül szabják.

Martonyi János kínai kapcsolatokhoz való hozzáállását és az ország stratégiai partnerként való megnevezését Mile Lajos túlzónak nevezte. A képviselő a bilaterális kapcsolatok alacsony szintjét is kritizálta, melyre Martonyi János úgy reagált: a miniszterelnök folyamatosan látogatja az európai országokat, ami nem jelenti azt, hogy az elmúlt húsz hónap ne jelentett volna tehertételt a magyar külpolitika számára. Emlékeztetett, hogy nem mindenhol értenek egyet hazánk keresztény gyökerek melletti kiállásával, és ugyanúgy kritizálják a bankadót is, mely máris számos követőre talált. Ennek ellenére a miniszter is azon az állásponton van, mely szerint a különadókat ki kell vezetni.

fotó: Pelsőczy Csaba

A tranzakciós adót – melyet Tobin-adónak is neveznek - illetően nem értettek egyet a politikusok, Mile Lajos szerint nem kellene irtózni az „adóalap harmonizációtól”.

A Szlovákiát érintő kérdésre válaszolva a külügyminiszter azt mondta, hogy az előjelek „nem rosszak”, hiszen egyre több országban jelenik meg az összetartozás fokozott érzése, de néhány témában – mint a közösségi ügyek, nyelvhasználat – lesznek véleménykülönbségek.

 

(kormany.hu)