Martonyi János magyar és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter 2014 március 14-én Krakkóban ünnepélyesen újra megnyitotta Magyarország főkonzulátusát. A 2009-ben takarékossági okokból bezárt főkonzulátus újranyitására a magyar külképviseleti hálózat bővítése, illetve a magyar-lengyel politikai és gazdasági kapcsolatok további fejlesztése keretében került sor.
A magyar külügyminiszter péntek délelőtt érkezett Krakkóba, ahol először előadást tartott a Jagelló Egyetemen az erős Közép-Európáról, illetve Közép-Európa és Európa viszonyáról. Martonyi János mintegy 100 fős hallgatósága előtt emlékeztetett II. János Pál pápára, aki egykor ugyancsak a Jagelló Egyetemre járt, és akinek elévülhetetlen érdemei vannak a kelet-közép-európai rendszerváltozásban. Hangsúlyozta, hogy Közép-Európa és Európa nem állnak ellentétben egymással, sőt kölcsönösen függenek egymástól. Közép-Európa csak az Európával való viszonyban határozza meg magát - mondta.
A visegrádi együttműködésről szólva kijelentette, hogy ez az egyik legsikeresebb együttműködési forma Európában. Emlékeztetett a V4-ek szoros együttműködésére a jelenlegi ukrajnai válságban, a közös diplomáciai erőfeszítésekre. Európának több önbizalomra, átfogó megújulásra, a diverzitás, különbözősége erősítésére, a nemzeti identitás tiszteletben tartására van szüksége - mondta.
Egy kérdésre válaszolva hangsúlyozta: az orosz-magyar viszony ugyanaz, mint a visegrádi négyek és Oroszország viszonya. Kiemelte, hogy a paksi bővítésről szóló megállapodást még a krími válság kirobbanása előtt írták alá. Magyarország nem szállít Oroszországnak fegyvereket, és nem fektetett be több száz milliárd dollárt - emelte ki.
Az előadás után Martonyi János ebédet adott Jacek Majchrowski krakkói főpolgármester, Marek Sowa, a kis-lengyelországi vajdaság közgyűlésének elnöke, valamint Jerzy Miller vajda tiszteletére. A külügyminiszter újságíróknak később elmondta, hogy a vajdasági és városi vezetőkkel elsősorban arról esett szó, miként lehetne javítani az infrastruktúrát. Hiányzik a repülőjárat, a korszerű vasútvonal, az autópálya-összeköttetés. Szó esett arról is, hogy erre több uniós forrást kellene szerezni, mert az EU észak-déli infrastruktúrája általában véve sokkal fejletlenebb a kelet-nyugatinál. Terítéken volt egy esetleges lengyel rendezésű téli olimpia is, amely magyar szempontból azért lenne érdekes, mert lehetőséget adna egy átfogó infrastrukturális fejlesztésre a régióban - húzta alá. A helyi lengyel vezetők szeretnének még több magyar turistát és a Jagelló Egyetemen még több magyar diákot látni.
Az ebéd után Martonyi János és Radoslaw Sikorski a főpolgármesteri hivatalban kétoldalú megbeszélést tartott. Ezután következett a főkonzulátus ünnepi megnyitása.
Gyurcsík Iván nagykövet a nagyszámú magyar és lengyel hallgatóság előtt utalt arra, hogy a megnyitásra a március 15-i nemzeti ünnep előestéjén kerül sor, és szinte napra pontosan 20 évvel azután, hogy Martonyi János - még a Külügyminisztérium államtitkáraként - felavatta a főkonzulátust.
Martonyi beszédében emlékeztetett, hogy a 2009-es bezáráskor megígérte, a főkonzulátust kormányra kerülve újra megnyitják, és ezt az ígéretet, ha kicsit késve is, betartották. Hangsúlyozta, hogy a krakkói képviselet fontosabb, mint az összes többi. Nagyon fontos gyakorlati szerepe, feladata van, illeszkedik a magyar-lengyel barátság történetébe és a magyar közép-európai politikába. Krakkó Közép-Európa szíve - mondta, hozzátéve: "az elmúlt időszakban megtanulhattuk, hogy Közép-Európa még annál is fontosabb, mint ahogy eddig gondoltuk. Együtt vagyunk veszélyben, jobban kell számítanunk egymásra mint eddig, és ennek tudatában vagyunk" - utalt az ukrajnai válságra a magyar külügyminiszter.
Radoslaw Sikorski örömét fejezte ki, hogy a főkonzulátus a magyar nemzeti ünnep előestéjén, és amint fogalmazott, "a nagyon sikeres magyar V4-es elnökség idején nyílik meg". A külképviseletek megnyitása és bezárása mindig politikai tevékenység, Lengyelország például néhány éve nyitotta meg konzulátusát az ukrajnai Szevasztopolban, amelyet most a krími válság miatt be kellett zárnia, de bízik abban, hogy még visszatérhet oda.
A miniszterek ezután átadták a főkonzul pátensét, majd pedig a nemzetiszínű szalag átvágásával felavatták a főkonzulátust.
A két külügyminiszter aláírta a kétoldalú vízumképviseleti megállapodást, amely vízumkiadásra vonatkozik, olyan harmadik országban, ahol az egyik országnak nincs külképviselete.
Martonyi János újságíróknak nyilatkozva kijelentette: a krakkói magyar főkonzulátus újranyitásának a jelképes jelentőségen túl olyan konkrét üzenete is van, hogy a magyar kisvállalkozások számára sok lehetőség nyílik Dél-Lengyelországban, amelyeket a képviselet ösztönözni, segíteni akar.
A krakkói főkonzulátus hatásköre az alsó-sziléziai, opolei, sziléziai, Szentkereszt (Swietokrzyskie), kis-lengyelországi (Malopolska) és kárpátaljai (Podkarpackie) vajdaságokra, mintegy 110 ezer négyzetkilométer területre terjed ki. A varsói nagykövetség mellett működő konzulátuson kívül jelenleg négy tiszteletbeli konzulátus is működik Lengyelországban, Lódzban, Poznanban, Szczecinben és Bydgoszczban.
(MTI)
