Martonyi János külügyminiszter 2011. október 11-én részt vett az Általános Ügyek Tanácsának luxembourgi ülésén, amely a kohéziós politika mellett az Európai Tanács október 23-ára halasztott ülésének előkészítésével foglalkozott, és áttekintette a növekedést előmozdító intézkedések kérdését is.
Az Általános Ügyek Tanácsának ülésén megvitatták azt a kohéziós politika jövőjéről szóló jogszabálycsomag-tervezetet, amelyet az Európai Bizottság október 6-án tett közzé. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak továbbra is komoly tartalmi kifogásai és gondjai vannak az előterjesztésekkel kapcsolatban. Martonyi János óva intett attól, hogy csökkenjenek a kohéziós források, és hogy a gazdasági teljesítményhez kötött, általános támogatáskorlátozás érvényesüljön valamennyi tagállamra nézve. Ezzel ugyanis szerinte, éppen azokat az országokat hozzák nehezebb helyzetbe, amelyeknek a forrásokra nagyobb szükségük van. Európa csak akkor lehet versenyképes, ha egy markáns, erőteljes kohéziós politikával csökkentjük a belső fejlettségbeli különbségeket – jelentette ki a miniszter a tanácskozás után.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke videokonferencián folytatott véleménycserét a Luxembourgban ülésező Tanáccsal. A miniszterek nyugtázták, hogy Van Rompuy a pénzügyi válság miatt átfogó intézkedéscsomagot készít elő az október 23-ra halasztott uniós csúcsra. Martonyi János szerint az átfogó csomag elemei négy csoportba sorolhatók. Ezek: a „görög ügy”, a stabilitási mechanizmus, a bankok újratőkésítése és az intézmények kérdésköre.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Görögország megmentése ügyében július 21-én már megállapodás született, de azóta is folyik a vita arról, hogy az akkor elhatározottak kielégítő megoldást jelentenek-e. Szerinte Van Rompuy emellett tisztázni szeretné az euróövezet pénzügyi stabilitási mechanizmusának különböző időbeli, illetve eljárási kérdéseit, illetve a bankok feltőkésítésének tervét is, amely az államadósságok kezelhetővé tételével kapcsolatban merült fel.
Az intézmények témáját érintve a külügyminiszter megerősítette: nem lenne jó, ha az eurózóna 17 tagállama a pénzügyi válsághelyzetek elkerülése érdekében külön szerződést kötne egymással. Martonyi szerint ugyanis a valutaövezethez még nem csatlakozott országok többsége idővel maga is eurózóna tag lesz, amire jogi kötelezettséget is vállalt. A magyar diplomácia irányítója ezért figyelmeztette minisztertársait a „lopakodó intézményi széttöredezés” veszélyeire.
(kormany.hu)
