Martonyi János szerint általános vádakkal, alaptalan rágalmakkal szemben nehéz védekezni, de a konkrét felvetéseket lehet orvosolni, így az Európai Bizottságtól is részletesebb okfejtést, magyarázatot vár Magyarország, hogy pontosan mi is az aggály az alaptörvény módosításával kapcsolatban.
A külügyminiszter az InfoRádió Aréna című 2013. április 29-i műsorában kifejtette: az Európai Parlamentben is pártpolitikai harc, versengés folyik, a baloldali pártok rendkívül erőteljesen támadják Magyarországot, és választási kampánytémává akarják tenni a kérdést, hogy ezáltal saját politikai versenytársaikat is támadják. Az általános, politikai, ideológiai ihletésű vádakat nehéz kezelni – mutatott rá.
A külügyminiszter emlékeztetett: levelében korábban a bizottság elnöke, José Manuel Barroso jelezte, hogy az alaptörvény módosítása miatt bizonyos kérdésekben kötelezettségszegési eljárást indíthatnak Magyarországgal szemben. Ha konkrét kérdéseket vetnek fel, azt lehet rendezni, ezért a kormány azt várja az uniós testülettől, hogy kifejtse aggályait – közölte. „Ha valóban komolyabb gond van”, Magyarországnak nem érdeke, hogy a kötelezettségszegési eljárásokat végigvigyék, a kormány a megállapodásra törekszik – mondta Martonyi János.
A tárcavezető arról is beszélt, hogy a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetéséről szóló döntésben csak a számokra, az objektív tényekre szabad hagyatkozni, és figyelmen kívül kell hagyni a politikai megfontolásokat; kettős mércének nem lehet helye a döntésben. Úgy fogalmazott, a kormány azt várja, hogy megszűnik az eljárás, mert az eredmények ezt támasztanák alá: a 2012-es 1,9 százalékos államháztartási hiány különösen nagy siker. Ha valóban az objektív adatokból és az elért eredményekből indul ki a bizottság, olyan előrejelzést ad ki a magyar gazdasági helyzetről, amely megalapozza az Európai Tanács későbbi döntését, hogy megszüntessék az eljárást – vélekedett a miniszter. Kiemelte: aggodalomra adhat okot, hogy a bizottság esetleg úgy gondolja, ha a magyar eredmények jók is, a gazdaságpolitika, amellyel ezeket elérték, nem olyan, amilyet az uniós testület elvár az országtól, és amelyet megfogalmazott az országspecifikus ajánlásaiban. Így „egy szubjektív elem” is megjelenhet, amely „már nem a számokról szól” – mutatott rá Martonyi János. Úgy látja, az sem zárható ki, hogy politikai megfontolások is „beszűrődnek”, de ha bármely tagállam esetében a gazdaságtól független szempontok is megjelennek egy ilyen döntésben, az eljárás elveszti hitelét.
(MTI, Külügyminisztérium)
