Martonyi János 2012. szeptember 25-én New Yorkban az ENSZ Közgyűlés margóján részt vett az EU-tagországok és Horvátország külügyminisztereinek ülésén. A miniszterek Catherine Ashton külügyi főképviselő elnökletével áttekintették az Unió és tagországai előtt álló legfontosabb nemzetközi kérdéseket.
Szíria kapcsán a miniszterek elítélték az erőszakot és egyetértettek abban, hogy a humanitárius helyzet javítása égető kérdés. Emellett a résztvevők áttekintették a nemzetközi közösség, azon belül az EU és tagországai Szíriával kapcsolatos tevékenységét, támogatásukról biztosították Lakhdar Brahimit, az ENSZ és az Arab Liga közös megbízottját. Ashton főképviselő beszámolt az iráni nukleáris főtárgyalóval a közelmúltban folytatott informális megbeszéléséről.
Az EU kész továbbra is támogatni az E3+3-ak politikai igazgatói és miniszteri szintű egyeztetéseit és elvárja, hogy az iráni fél konstruktívan álljon a tárgyalásokhoz. A miniszterek szerint fokozott erőfeszítést kell tenni a békés rendezés érdekében. A közel-keleti békefolyamat ügyében az EU a jövőben is kész a Kvartetten keresztül hozzájárulni a közvetlen tárgyalások feltételeinek kidolgozásához. A tagországok változatlanul a kétállami megoldásban látják a hosszú távú rendezés lehetőségét. Hangsúlyos elemként merült fel a Palesztin Hatóság nehéz költségvetési helyzete, amely kapcsán a Főképviselő további hozzájárulásokra ösztönözte a tagországokat. Egyetértés volt abban is, hogy a felek által tett egyoldalú lépések nem segítik elő a tárgyalások újrafelvételét.
A Belgrád–Pristina párbeszéd kapcsán egyetértettek abban, hogy hasznos lenne a találkozók politikai szintű folytatása a felek között fennálló nyitott kérdések tisztázása érdekében. Ashton főképviselő kész közvetítőként fellépni az ügyben, amennyiben a felek kinyilvánítják akaratukat a párbeszéd folytatására.
A miniszterek a belarusz választásokat értékelve megállapították, hogy azok előkészítése és lebonyolítása nem felelt meg a demokratikus követelményeknek. A főképviselő és a miniszterek egyaránt komoly várakozásokkal tekintenek a georgiai és az ukrán választások elé, amelyek meghatározó szerepet fognak játszani az adott országok fejlődésében, illetve az EU-nak a kérdéses országokkal fenntartott kapcsolatainak alakulásában.
Martonyi János miniszter hozzászólásában kiemelte, hogy Szíriában patthelyzet alakult ki. Tájékoztatta partnereit, hogy nagykövetségünk továbbra is működik. A kérdés az, hogy mit és hogyan tehetünk az emberek helyzetének javítása érdekében. Rámutatott, hogy az ország jövője szempontjából is nagy jelentőséggel bír, össze tud-e fogni a szír ellenzék. Szükséges a szankciók szigorítása, erről már a Külügyek Tanácsa októberi ülése dönthetne. Ügyelni kell azonban arra, hogy a szankciók a kormányzatot, ne pedig az embereket sújtsák. A magyar külügyminiszter az ülést követően V4-es és Benelux partnereivel közösen nyilatkozatot írt alá Ukrajnáról.
(Külügyminisztérium)
