A lehető leghamarabb alá kell írni az EU és Ukrajna között kidolgozott, mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást is magában foglaló társulási szerződést – mondta Martonyi János magyar külügyminiszter 2014. március 3-án Brüsszelben, az Ukrajna ügyében összehívott rendkívüli EU-külügyminiszteri tanácskozás után.
Értékelése szerint a közös uniós álláspontot tartalmazó szöveg megfelel Magyarországnak.
Az uniós miniszterek elítélték, hogy Oroszország agressziós cselekménnyel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét. Kilátásba helyezték, hogy ha az orosz fél nem "deeszkalálja" a helyzetet – vagyis nem csökkenti az általa kiélezett feszültséget –, az Unió a kétoldalú viszonyra nézve következményekkel járó intézkedéseket fog hozni, például felfüggeszti a vízumügyi, illetve a kapcsolatok általános újraszabályozását célzó tárgyalásokat, valamint "fontolóra vesz további célzott intézkedéseket".
Ami az EU–ukrán társulási szerződést illeti, arról a miniszterek közös állásfoglalása úgy fogalmaz, hogy az unió "újra megerősíti" a szerződés aláírására vonatkozó ajánlatát, és hogy ez a társulási viszony "nem jelenti az EU és Ukrajna közötti együttműködés végcélját".
Martonyi János ezzel kapcsolatban elmondta: a visegrádi négyek – Magyarország mellett Lengyelország, a Cseh Köztársaság és Szlovákia –, amelyek közös külügyminiszteri látogatást tettek a minap Ukrajnában, egyik legfontosabb közlendőjükként azt hangsúlyozták EU-partnereiknek, hogy sürgetően szükséges a társulási szerződés aláírása. Erről nem kell uniós szinten újabb döntést hozni, és késlekedés nélkül el lehet kezdeni az aláírás technikai előkészítését – vélekedett.
A magyar külügyminiszter emellett a V4-ek közös álláspontjának fontos elemeként kiemelte, hogy Ukrajna új kormányát legitimnek kell tekinteni – és ezt az ellenzékbe vonult Régiók Pártjának parlamenti frakcióvezetője is elismeri –, valamint hogy nagyon gyorsan össze kell állítani az Ukrajna megsegítésére hivatott pénzügyi csomagot.
Kárpátaljai benyomásairól szólva Martonyi egyebek közt elmondta, hogy a kárpátaljai autonómia gondolata kizárólag Magyarországon merül fel, Kárpátalján senki nem beszél róla. Megjegyezte, ha a ruszinok felvetnék ennek az autonómiának a gondolatát, akkor el kellene majd gondolkodni azon, hogy az jó dolog lenne-e a térség lakosságának mindössze 12 százalékát kitevő magyaroknak. A magyar érdek az – hangsúlyozta a miniszter –, hogy ne alakuljon ki ruszin–ukrán konfliktus.
Martonyi szerint felelőtlen dolog, ha Magyarországról vetik fel a kárpátaljai autonómiagondolatot vagy a föderalizmust.
"Ne vigyék mások bőrét a vásárra" – mondta. Megjegyezte ugyanakkor: ha a kárpátaljai magyar közösség saját maga úgy döntene, hogy igényt fogalmaz meg egy Tisza-melléki járás kialakítására, akkor azt az anyaország támogatná.
A miniszter szintén beszámolt arról: amikor Beregszász városvezetése szóvá tette neki a kinevezett kormányzó, mint megfelelő intézkedésekre feljogosított hivatali elöljáró hiányát, akkor magyar részről ezt jelezték Kijevbe. Ott pedig ennek nyomán kormányzót neveztek ki, mégpedig olyan embert, akinek van magyar kötődése is.
(MTI)
