A Közép-Európa-politikát, a térségpolitikát semmi esetre sem szabad szembeállítani az európai integrációs politikával, ezek nem egymás alternatívái – hangoztatta a külügyminiszter az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának ülésén, 2014. február 6-án.
Martonyi János azt mondta: csak akkor lesz hatékony, sikeres a magyar térségpolitika, szomszédságpolitika, ha az Európa-politika is sikeres. A Közép-Európa-politika érvényesítési terepe pedig jelentős részben az európai integráció – tette hozzá.
Úgy vélte, a visegrádi csoport komoly sikereket ért el az integrációs politikákban, például a többéves uniós költségvetés, a kohéziós politika és a közös agrárpolitika tekintetében. A visegrádi, közép-európai érdekek gyakran azonosak vagy hasonlók, így azokat egységesen érvényesíthetik az országok. Hasonlóak az érdekek az energiapolitika, a személyek szabad mozgása és munkavállalása, a bővítés, a nagy integrációs viták, a tagállami és uniós hatáskörök, valamint a közös kül- és biztonságpolitika jelentős területei – a keleti partnerség vagy Ukrajna – vonatkozásában – magyarázta.
A külügyminiszter megjegyezte: a kül- és biztonságpolitikai szempontból erősebb Unió nemcsak Európa egészének, hanem az egyes tagállamoknak, így Magyarországnak is előnyös. Az elmúlt időszakban az EU jelentős külpolitikai sikereket ért el, például a Szerbia és Koszovó közötti párbeszédben. Hozzáfűzte: fontos a jobban koordinált európai védelmi ipar megteremtése is.
Martonyi János elmondta: Európában a pénzügyi stabilitás helyreállt, az elmúlt évben megindult a kilábalás a gazdasági válságból. Az európai folyamatok kedvezően alakulnak, a közép-európai és magyar folyamatok pedig még kedvezőbben – fogalmazott. Úgy látja, minden nehézség ellenére Közép-Európa gazdasági szempontból a legdinamikusabb térség a kontinensen.
Ugyanakkor továbbra is gondot okoz a munkanélküliség, és e tekintetben óriási különbségek vannak a tagállamok között – mondta.
Az alapszerződések módosításáról a tárcavezető közölte: nem biztos, hogy mindent az EU-nak kell végeznie, az adószabályozásnak például tagállami hatáskörben kell maradnia. Jó lenne ugyanakkor egy jól működő, egységes energiapiac, de a saját energiapolitikáját minden országnak magának kell meghatároznia – mondta Martonyi János.
Braun Márton (Fidesz) az ülésen a magyar külpolitika eredményei között említette az unortodox gazdaságpolitika elfogadtatását, a politikai támadások kivédését, valamint azt, hogy a kormány következetes, kiszámítható Európa-politikát folytat.
A képviselő arról kérdezett, hogy a katalán és skót függetlenségi törekvések segíthetik-e a nemzetpolitikai célokat. Martonyi János úgy válaszolt, hogy óvatosan kell kezelni ezt a felvetést, az összefüggés keresését, hiszen a katalánok megkapták az autonómiát, de ennél is tovább mennének a függetlenség követelésével. A skótok jogát pedig senki sem vitatja, hogy népszavazást rendezzenek a függetlenségről – mondta.
Ughy Attila (Fidesz) az ukrajnai helyzetről érdeklődött. A külügyminiszter kijelentette: készen kell állni minden lehetséges helyzetre, és a magyar kormány felkészült. Az ukrajnai helyzet egyelőre nem romlik, nem valószínű a polgárháború, vagy az, hogy komolyan felmerüljön az ország szétszakadásának veszélye – vélekedett. Hozzáfűzte: egyik félnek sem áll érdekében a végsőkig élezni a helyzetet.
Hörcsik Richárd (Fidesz), a bizottság elnöke azt mondta, hogy "a magyar kormány a sarkára állt" az EU-ban, és képviselte a magyar nemzetet.
(MTI)
