Az EU működését szabályozó alapszerződések módosításáról igazából csak a 2014-es európai parlamenti választások után lehet beszélni, de addig is számos közös tennivaló megoldható – mondta a magyar külügyminiszter 2012. november 28-án Brüsszelben, az MTI-nek adott nyilatkozatában.
Martonyi János a nap folyamán részt vett az Európai Unió jövőjével foglalkozó nemzetközi konferencián, amelyet a belga és a német külügyminiszter szervezett. Az eseményen beszédet mondott Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke is. A miniszter egyetértően szólt arról, hogy Van Rompuy szerint reálisan csak a 2014-es EP-választások utáni legitimáció birtokában lehet elindítani az alapszerződés módosításához szükséges bonyolult, hosszú és nehézkes folyamatot.
Most alapvetően a legsürgetőbb feladatokra kell összpontosítani, stabilizálni kell az euróövezetet és az eurót, valamint az egész európai integrációs folyamatot – összegezte a magyar diplomácia irányítója a konferencián elhangzott irányadó véleményeket. Kiemelte: fel kell használni a rendelkezésre álló eszközöket, akár a költségvetési fegyelem, akár a nagyobb rugalmasság megengedése terén. Az utóbbi alatt az értendő, hogy „bizonyos eszközöket igenis a tagállamoknak kell megválasztaniuk a saját gazdasági problémáik megoldása céljából” – mondta a miniszter.
Hozzátette, annak is megvan a lehetősége, hogy ha néhány tagállam bizonyos kérdésekben gyorsabban akar haladni, például be akarja vezetni a pénzügyi tranzakciós adót, akkor ezt megteheti, mégpedig az úgynevezett megerősített együttműködés eszközének felhasználásával. Martonyi János emlékeztetett arra, hogy az unió továbbfejlesztését illetően a Van Rompuy négy építőkőről beszélt: az egységes pénzügyi keretről, az egységes költségvetés keretről, az egységes gazdaságpolitikai keretről, valamint a politikai unióról, amely a külügyminiszter szerint nem más, mint a politikai, demokratikus legitimáció és elszámoltathatóság.
Martonyi János hangsúlyozta, hogy az első építőkő, a bankunió bizonyos elemei megoldhatóak a jelenlegi szerződéses keretek között is. A fiskális és a gazdasági unió megteremtéséhez viszont már szerződésmódosításra lesz szükség, ha a tagállamok több hatáskört kívánnak átruházni az uniós intézményekre.
A brüsszeli megbeszélésen téma volt az unió globális szerepe is. Abban egyetértés van, hogy a közös kül- és biztonságpolitika, „jóllehet haladt előre valamit az elmúlt 2-3 évben, még messze nem valódi közös politika” – mondta Martonyi János. A miniszter szerint sokkal nagyobb mértékben kellene érvényesíteni a szinergiát a közös kereskedelempolitika, a közös fejlesztéspolitika, az energiapolitika, illetve a kül-, a biztonság- és a védelmi politika között.
Martonyi János kitért arra is, hogy a konferencián Herman Van Rompuy értékelte a múlt heti EU-csúcstalálkozót is, amelyen az unió 2014 és 2020 közötti költségvetési keretéről volt szó, megállapodás azonban nem született. „A hangulat nem borúlátó. A helyzet nem könnyű, de a tagállamok nem voltak nagyon messze a megállapodástól” – mondta a külügyminiszter, de megjegyezte: van néhány tagállam, így például Magyarország, amelyek számára a jelenlegi költségvetési ajánlat elfogadhatatlan.
(MTI, Külügyminisztérium)
