Magyarország és Szlovénia egyaránt elszánt, hogy továbbhaladjon a húsz éve megkezdett úton, a jövőben is építik kapcsolataikat, erősítik a közép-európai együttműködést és közösen dolgoznak Európa és a világ gondjainak megoldásán – mondta Martonyi János külügyminiszter 2014. február 4-én Szentgotthárdon.
A tárcavezető szlovén kollégájával, Karl Erjavec külügyminiszterrel találkozott a Vas megyei városban, ahol részt vettek a magyar–szlovén kisebbségvédelmi megállapodás hatálybalépésének 20. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen.
Martonyi János emlékeztetett: 1992 elején Magyarország az elsők között ismerte el a független szlovén államot, majd kötöttek egy alapszerződést, később pedig a kisebbségvédelmi megállapodást, amely 1994-ben lépett hatályba. Az egyezmény úttörő szerepet játszott, mintaként szolgált más hasonló megállapodások előtt, fontos fejleménye volt a nemzetközi kisebbségvédelmi jog fejlődésének – emelte ki.
Mint mondta, különösen lényeges, hogy ez az egyezmény egyaránt ismerte el és vette védelmébe az egyéni és a kollektív kisebbségi jogokat. Emellett létrejött egy kisebbségvédelmi bizottság, amely folyamatosan ellenőrzi a megállapodás végrehajtását és a rögzített jogok alkalmazását – magyarázta.
A külügyminiszter úgy vélte, az egyezmény kedvező szerepet játszott a magyarországi szlovén és a szlovéniai magyar kisebbség sorsának alakításában, továbbá a két ország kapcsolatrendszerének egésze szempontjából is. Ez újabb bizonyítéka annak, hogy a kisebbségek helyzetével összefüggő kérdések alkalmasak a szomszédos országok kapcsolatának javítására – vélekedett. Hozzáfűzte: nem véletlen, hogy a kétoldalú kapcsolatok minden területen kiválóak, rendkívül kedvezően alakulnak.
Azzal kapcsolatban, hogy délután konzuli irodát nyitnak a szlovéniai Lendván, Martonyi János elmondta: a magyar külpolitika lényege a nyitás, adott esetben nagykövetségek és konzulátusok újranyitása. De tágabb értelemben is jellemző a külpolitikára a nyitás: a szomszédai, a térség országai és az egész világ felé nyit Magyarország. Közölte azt is: "aki nyitni akar a világra, annak mindenekelőtt a közvetlen környezetére kell nyitnia". Ennek egy lépése lesz a lendvai esemény, a konzuli iroda megnyitása már régi igénye a muravidéki magyar közösségnek – mondta.
Karl Erjavec közölte: mindkét ország nagy hangsúlyt helyez a kisebbségvédelemre, és az elmúlt években sokat tettek a kisebbségek védelmében az egyezmény alapján. A kisebbségek jogairól szóló egyezmény jelentőségét mutatja, hogy a hatálybalépésének évfordulóját a két külügyminiszter közösen ünnepeli – mutatott rá.
Hangsúlyozta: sosem lehet kijelenteni, hogy a megállapodást teljes mértékben végrehajtották, mert mindig lesznek új elemek, amelyeket meg akarnak valósítani. A magyar és a szlovén állam egyik fő feladata, hogy a kisebbségek érdekeit szem előtt tartva próbáljanak meg javítani a helyzetükön.
A szlovén tárcavezető kiemelte: nagyra értékelik Magyarországnak a szlovén kisebbség védelmére irányuló törekvéseit. Példaként említette az oktatás helyzetének rendezését és azt, hogy a választás után előreláthatólag a szlovén kisebbségnek is lesz szószólója a magyar parlamentben.
Karl Erjavec azt mondta, Szlovéniának is vannak kötelezettségei a magyar közösséggel szemben, egyebek mellett a kétnyelvűség teljes megvalósítása az önkormányzatokban és a hivatalokban. E munkának jó alapja a kisebbségvédelmi egyezmény – tette hozzá
(MTI/Külügyminisztérium)
